Palotás Péterrel, a Budaörsi Halpiac, az ehhez kapcsolódó fishmonger.hu webáruház és több lakossági márka tulajdonosával beszélgettünk többek között a webáruház indításról, az online élelmiszer vásárlásról és a hazai halfogyasztásról.
– Mikor indult el a webshop? Mi volt az elsődleges motiváció az elindítása mögött?
A webshop fejlesztését már jó pár éve kitűztük magunk elé, mint megvalósítandó cél, aktívabban 2017-ben kezdtünk el foglalkozni vele. Ez egy nagy lélegzetvételű fejlesztés volt a fejlesztő cég, a BIG FISH számára, illetve a mi részünkről is számtalan tanulsággal járó háttérfejlesztést igényelt. A fő motiváció az volt, hogy olyan szolgáltatást tudjunk nyújtani a vevőink számára, amely a jelenlegi piacvezető szerepünket a jövőben is biztosítja.
A webáruház mindkét szegmensének fejlesztése célunk volt. Egyrészt a meglévő, nagykereskedelmi B2B ügyfelek számára szerettünk volna könnyebb kommunikációt, a hibák kiszűrését biztosító kapcsolattartást lehetővé tenni. Ezen felül szerettük volna bevonni a B2C ügyfeleket is – az eredeti terveink szerint ezt az ágat egy későbbi időpontra terveztük volna, de a vírushelyzet mindent keresztbe húzott. Tavaly márciusban, amikor az első lezárások megkezdődtek, azt a döntést hoztuk, hogy a túlélés érdekében a B2C webáruházat azonnal el kell indítani, a B2B oldal fejlesztésével ráérünk, mivel a célközönséget jelentő ügyfelek zárva vannak.
Amint az utóbbi is teljesen elkészül, egy komplex, vállalatirányítási rendszerbe integrált webáruházunk lesz, amely valós idejű készletgazdálkodással működik. Ez a szolgáltatás elsősorban a B2B ügyfeleknek szól, de valószínűleg a B2C számára is elérhetővé fogjuk tenni.
– Mik az indulás óta eltelt időszak tapasztalatai? Mi az, ami kihívást jelentett?
Az az igazság, hogy nem is tudtuk elképzelni, hogy mivel fog járni, ha elérhetővé tesszük a nagyközönség számára az online vásárlást, de szerencsére kisebb fennakadást jelentett az életünkben, mint amire számítottam.
Ami kisebb kihívást jelentett, hogy a saját termékeink gyártása a hipermarketek rendeléseihez van kötve, ezért ezekből hetente csak két napra lehet kiszállítást kérni, más termékekből viszont bármely napra. Emiatt voltak az elején kisebb fennakadások, de a vevőknek végül sikerült megszokniuk a rendszert.
Amit sajnálok, hogy itthon egyelőre nem megoldható a frissáru országos terítése futárszolgálat segítségével. Ezzel a jelenleginél nagyobb piac nyílna meg, de romlandó, hűtést igénylő, rendkívül kényes áruról van szó, és a futárszolgálatok ilyen termékek kiszállítását nem vállalják. Mi azt találtuk ki alternatívaként, hogy a mobil boltjaink alkalmanként járnak vidéki városokban, például Győrben vagy a Balaton környékén. Ezeken a napokon lehetőség van a rendelések helyszíni átvételére az adott városokban, de ahhoz, hogy ez a szolgáltatás igazán ki tudjon épülni, az autónak minden héten ugyanakkor el kellene tudnia jutni az adott városba, ami pedig nem megoldható.
– Hogyan tudtátok technikailag kezelni, hogy minden példány mérete más, nincs egységes doboznyi árucikk, illetve hogyan fogadják a vásárlók az ebből adódó “bizonytalanságot”, ami a végösszeget illeti?
Ez kihívást jelentett a fejlesztés során, amit végül kétféleképpen oldottunk meg. Egyes egész halaknál ki tudjuk kalibrálni, hogy milyen skálán fog mozogni a súlya, ilyen esetben a legnagyobb lehetséges súlyt foglaljuk be a készletből, és az online fizetéshez is ezt vesszük alapul. Amikor elkészül a rendelés és realizálódik a pontos súly, a különbözet természetesen felszabadul a befoglalt összegből. Azon termékeknél, amelyekből a vevő egy meghatározott mennyiséget kér, plusz 10%-ot foglalunk be a készletből, és ehhez igazítjuk az árat is. Mivel egy biológiai anyagot nem lehet ilyen pontosan porciózni, ezt a 10%-os toleranciahatárt lőttük be mint kezelhető értéket.
– Hogy reagálnak a vásárlók erre a megoldásra?
Ezzel kapcsolatban nem volt negatív visszajelzés.
– A klasszikus webshopokhoz képest az FMCG szektor, és ezen belül különösen a frissalapanyag-szállítás későn jelent meg a piacon. Mi volt ennek az oka? A logisztika ennyivel nagyobb feladat, a vásárlók nem voltak elég nyitottak, vagy a kereskedők éreztek rá később erre a területre?
Én azt gondolom, hogy ez egy bizalmi kérdés. Friss termékeknél nehezen tudják elképzelni, hogy online rendelés esetén is friss terméket kapnak – és a hal különösen nagyfokú bizalmat igényel a vásárló részéről. Azt is majdnem két évtizedbe telt megtanítani az embereknek, hogy attól, hogy az adott hal egy napja jégen van, az még valóban friss áru.
– Ha már itt tartunk, hogy lehet meggyőzni az embereket, hogy érdemes kísérletezni, halfajtákat kipróbálni, recepteket keresni? Élőben már vannak erre metódusok, ezeknek mi az online megfelelője?
A weboldal és webáruház készítésnél a háttérmunka, a tartalmak létrehozása is rengeteg munka és idő. Próbálunk minél több információt elérhetővé tenni online, rengeteg receptünk van fent. Mellette kommunikálunk a közösségi médián keresztül is, igyekszünk rövid videókkal, receptekkel, ötletekkel előállni és ezzel támogatni a webáruházat. Ez egy lassú folyamat, és sok kitartást igényel. Valamint azt gondolom, hogy ha hiteles személyt tudunk a recept mögé tenni – legyen az például egy ismertebb séf -, akkor az egy olyan plusz, ami az emberek számára hitelessé teszi a forrást.
Több lakossági brandünk van, és a kommunikációban próbáljuk ezeket egymás támogatására használni. Egyrészt van a Fishmonger webshop: a Fishmonger név már megjelenik kiskereskedelmi üzletekben is, például a Balaton körüli egységeinket már Fishmonger Balaton néven futtatjuk, vagy a Rózsadombon nyílt egység, a Fishmonger Buda. Sőt, egy újításunk, hogy a boltjainkban QR kódot fognak kapni a vitrinek, ami a webáruházba vezet, hiszen ugyanaz az ár érvényes a halpultban és online. Tehát a vevő már személyesen is úgy tud vásárolni, hogy a webshopon is be tudja azonosítani a terméket.
[blockquote author=”” ]”A vásárlók így rádöbbennek, hogy legközelebb már nem is kell személyesen eljönni a halért, mert azt a minőséget kapják, ami a pultban látnak. Valamint, ha csak egy helyen kell rögzíteni az árakat, az segít kiszűrni az esetleges hibákat. Emellett a SELFISH a szupermarketekben megtalálható, csomagolt friss haltermékünk, amelyen szintén megjelenítjük a webáruház elérhetőséget.”[/blockquote]– Mennyire változtat az online friss hal rendelés lehetősége azon, hogy a magyarok nem állnak az élvonalban a halfogyasztás területén?
Én azt gondolom, hogy ha megvizsgáljuk, hogy a magyar társadalomnak melyik szegmense rendszeres halfogyasztó, akkor egy olyan réteget fogunk kapni, amely aktívan jelen van az online térben. A 25-45 év közötti, befutott értelmiségi az a közönség, amely halértékesítés szempontjából releváns, tekintettel arra, hogy nem csak Magyarországon, hanem a világon mindenhol a halhús egy drága élelmiszer. Zárójelben elmondom, hogy 40 évvel ezelőtt a hal a szegény ember eledele volt – ez drasztikusan megváltozott. Nehéz valakit meggyőzni, hogy a 800 forintos sertéstarja helyett a 3500 forintos halhúst válassza úgy, hogy még a jóllakottság érzése sincs meg utána.
Úgyhogy marad az a viszonylag szűk réteg, akinek van anyagi lehetősége nem csak élelmiszereket vásárolni, de utazni és világot látni is – mivel ahhoz, hogy az étkezési kultúrába bekerüljenek a számunkra egyébként idegen alapanyagok, az kell, hogy valahol, ahol bátrabban válogatunk, először megkóstoljuk. Nagyon sok apró tényezőből áll össze, hogy kik azok, akik nyitottak arra, hogy halat fogyasszanak, hogy új ízekkel, receptekkel, alapanyagokkal próbálkozzanak. Viszont ez nagyban lefedi az internethasználókat, így szerintem nem nyitottunk meg nagyobb aktív piacot a webáruházzal. Viszont ami talán előny, hogy az új értékesítési csatornával olyanokat is elérünk, akik nem jönnek át Budaörsre, mert messze van nekik, nincs idejük vagy autójuk. Főleg azokra a fiatalokra gondolok, akik rászoktak, hogy mindent online vásárolnak.
Mennyire mozgatta meg az elmúlt 1 év ezt a szektort? Itt is érződik, hogy az emberek sok esetben a vásárlásokat inkább online intézik?
Érdekes egyébként, hogy a lezárások ideje alatt – ahogy más kereskedőknél – nálunk is nagyon sikeres volt az online értékesítés, és idén is elég szépen növekedett a webáruház. Most, hogy minden kinyitott, és elkezdődött a nyár, érezhető a visszaesés a forgalomban. Abban bízom, hogy ez azért van, mert a vásárlóközönség eltűnik nyáron Budapestről, és szeptemberben vissza fog állni a korábbi állapot.
A másik érdekességet a karácsonyi szezonban lehetett megfigyelni. Természetesen ez az időszak a legsűrűbb, a karácsony előtti 5-6 napban olyan forgalmat bonyolít a kiskereskedelmi halbolt is, mint előtte két hónap alatt összesen. Ekkor attól tartottam, hogy az online rendelés lehetősége érezhető kiesést fog okozni a fizikai boltokban, de a legnagyobb megdöbbenésemre ez nem következett be, még úgy sem, hogy nagyon sokan rendeltek személyes átvételre.
– Előfordul, hogy valaki személyes átvételre rendel valamit a boltba, és a helyszínen is válogat hozzá pluszban?
Igen, de ez a ritkább eset. Ha valaki az online rendeléskor bolti átvételt kér, azt azért teszi, hogy ne kelljen túl sok időt eltöltenie a helyszínen.
– Vásárlási tendenciákat illetően van kiemelkedő különbség az online és személyes vásárlás között?
Ami észrevehető, hogy ha bizonyos termékeket akciósként tüntetünk fel a webáruházban, és ezáltal ezek a terméklistákban előre kerülnek, szemmel láthatóan jobban is fogynak. Személyes vásárlásnál az akcióknak sokkal kisebb a jelentőségük, kevésbé fogékonyak rájuk a vásárlók.
