A Digital Commerce 360 nemrég megjelent elemzéséből többek közt az derült ki, hogy az online piactereken (például Amazonon, Alibabán) történő értékesítés a globális e-kereskedelem 67%-át teszi ki.
Az online kereskedelem már régóta természetes része az életünknek: az elmúlt évtizedekben szinte minden kisebb-nagyobb kereskedelmi vállalkozás és szolgáltató valamilyen formában megjelent a neten, kialakította a maga online shopját. Ennek a tendenciának nagy lökést adtak az utóbbi években a pandémiát követő korlátozások és boltbezárások, amikor egyrészt egyszerűbb és biztonságosabb volt online megrendelni az árucikkeket, másrészt egyes termékeket csak webshopokban lehetett megvásárolni.
Az elmúlt évek trendjeire az is jellemző, hogy egyre nagyobb szeletet hasítanak ki az értékesítési tortából az online piacterek.
A GKI 2018-as adatai alapján 4500 hazai vállalkozás jelent meg valamilyen formában valamelyik e-piactéren, összesen közel 12 milliárd forintos forgalmat realizálva, ami az online kiskereskedelmi forgalom 2-3 százaléka. 2020-ban már az 5000-et is meghaladta ez a szám a GKI felmérése szerint. Ezek egy része magyar tulajdonú, de egyre népszerűbbek a nemzetközi felületek is. Csak az eMAGon mintegy 4000 magyar vállalkozás volt jelen 2019 végén. A hazai online piacterek jellemzőivel és fejlődési irányvonalaival korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk.
A Digital Commerce 360 nemrég közzétett cikkében azonosította és elemezte a világ 100 legfontosabb online piacterét a 2021-es bruttó eladásaik alapján. A világ vezető online piacterei 2021-ben mintegy 3,23 billió dollár értékben adtak el termékeket. A Digital Commerce 360 elemzése szerint tavaly az Alibaba, az Amazon, az eBay és más vállalatok által üzemeltetett platformokon keresztül történő értékesítés a globális e-kereskedelmi értékesítés kétharmadát tette ki.
Bár a 100 legnagyobb online piactér 3,23 billió dolláros bruttó összbevételének 60 százalékán az első három platform – a Taobao, a Tmall és az Amazon – osztozik, a többi online piactér is bővül, és a gyors növekedés révén egyre nagyobb részesedést szerez. Ezekbe beletartozik az oroszországi Ozon és az Egyesült Államokban működő Chairish vintage lakberendezési platform egyaránt.
A Digital Commerce 360 elemzéséből az is kiderült, hogy az online piactereken történő értékesítés a globális e-kereskedelem 67%-át teszi ki, és a 100 legnagyobb piactéren zajlik a globális piaci eladások több mint 90%-a.
A top 100-ba sorolt piacterek 30 százaléka 1 és 10 milliárd dollár közti forgalmat bonyolít, 25 százaléka pedig 50 millió és 1 milliárd dollár közti forgalmat.
A top 100 piactér forgalma 2021-ről az előző évihez képest 18 százalékkal nőtt. 2018-ban megjelent cikkünket az online piacterekről azért javasoljuk elolvasni, mert érdekes viszonyítási pontot nyújt ahhoz, hogy mennyit változott ez a piac az elmúlt években.
Hol találhatók világszerte a top 100 tagjai? Az eloszlás majdhogynem egyenletes: ugyanúgy fellelhető vezető piactér közép-afrikai székhellyel, mint Észak- és Latin-Amerikában, Európában vagy Ausztráliában és Ázsiában. Természetesen a legtöbb, szám szerint 51 Észak-Amerikában található, az utána következő Európa már csak 22-vel dicsekedhet.
A vizsgálatból kiderült, hogy a piacvezető online platformok a harmadik fél bruttó áruértéke szerint rangsorolva: a Taobao, a TMmall, az Amazon a JD.com és az Ebay. Az Egyesült Államokban pedig az Amazon, az Ebay, az Offerup, a Walmart és a Wish a legnagyobb.
A pandémia miatti az eltolódás az online értékesítés irányába az európai márkák számára nehéz helyzetet eredményezett. Sokan úgy érzik, hogy nem tudják megfelelően lekövetni azt, hogy a korlátozások óta az online értékesítési volumen megduplázódott, és 2023-ig várhatóan az összes értékesítés 20 százalékát teszi majd ki.
Korábbi cikkünkben részletesen beszámoltunk arról, hogy milyen okai vannak annak, hogy a cégek túlzott függésbe kerültek az online piacterektől, logisztikai felkészültségük hiánya miatt.
