Rendhagyó kétnapos workshop veszi kezdetét szeptember 13-án. A Humanize, Appy és az UX Budapest szervezésében megvalósuló eseményen hat designercsapat dolgozik majd együtt hátrányos helyzetű gyermekeket és családjaikat támogató hazai civilszervezetekkel. Az első Social Design Jam résztvevői a tervezői gondolkodásmódot társadalmi problémák megoldására is hasznosíthatja.
Az utóbbi években a design világ jelentős átalakuláson ment keresztül, és a kreatív szakemberek iránti igény folyamatosan növekszik. A designerek szaktudása és kreatív képességei hosszú ideje az üzleti világ értékes eszközei: a tervezői gondolkodásmód lehetővé teszi, hogy különböző termékeket és szolgáltatásokat a vásárlók igényeire szabjuk, ezáltal pedig hatékonyabb és vonzóbb termékek születnek. Az UX és a Service Design lényegében stratégiai eszközök.
Az UX designer szakember az online felhasználói élmény maximális optimalizálására törekszik, ehhez pedig mélyrehatóan tanulmányozza egy adott célcsoport viselkedését és szükségleteit, majd ezek alapján tervezi meg az oldal felületét és funkcióit. Az eredmény egy könnyen kezelhető, vonzó és hatékony felhasználói felület, ami növeli a konverziós arányokat.
A Service Designer további dimenziókat ad hozzá a folyamathoz. Az ügyfélszolgáltatásokat és folyamatokat teljeskörűen, a résztvevők bevonásával tervezi meg. A Service Designer nem csak online felületekre koncentrál, hanem a fizikai valóságot is figyelembe veszi mikor kutat és tervez, hogy a vásárlási élmény (vagy akár egy szolgáltatás) gördülékeny legyen az egész folyamat során. Mikor egy alaposan megtervezett ügyfélfolyamat “magas szinten” működik, a vásárlók könnyen megtalálják a keresett termékeket és képesek gyorsan véghezvinni a vásárlást, és a pozitív élmény miatt örömmel fognak visszatérni vagy éppen másoknak ajánlani termékünket, vagy szolgáltatásunkat.
A tévhitekkel ellentétben
Gyakran elfelejtjük, hogy a designerek nemcsak a profitorientált szektorban lehetnek hasznosak. Szakértelmük a nonprofit szférában is legalább akkora potenciált hordoz, mint amennyit az üzleti világban. Mint már említettük, a tévhitekkel ellentétben a design nem csak a külső megjelenésre, hanem a folyamatokra és a kommunikációra is kiterjed. Éppen ezért kitűnően alkalmas arra, hogy társadalmi nehézségek és problémák megoldására is alkalmazzuk.
Az emberközpontú tervezésre szakosodott Humanize az UX Budapesttel összefogva példát szeretne állítani, ezért átlépett a megszokott profitorientált térből a civilszférába, és létrehozott egy eseményt, ahol a designerek és a nonprofit szervezetek közösen dolgozhatnak komplex társadalmi problémák megoldásán, jobbá tételén. Hiszünk benne, hogy a design és a nonprofit szféra összekapcsolása új utakat nyithat a társadalmi fejlődéshez és a pozitív változásokhoz.
A koncepció és az esemény részleteiről partnerünket, az esemény társ-szervezőjét és az UX Budapest szervezőjét, Klein Pétert kérdeztük.
– Mi az a “social design jam” ?
– Meghatározott mennyiségű és szeniorírású szakember különböző szakirányultsággal összegyűlik és egy közös célt valósítanak meg. Együtt vagyunk egy-két nap, napi 8 órában és szisztematikusan, módszeresen kidolgozunk egy adott célt, vagy problémát. Egy helyen a létszám 10-15-től 60 emberig terjed, de az már sok is.
A design jam az egy formátum, a social pedig az ügy, ezt a kettőt Gyurival [Káli György, a Humanize társalapítója – a szerk.] raktuk össze. A social részt az önkénteskedéshez hasonlítom, aminek két területe van. Az egyik a fizikai segítség (amikor ott vagyunk például egy ételosztáson), ez pillanatnyi. A másik eset, amikor pro bono tudást adunk át. Ezeket jobban szeretem, mert olyan dolgot tudok átadni, aminek később is hatása van és skálázható.
– Mi az esemény célja és kik a résztvevők?
– Először azt határozzuk meg, mit szeretne egy adott civilszervezet elérni hosszútávon, felszeleteljük, egy részét kiválasztjuk, ezt pedig elkezdjük feldolgozni. A civil szervezeteknek és nekünk is van elképzelésünk, hogyan lehet non-profit szervezetbe for profit tudást szerezni. Az üzleti gondolkodásmódot megpróbáljuk úgy átalakítani, átkonvertálni, ami a civil szervezeteknek is hasznos lehet, mert sokszor ez a fajta gondolkodásmód náluk hiányzik, vagy más formában van jelen. Nagy multinacionális vállalatokról is jönnek csapatok, akik kifejezetten ilyen tudással rendelkeznek.
A résztvevők változatos háttérrel rendelkeznek: lesznek Service Designerek, Business Analystek és UX Designerek is. Arra törekedtünk, minél szerteágazóbb legyen a résztvevők gondolkodásmódja, mert ezzel egy “parametrikus teret” tudunk teremteni. Az üzletember üzleti oldalról, a designer tervezői mindset oldalról, a technológiai ember technológiai oldalról közelíti meg az adott problémát. Minden csapatban lesz egy civil is, hogy a csapatok azonnal tudják az ötlet megvalósíthatóságát és az érthetőségét is tesztelni. Minél több irányból ismersz meg valamit, annál jobban látod. Ha egy szobrot elölről látsz, látod hogy jól néz ki, de az is lehet, hogy nincs hátulja. Most viszont körbejárjuk ezt a szobrot.
– Hogyan működik ez a rendszer?
– Van egy ún. playbook, amit a Service Designerek használnak. Ebben szerepel a probléma, a probléma felelőse és a teendők. Ezt a forgatókönyvet kapja meg az összes csapat, ezt fogják feltölteni tudással a tervezői gondolkodásmód és a józan paraszti ész használatával.
A kétnapos workshop a dupla gyémánt (double diamond) modell szerint halad. Az első nap délelőttjén a felfedezési szakasz, délután a definiálási rész következik. A második nap délelőttje fejlesztéssel kezdődik, délután pedig a megvalósítás szakasszal zárul. Nagyon leegyszerűsítve a modell ebből a négy részből áll, viszont mivel iteratív folyamatról beszélünk, sok az ugrálás. A lényeg, hogy a probléma megértésére való az első nap, a megoldására pedig a második nap. Az első napon semmilyen megoldásról nem beszélünk, és fordítva. Fontos, hogy szét lehessen választani a kettőt.
Az esemény eredményterméke (csapatonként) egy-egy olyan koncepció, amit a résztvevők prototipizálnak, letesztelnek és dokumentálnak, mielőtt átadják a civil szervezeteknek. Az eredményeket és a különböző társadalmi problémákra készített megoldásokat a résztvevők közösen, egy nyilvános eseményen fogják ismertetni október 10-én, a Social Design Jam meetupon.
