Bár nem új koncepció, a használt termékek adásvétele (recommerce) az elmúlt két-három évben jelentősen megugrott. A szűkülő gazdasági keretek miatt vásárlásainknál egyre nyitottabbak vagyunk a használt termékekre, illetve elkezdtük értékesíteni saját dolgainkat is. Ez hatással van a közvetlen értékesítésre, ami ösztönözheti a kereskedőket, hogy belépjenek a használt cikkek piacára.

A recommerce jelentése: a korábban már használt, régebbi vagy akár új (cimkés) termékek adásvétele fizikai vagy online disztribúciós csatornán keresztül. Az eladások előtt a termékeket típus függvényében tisztítani vagy javítani szükséges, esetleg egyes részeit újrahasznosítják, amivel újra visszakerül a fogyasztói körforgásba. Európában  a recommerce 16-szor gyorsabban nő a hagyományos kereskedelemnél és a cégek 66 százaléka további növekedésre számít a következő három évre, ezzel 120 milliárd euro forgalmat becsülnek  2025-re. Nem meglepő módon, a legnagyobb szeletet a divat 14,5 százalékos piacrésszel viszi, az újra felújított kütyü piac 11 százalékot tesz ki .

Ez is érdekelhet

A gyorsulás mögött a digitalizációt, az inflációs nyomást és a környezetvédelmi okokat tekintik a legmeghatározóbbnak, ezek időbeli egybeesése is extra támogatást nyújthat a nem növekedést célzó piac növekedésének – hogy egy képzavarral éljek.

Az online vásárlás kényelmét az infoszerzéstől kezdve a gyors összehasonlításon át az extra kínálatig nem kell különösebben magyarázni, megspóroljuk azt a bizonyos turi boltban kilós bálák lapozása “élményt” magunknak. Ennél még üdítőbb felfedezni, hogy akár a hiper luxusra pozicionált minőségi termékeket is megszerezhetünk töredék áron, akár cimkés verzióban is, tehát jelentős pénzt spórolhatunk meg. Az ökológiai lábnyomok összehasonlítása szerintem ma még illúzió, de ha azt feltételezzük, hogy a használt piac térnyerése az új termékek értékláncából a legnagyobb üvegházhatást okozó gyártói részt spórolja meg, még mindig zöldebbek leszünk.

Milyen hatással van a világra a használt piac térnyerése?

“A globális digitális vásárlók közel fele vásárolt használt terméket 2023-ban” – A kik vásárolnak leginkább kérdésre azok tippelnek jól, akik a fiatalabbakra gondolnak – ahol amíg az ún. Y generáció környezetvédelmi problémák, addig a Z generáció a fiatal korukból eredő korlátozott megtakarításaink miatt keresik ezeket a termékeket. Az Euromonitor kutatása szerint a Z generáció közel 30 százaléka nem érzi kényelmesnek az anyagi lehetőségeit.

Nem meglepő hogy a legsikeresebb recommerce platformok használói főként 35 év alattiak, lásd az egyik a legsikeresebb litván divat unikornist a Vinted-et, a kínai Xianyiu-t vagy a brit Depop-ot. Az ennél idősebb online vásárlóközönség is egyre inkább lát potenciált a kényelmes online használt divat és kütyü vásárlásokban és az eladásokban is. Ez utóbbi megérne egy külön fogyasztói magatartás elemzést, hogy pontosan mi megy végbe azoknál az embereknél, akik méregdrágán megvesznek új, magas-luxus ruhákat majd ugyanők el is adják azokat fél- vagy negyed áron, vagy akár az, hogy hogyan befolyásol pl. a Vinted (65 millió felhasználó!)  egy luxusmárka értéket a piacon.

E-ker hírszemle

Kép: összefüggés a világra gyakorolt pozitív hatás képességében való hit és a használt termék vásárlási szándék között generációnként.

Mielőtt belevágnál…

Mint minden üzleti döntést ezt is érdemes stratégiai szempontok szerint végigelemezni, azért, hogy:

  • … lássam van-e helyem ezen a piacon és ha igen, hogyan éri meg, mire számítsak hosszú távon?
  • … kiderüljön, ki lehet a célközönség, milyen termékeket kínálok nekik?
  • … kiderüljön,, mi lesz a monetizáció módja? 

Milyen előnyöket vagy nehézségeket rejt a recommerce piac kereskedőként?

Azok a márkák és kereskedők akik használt vagy újracsomagolt termékeket árusítanak esélyesen többlet jövedelemre tesznek szert, miközben kevesebb termék kerül legyártásra. Egy ehhez hasonló termékkínálat potenciálisan növelheti a már meglévő vásárlók hűségét, hiszen visszaveszik a termékeket. Kicsit hasonlóan az üvegvisszaváltó logikához-  miközben meghosszabbítja a termékélet-ciklust, ezáltal összességében enyhébb nyomást gyakorol a környezetre. (Hasonlóra itthon is vannak példák telekom cégeknél.)

Új vásárlók érdeklődését is felkelthetik, akik kifejezetten a jó” dealre” utaznak vagy akik egyáltalán nem keresnek új termékeket.  A használt termékek vásárlása során értékes adatokat szerezhetnek a vásárlási szokásokról, termékek tartósságáról. A használt termékek értékesítse azonban sok szempontból különbözik az új termékekétől, eltérő kivitelezést kíván:

1. Logisztika : a termékek erősen diverzifikált forrásból jöhetnek, akár több száz, ezer felől, ami komplikálja a megoldást

2. Minőség ellenőrzés: a legkülönbözőbb minőségben érkeznek a használt dolgok így a hatékony, osztályozás elkerülhetetlen, amire dedikált erőforrást kell alkalmazni

  • Egyedi megoldások szükségesek mind a szövegezésben mind a képi elemekben. Ez a legfontosabb felület, ahol részletesen megismerhető az eltérés az új verziótól.
  • kütyük esetén létfontosságú egy skálázható, gyors és pontos javítási, felújítási folyamat
  • Garancia: a vásárlói bizalom elnyerése érdekében az új termékekhez hasonlóan itt is kínálni kell garanciákat. (Azonban ezek feltételrendszere alapos átgondolást igényel.)

3. Üzleti modellek:

Konklúzió

A recommerce globálisan ma már több, mint trend. Egy olyan paradigmaváltás, ami stratégiai út a fenntartható gazdaság, az erőforrások hatékony kiaknázásának irányába, illetve a több lábon állás egyik alternatívája lehet. Némi komikum azért van a sorok között… . Miközben a nemzetközi kutatásokból az látszik, hogy a vállalatok egyre nagyobb számban szeretnének a fenntartható gazdaságnak kedvező megoldásokban működni,  nem tudom, tudják-e, de valójában azt mondják, hogy nem akarnak növekedni.

A hazai e-kereskedelmi trendeket, versenyképességet tekintve a zöld célok még a szép remények vagy a “nice to have” kategóriájába tartoznak. A használt piac térnyerése itthon elsősorban az árelőnyről szól. De: töltsön el reménnyel minket, hogy a recommerce számottevő térnyerésével úgy alkalmazzuk a fenntarthatóbb módon a kereskedelmet, mint hogy szüleink adták be gyerekkorunkban a finom ostya segítségével a nehezebben lenyelhető pirulákat.