Az AI körül ma már nem csak a hype, hanem a kétely is sűrűsödik. A vállalatok egyszerre remélik, hogy versenyelőnyt hoz, és tartanak attól, hogy költséges zsákutcává válik. A helyzet kísértetiesen emlékeztet a dotcom korszak elejére – csakhogy ezúttal egy olyan technológia áll előttünk, amely nemcsak piacokat alakíthat át, hanem magát a vállalati működés logikáját is. A kérdés: lufi ez is, vagy épp most kezdődik az igazi forradalom?
A mesterséges intelligencia (az Artificial intelligence AI-a helyett legyen inkább a továbbiakban „magyarul”: MI) körül ma már nemcsak lelkesedés, hanem bizonytalanság is érzékelhető. Vállalati környezetben sokakban felmerülnek a kérdések:
- Valóban képes hatékonyan támogatni a folyamatainkat?
- Biztonságban vannak az adataink?
- Tudják majd a kollégák használni?
És a legfőbb kérdés: megéri ez a befektetés?
A válaszok összetettek – mint maga a mesterséges intelligencia is. Jelenleg sok vállalatnál még az útkeresés időszaka van. Azért is mert a mesterséges intelligencia (egyelőre még!) amolyan marketinges túlzás. Hiszen mesterségesnek ugyan mesterséges, de egyáltalán nem intelligens. A jelenlegi rendszerek – legyen szó szűk mesterséges intelligenciáról (ANI) vagy nagy nyelvi modellekről (LLM) – mintázatfelismerésen alapulnak, gondolkodásra nem képesek. Vállalati szinten így a teljes, end-to-end folyamatokban ritkán vethetők be hatékonyan, ám az egyes részlegek – például marketing, HR vagy pénzügy – munkáját már ma is képesek támogatni.
Ebben a fázisban az MI még egy meglehetősen drága, ám de ígéretes befektetésnek tűnik, pont olyannak, mint volt anno a dotkom-lufi. Ezért is lehetnek jelenleg túlértékeltek a mesterséges intelligenciát fejlesztő cégek részvényei, és nem véletlenül figyelmeztetnek mértékadó és neves közgazdászok ennek veszélyeire.
MI-ügynökök és MI-asszisztensek
A fejlődés azonban nem áll meg, melyet maga az MI is generál. Ahogyan Raymond Kurzweil (amerikai feltaláló, jövőkutató, író, mesterséges intelligencia szakértő, a Google vezető MI-kutatója) fogalmazott:
„A fejlődés haszna és eredményei – mint a chipsebesség és költséghatékonyság – szintén exponenciálisan növekednek. Még az exponenciális növekedés is exponenciálisan változik.”
Ennek egyik kézzelfogható bizonyítéka az ún. MI-ügynökök megjelenése a vállalatok életében. Ezek olyan, célfeladatokra kialakított intelligens alkalmazások, amelyek képesek önállóan cselekedni, nem csak válaszolni. Például:
- automatikusan válaszolnak ügyfélszolgálati kérdésekre;
- a megadott adatforrásokból automatikusan elemzéseket készítenek és figyelmeztetnek, ha nem megfelelők a számok;
- önállóan képesek betanítani az újonnan belépő kollégákat a feladatokra, szabályokra és számon is kérik azokat;
- de akár segíthetnek az értékesítőknek a potenciális új ügyfelek felkutatásában, vagy a beérkező lead-eket minősítik, háttérkutatást és komplett elemzés végeznek az ügyfelekről.
Vagyis: az ilyen típusú AI megoldások nem válaszokat adnak kérdésekre, hanem cselekednek, így már képesek valódi hozzáadott értéket kínálni a vállalatoknak: gyorsítják a folyamatokat, csökkentik a hibázási lehetőséget és fokozatosan a szervezeti kultúra részévé válhatnak.
A spektrumon a hagyományos mesterséges intelligencia modellek (ANI) és az MI-ügynökök között helyezkednek félúton az ún. AI-asszisztensek, melyekről részletes bemutatót írtam: Három sokoldalú AI-asszisztens a hatékonyabb munkához – és egy kulisszatitok (lásd: 1. rész, 2. rész, 3. rész).
Az AGI küszöbén
Bár ezen megoldások tényleges gazdasági haszna még elenyésző lehet egy vállalat életében, de itt a lényeg még nem is a direkt, közvetlen pénzügyi előny elérése, hanem az az út, amire rálépett az adott gazdasági társaság. Az a gondolkodásmód, hozzáállás, ami biztosíthatja számára a fejlődés lehetőségét. Ugyanis – mint ahogy korábban már utaltam rá Kurzweil nyomán – a mesterséges intelligencia fejlődése elképesztő mértékű. Olyan, ami nem nagyon volt fogható semmihez a korábbi évszázadokban, de még csak évtizedekben sem. Ám ha egy vállalat kézzelfogható gyakorlatot szerez az AI bevezetésében és használatában, sokkal könnyebb lesz számára megugrani a következő évek kihívásait. Mert lesznek! Nem is kicsik.
Sam Altman az OpenAI (ChatGPT) vezérigazgatója és Kurzweil is várhatóan a 2020-as évek végére, a 2030-as évek elejére teszi a AGI, vagyis az általános mesterséges intelligencia megjelenését. Ez rendkívül rövid időhorizont vállalati stratégiában mérve.
-
De mi is ez az AGI?
Egy olyan mesterséges intelligencia, amely már nemcsak mesterséges, de intelligens is! Azaz, nemcsak egy feladatot képes ellátni, hanem az emberi értelemhez hasonlóan képes gondolkodni, tanulni és problémákat megoldani a legkülönfélébb területeken, anélkül, hogy ehhez speciális programozásra lenne szüksége. Teljesen mindegy, hogy sakkoznia kell, főznie, autót vezetni vagy éppen egy vállalat árképzési struktúráját kidolgoznia.
Ezért az AGI bevezetése lesz az a pont a vállalatok életében, ahol már komoly gazdasági előnyök származnak majd ennek a technológiának az alkalmazásából. Persze addig még el kell jutni: mind az AI fejlesztő cégeknek, mind pedig a hazai vállalatoknak is. Gyakorlatra kell szert tenniük a mesterséges intelligencia mindennapi vállalati használatában. Viszont nincs rá sok idő. Csupán kb. 5 év. Viszont az üzleti potenciál így nemcsak jelentős, hanem sok esetben forradalmi lesz.
Dotcom lufi vagy valami egészen más?
Visszatérve a címben vont párhuzamra: a fentiekből következően, lehet, hogy most még jelentősen túlértékelt az AI iparág. Ám biztos vagyok benne, hogy az AGI megjelenésével ez számottevően megváltozik. Azért is, mert a dotkom lufi kapcsán nem igazán voltak eszközök a digitális szakemberek kezében a profit-termelésre a reklám és direkt értékesítésen túl. Szemben az AGI-al, ahol a lehetőségek határa gyakorlatilag végtelen.
Az MI jelenlegi állapota sok szempontból valóban emlékeztet a dotcom lufi idejére. Ám a technológiai fejlődés üteme és az AGI potenciálja miatt a történet kimenetele egészen más lehet. A vállalatoknak most kell megtenniük az első lépéseket – mert öt év múlva már nem a tanulási szakaszban kell lenniük, hanem az élvonalban.
És hogy ennek társadalmi szinten milyen hatása várható? Az már egy teljesen más kérdés.
