Az EU újabb trösztellenes vizsgálatot indított az Amazon ellen

Az EU újabb trösztellenes vizsgálatot indított az Amazon ellen

Szép büntetésre számíthat az amerikai e-kereskedő óriás, ha az uniós hivatal bizonyítja a felhozott vádakat.

A világ vezető globális platformjaira mostanában igencsak rájár a rúd: egyre több országban kell szembenézniük a hatóságok vádjaival. A Google ellen nemrég az USÁ-ban nyújtott be egy 64 oldalas közös keresetet az Igazságügyi minisztérium és 11 tagállam. A vád lényege, hogy a keresőóriás abszolút monopolhelyzetet épített ki a online keresés piacán, amelyet a számítástechnikai- és mobileszköz-gyártókkal kötött (illetve rájuk erőltetett) szerződésekkel tart fenn. A per jelen cikk megírásakor kezdődött, de minden bizonnyal hosszú évekig eltart majd.

Nagyjából ezzel egyidőben Indiában is nyomozás indult ellenük a helyi versenyjogi hatóság, a CCI kezdeményezésére. Állításuk szerint az Android rendszer beállításakor és a kereséseknél a cég befolyásolja felhasználókat, hogy a napokban itthon is hozzáférhetővé tett Google Pay-t válasszák. Ezenkívül a vádak szerint a Play Store-ban az alkalmazáson belüli fizetéseknél is a saját fizetési megoldásukat favorizálják, amivel tisztességtelenül torzítják a versenyt.

A legnagyobb kínai vállalatok gyakorlata ellen is mozgolódnak a helyi jogalkotók, akik az idei ünnepi szezon kezdetére, vagyis a 11.11 Singles’ Day előtti napra időzítették több új jogszabálytervezet bejelentését. Többek között a JD.com, az Alibaba és a Tencent háza táján végzett vizsgálódások következtében a felügyeleti szervek számos vádat megfogalmaztak. Ilyen például a különböző felhasználói csoportok számára változó árképzés ugyanazon termékeknél, de kifogásolták azt a gyakorlatot is, amely során a platformok jobb pozíciókba helyezik azokat a kereskedő partnereket, akik kizárólagos szerződést kötnek velük, vagy hozzájárulnak a felhasználói adatok kötelező gyűjtéséhez. Az új jogszabályokkal igyekeznek majd korlátozni a nagy cégek mozgásterét, ezzel elősegítve a tisztességes versenyt – ha beszélhetünk ilyenről ekkora méretű piaci szereplők esetén.

Az Amazon korábbi ügyei

Nem ez az első eset, hogy a piacvezető amerikai mamutcégnek problémái támadnak az európai hatóságokkal. Az elmúlt évek során többek között a francia fogyasztóvédelmi felügyelet (DGCCRF) kezdeményezésére indult ellenük ellenőrzés 2017-ben, majd 2018 novemberében a német trösztellenes felügyelet, a Bundeskartellamt is vizsgálta a cég gyakorlatát. Állításuk szerint több bejelentés érkezett hozzájuk azzal kapcsolatban, hogy az óriásvállalat visszaél piaci pozíciójával, egyoldalúan módosít szerződéseket a kereskedőkkel, és szüntet meg viszonteladói fiókokat egyik napról a másikra.

A cég ellen az Európai Bizottság tavaly nyáron indított átfogó vizsgálatot. A nyomozás elsősorban arra irányult, hogy az Amazon alkalmaz-e a kereskedő partnerek értékesítéseiből származó adatokat annak érdekében, hogy javítsa a saját eladási pozícióit, és ezáltal piaci előnyre tegyen szert velük szemben. Az ellenőrzés elindításakor a vállalat bejelentette, hogy módosítja a kereskedőkkel kötött szerződéseket: 30 napot biztosít a szerződések felmondására, amelyeket mindenképp indokolnia kell, illetve a sértettek jogorvoslatért a luxemburgi helyett fordulhatnak saját országuk bíróságához is. A bejelentés hatására a német hatóságok megszüntették az eljárást.

Az uniós vizsgálatot Margrethe Vestager, az Európai Bizottság versenyjogért felelős biztosa indította el, amelyet így indokolt:

“Az e-kereskedelem fellendítette a kiskereskedelmi versenyt, nagyobb választékot és jobb árakat hozott. Biztosítanunk kell, hogy a nagy online platformok ne számolják fel ezeket az előnyöket versenyellenes magatartással. Ezért úgy döntöttem, hogy nagyon alaposan megvizsgálom az Amazon üzleti gyakorlatát, és kettős szerepét piactérként és kiskereskedőként, hogy biztosítsam az uniós versenyszabályoknak való megfelelést.”– mondta el.

A fő probléma szerintük tehát abból adódik, hogy a vállalat egyszerre van jelen piactérként és kereskedőként is a saját platformján, vagyis akikkel versenyzik, azok függésben vannak tőle, adatokat szolgáltatnak számára, amelynek segítségével tovább növeli erőfölényét. Az ellenőrzés során betekintettek az Amazon és a kereskedők között megkötött szerződésekbe, illetve vizsgálták, hogy a cég pontosan milyen adatokat használ fel, és hogyan.

EU vs. Amazon: újabb menet

Vestager (aki azóta az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke) november 10-én azt nyilatkozta, hogy a vizsgálat megállapította: az Amazon a kereskedők nem nyilvános eladási számait, például a megrendelt termékek mennyiségét és az eladók bevételi adatait is felhasználja a saját kereskedelmi algoritmusaiban, az információk pedig támpontokat adnak ahhoz, hogy milyen új termékeket dobjon a piacra, és ezeket mennyiért kínálja. Az ebből származó versenyelőny lehetővé teszi számára azt, hogy egyes kereskedőket marginalizáljon, és korlátozza a növekedésüket. Ezért újabb vizsgálatot rendeltek el a cég üzleti gyakorlatával kapcsolatban, ahogy azt sajtóközleményükben közzétették.

Emellett kifogásolták a platform azon gyakorlatát, amely a “Buy Box”-hoz és a Prime ajánlatokhoz kapcsolódik. A feltételezés szerint az Amazon a “Buy Box” pozíció elnyerésénél előnyben részesíti saját ajánlatait, illetve azon partnerekéit, akik igénybe veszik az Amazon logisztikai szolgáltatásait is.

Az EU újabb trösztellenes vizsgálatot indított az Amazon ellen
A “Buy Box”. Forrás: bigcommerce.com

A Prime törzsvásárlói ajánlatok esetén is hasonló megkülönböztetést alkalmaznak, vagyis csak az olyan cégek termékeit teszik elérhetővé a Prime ajánlatok között, akik a logisztikát is rajtuk keresztül intézik – állítják a bizottság illetékesei.

Az Amazon természetesen tagadja az ellene felhozott vádakat: “Nem értünk egyet az Európai Bizottság előzetes vádjaival, és továbbra is mindent megteszünk annak érdekében, hogy a tényeket pontosan megértsék” – nyilatkozták.

Mekkora büntetésre számíthatnak?

Ezt előzetesen nehéz megbecsülni, de ha a vádak bebizonyosodnak, akár rekordösszegű is lehet a bírság. Németországban a rendszeresen online vásárlók 80%-a, Franciaországban ugyanezen felhasználói csoport 70%-a rendelt az Amazonról az elmúlt 12 hónapban, így az európai piac igencsak érintett az ügyben. Vestager egyébként is híres a nagy összegű bírságok kiszabásáról: 2018-ban a Google-re rótt ki 5 milliárd dollár büntetést, amely ellen a tech óriás fellebbezést nyújtott be, így ezt az ügy még lezáratlan.

A Bizottság azt közölte, hogy előzetes álláspontja szerint az Amazon megsértette az EU monopóliumellenes szabályait, de a szankciók kiszabása előtt a vizsgálatot be kell fejezni. Az ügy akár évekig is elhúzódhat, de a becslések szerint a bírság elérheti a cég globális árbevételének akár 10% -át is. A CNN Business szerint a társaság idei bevételi előrejelzései alapján ez körülbelül 37 milliárd dollár maximális büntetést jelenthet.

mm
Buzás Attila

Újságíró, webhosting szakértő, a Kosárérték E-kereskedelmi magazin szerkesztője

Üzenet a szerzőnek

Kérdésed van?
Hozzászólnál?

Vedd fel a kapcsolatot a szerzővel, várjuk az üzenetedet!