Az elmúlt évtized legnagyobb kínai kereskedelmi sikertörténetének főszereplője, és a nagyközönség előtti arca kétségtelenül Jack Ma, az Alibaba csoport korábbi ügyvezetője. Daniel Zhang azonban nem kevésbé fontos szerepet játszott a távol-keleti óriáscég szárnyalásában. Daniel és Jack – mint a Yin és a Yang – egymástól gyökeresen eltérő szemlélettel megáldott üzletemberek. Nem véletlen, hogy Daniel Zhang nevét csak akkor ismerte meg a világ, amikor az idén szeptemberben távozó extravagáns cégvezető egy éve őt nevezte meg saját utódjául 2018 szeptemberében.
Jack Ma, a 2010-es évek egyik legbefolyásosabb üzletembere, és 55 éves korára Kína leggazdagabb embere idén visszavonult az üzleti élettől. Sokak által kevéssé ismert tény, hogy Ma tagja a Kínai Kommunista Pártnak, és pár éve óriási nemzetközi felháborodást váltott ki az a kijelentése, amellyel védelmébe vette a kínai IT cégek által előszeretettel, egyfajta bevett standardként használt “996 munkaórás rendszert”. Ez még a Kínában meglehetősen laza munkaügyi törvénykezéssel is szembe megy, ugyanis elvárja az alkalmazottaktól a reggel kilenctől este kilencig tartó, heti hat napos munkavégzést.
Szeptemberi visszavonulása óta az általa alapított Jack Ma Foundation nevű jótékonysági szervezeten keresztül támogatja világszerte az oktatási, egészségügyi és környezetvédelmi programokat, és persze az induló vállalkozásokat. Az alapítvány, akárcsak a Bill és Melinda Gates Alapítvány, korántsem csak Kínában aktív: 2019-től minden évben 1 millió dollárral támogat 10 afrikai válallkozót. De rendkívül aktív a Kommunista Párt által nem éppen fejleszteni kívánt területként elkönyvelt tibeti térségben is.
Az extravagáns életmódjáról ismert üzletembernek az Alibaba éléről való távozása sem volt éppen mindennapi: szeptember 10-én egy Kínai Állami Televízió által élőben közvetített rockkoncerttel hagyta maga mögött az Alibaba Csoportot.
A meglehetősen exhibicionista életviteléről ismert Jack Mával szemben Daniel Zhang egy visszafogott, elemző típus. Bár mindkettejükre jellemző a dinamizmus és hatalmas munkabírás, Zhang egy jóval csendesebb, visszafogottabb személyiség.
Az Alibaba Hangzhouban található főhadiszállásán mindenki választ magának egy kínai becenevet, Zhang neve szabad fordításban annyit tesz, hogy “korlátok nélkül szabad”. Ez a szabadság azonban korántsem véletlen, hiszen ő volt az Alibaba innovatív megoldásainak egyik legfőbb motorja az utóbbi időben. A hatalmas munkabírás és innovációs törekvések pedig elegendőnek bizonyultak ahhoz, hogy olyannyira felkeltsék Jack Ma figyelmét, hogy a 47 éves sanghaji közgazdászt nevezze ki a vállalat élére.
Az elmúlt három évet Jack Ma közvetlen operatív munkatársaként lehúzó Daniel Zhang 12 évvel ezelőtt került a Taobao csapatához. Pénzügyi elemzőként kezdte a cégnél, amelynek aztán egy éven belül vezetője is lett, innen került át a Tmall ügyvezetői székébe. Mindkét cég az Alibaba csoport kínai piacának szereplője, ahol számos alkalommal bizonyította rátermettségét. 2013-ban került be az Alibaba Csoport vezetői közé, ahol 2015-re már Jonathan Lu utódjaként ügyvezetői igazgatói posztot kapott.
A reflektorfényt általában kerülő Zhang nevéhez olyan forradalmi sikerek fűződnek az elmúlt években, amelyek jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy 2017-re a világ legértékesebb e-kereskedelmi cégei közé emelkedjen az Alibaba. Ő volt a “mobile first” koncepció véghezvitelének legkövetkezetesebb motorja, valamint a fejéből pattant ki a kínai Black Friday ötlete, a 11.11 Globális Vásárlói Fesztivál is, amit világszerte csak dupla 11-ként emlegetnek. Az Alibaba kínai oldalának forgalma ma már 90%-ban mobilról érkezik, a dupla 11-es akciójuk során 2018-ban pedig közel 31 milliárd dolláros forgalommal minden addigi rekordjukat megdöntötték.
Legújabb kezdeményezése is nagy siker az egyre inkább fogyasztásra épülő kínai piacon. A cég Freshippo névre keresztelt, teljesen automatizált zöldségkioszkjaiból szállít friss zöldségeket házhoz, az áruházlánc hagyományos boltjaiban pedig robotok által üzemeltetett vendéglőket is nyitottak.
Zhang sikerének egyik titka az a felismerés, hogy a kínai fogyasztók, különösen a fiatalabb Z generáció tagjai az internetnek köszönhetően feladták a szüleikre, és az őket megelőző korosztályra hagyományosan jellemző takarékoskodási szokásaikat, és ennek jegyében hajlandóak jobban költekezni online. Ahogy egy interjúban elárulta: a 24 órás promóciós ötletét még egy korábbi munkahelyén találta ki, de mire eljutott volna a megvalósítás fázisába, már az Alibabánál dolgozott elemzőként.
Szintén Zhang állt az AI fejlesztések élén is, amelynek révén például elsőként vezették be az arcfelismerésen alapuló digitális azonosítást. A Kínában rendkívül népszerű és elterjedt digitális pénztárcák arcfelismerésen alapuló azonosítása jól illeszkedik az egyre kiterjedtebb digitális megfigyelőállam politikájába. December elsejétől már csak teljes arcszkennelés után férhetnek hozzá az állampolgárok az internethez, és igényelhetnek új SIM kártyát. A nyugatiak számára anti-utópisztikus sci-fiként ható törvénynek az Alibaba által korábban bevezetett újítás ágyazott meg. Az arcfelismerésen alapuló azonosítást a fiatal fogyasztók már annyira megszokták és megszerették, hogy elképzelhetetlennek tűnik számukra, hogy vásárlásaikat másképp intézzék.
Ennek ellenére, Zhang állítja, hogy korántsem voltak tudatosak részükről az AI fejlesztések, egész egyszerűen az üzleti logika diktálta, hogy a felhasználók által generált és üzleti folyamatok során keletkező adatokat felhasználják. Már jóval azelőtt fejlesztették ezeket az algoritmusokat, hogy divatba jött volna a big data-ra épülő analitika, számára az AI sokkal inkább „Alibaba Intelligencia”, mint mesterséges intelligencia. Az adatvezérelt gondolkodás nemcsak a marketing és értékesítés során játszik fontos szerepet a cég működtetésében, de erre alapozzák az ügyfélszolgálati és back-office tevékenységüket is.
Az Amazonnal ellentétben Zhang számára kulcsfontosságúak a külső partnerek. A társadalmi fejlődés motorjainak a kis, induló vállalkozásokat tartja, amelyek fejlődése rendkívül fontos mind az Alibaba, mind a kínai gazdaság számára. A cég kiemelten fontos küldetései között tartja számon, hogy bekapcsolja a világ legnagyobb fogyasztói piacát a nemzetközi vérkeringésbe.
Vezetőként Zhang Mark Zuckerberghez hasonlóan nem fél tanulni az elkövetett hibákból sem. 2014-ben az ő vezetésével indították útra a Laiwang névre hallgató közösségi üzenetküldő szolgáltatásukat, amely a komoly anyagi befektetések ellenére csúfosan megbukott. Mint később kiderült, a szolgáltatás kudarca arra volt visszavezethető, hogy nem voltak képesek megkülönböztetni magukat a többi piaci szereplőtőt, ezért a Laiwang alapjaira építve létrehozták a DingTalkot, ami már egy felhőalapú kollaboratív üzenetküldő platform. A munkahelyi kommunikációt szolgáló, Facebook Workplace-hez vagy Slackhez hasonlítható szolgáltatás mára sikeresen megvetette a lábát a kínai piacon.
A korábbi sikerek és komoly tapasztalatok ellenére Daniel Zhangnak nem lesz könnyű az Alibaba Csoport élén. Az egyre inkább telített és szaturált kínai piac meghódítása után a cég kénytelen a nemzetközi piacok felé fordulni. A Donald Trump által meghirdetett, Kína ellen folytatott kereskedelmi háború kellős közepén, a világgazdaságra vetülő globális recesszió felsejlő árnyékában ez aligha lesz egyszerű. Az építkezés mindenesetre már korábban megkezdődött. A kérdés csupán az, hogy az egykori pénzügyi auditorból 10 év alatt a világ egyik legnagyobb e-kereskedelmi cégének élére került Zhangnek sikerül-e folytatnia rocksztár elődjének sikersorozatát?
