Április közepén mutatta be a Digiméter kutatássorozat idei kutatásának eredményeit. 2020, 2021 és 2022 után immáron negyedszer mérték meg a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) digitalizációját. Az országos reprezentatív mintán, 600 vállalkozás megkérdezésével, február 7-20 között folyt kutatás alapján a magyar kkv-k digitalizációja visszatérni látszik a koronavírus előtti gyakorlatokhoz. A hat mért terület közül egyedül a digitális pénzügyek tudott szignifikánsan fejlődni, miközben az egyébként is legfejletlenebbnek számító marketing és sales visszaesett. Az ágazatokat tekintve a kereskedelem számít az egyik leginkább digitalizáltnak.
Helyben járást okoznak az egymást kioltó változások
A százfokú képzeletbeli skálán mért Digiméter index 40-es értéket ért el, így elmondható, hogy nem változott érdemben 2024-re. Mivel 2021-ben és 2022-ben rendre 40 és 41-es értékeket mutatott. A már fentebb említett két dimenzión túl vizsgált további négy terület (digitális jelenlét, digitális mindennapok, vállalkozásvezetés és informatikai biztonság) sem ért el szignifikáns javulást.
A magyar kkv-k tehát egyhelyben járnak a digitalizációt tekintve, bár a mélyben vannak egymást kioltó pozitív és negatív fejlemények. Ilyen például, hogy valamivel többen alkalmaznak felhőalapú vagy hibrid megoldást, mint a korábbi években. Viszont: kicsivel kevesebb cég gyűjt adatokat, hogy azzal megalapozza a saját üzleti döntéseit.
A vállalati digitalizációt mérő Digiméter index és alindexek alakulása 2024 tavaszán (forrás: Digiméter)
A kutatást készítő csapat 2022. év végi várakozása – amikor utoljára mértek azonos módszertannal, mint most – az volt, hogy az akkoriban kibontakozó válság erősíteni fogja a hatékonyságot növelő digitalizációt. Utólag mindez vágyvezérelt gondolkodásnak bizonyult. A cégek inkább a már korábban bevált – jellemzően nem digitális – megoldásokhoz nyúltak vissza. Magyarországon megállni látszik az idő a kis- és középvállalkozásoknál a digitalizáció vonatkozásában. Egy-két kivételtől eltekintve (például pénzügyi terület, távmunka vagy Google Cégprofil jelenlét) visszarendeződést látni a koronavírus előtt megszokott világba.
Ez egyúttal azt is jelenti, hogy aki most erősít digitalizációban, könnyen versenyelőnyre tehet szert a hazai szereplőkkel szemben. Valamint nagyobb eséllyel lesz képes felvenni a versenyt a hazánkban egyre aktívabb, erősebben digitalizált külföldi szereplőkkel szemben is.
Hogyan muzsikált a(z e-)kereskedelem?
A Kosárérték olvasóit persze minden bizonnyal jobban érdeklik a kereskedelmi tevékenységet folytató cégek és az e-kereskedelemmel kapcsolatos mutatók alakulása. Nézzük meg közelebbről ezeket! A mért ágazatok közül – mezőgazdaság, ipar, szolgáltatás és kereskedelem – a kereskedelem bizonyult a legfejlettebnek. Miközben a Digiméter index összesített átlaga 40, közben a kereskedő cégeknél ez 43, igaz, ez az eltérés nem szignifikáns.
A digitális jelenlétet tekintve a 2022 őszi felmérés óta jelentősen, 80 százalékról 72 százalékra csökkent azon cégek aránya, amelyek honlappal, vagy ennek hiányában kizárólag webáruházzal rendelkeznek. 2021-hez képest viszont nem jelentős a változás. Ez azt sugallja, hogy azok a cégek hagytak fel ezzel a tevékenységgel, amelyek a koronavírus okozta kényszerdigitalizáció hatására sikertelen kirándulást tettek Digitáliába, így inkább visszatértek a korábban jól bevált offline gyakorlatukhoz. Míg 2021-ben 12 százaléknak volt webáruháza a mintában, addig 2022-ben 15 százaléknak és ez csökkent 10 százalékra 2024-ben. A digitális jelenlét index értékében ezt a változást ellensúlyozta a Google Cégprofilok arányának szignifikáns növekedése (34 százalékra, kereskedelmi cégeknél ugyanez 38 százalék), viszont a tartalmát lényegesen ritkábban ellenőrzik, mint 2022-ben. Ezen túlmenően szignifikánsan, 23 százalékról 31 százalékra, nőtt a Google Mapsen elérhető vállalkozások száma (kereskedelmi cégeknél ennek aránya 35 százalék). Egyre többen ismerik fel tehát annak fontosságát, hogy könnyen odataláljanak hozzájuk a vevők és üzleti partnerek.
Azok a cégek, amelyek rendelkeznek honlappal vagy webáruházzal – a már korábban említett 72 százalék –, majdnem egyenlő arányban vesznek ehhez igénybe külső vagy belső segítséget.
2021-hez képest 30 százalékról 40 százalékra nőtt azon cégek aránya, ahol szerződéses külső szakember tartja karban és frissíti az oldalt, és 50 százalékról 44 százalékra csökkent, ahol dedikált munkatárs foglalkozik ezzel. A honlapról bejövő ügyfélszolgálati leveleknél 2021-hez képest 36 százalékról 21 százalékra csökkent azon cégek aránya, ahol éppen az válaszolja meg ezeket, akinek van rá ideje, miközben 46 százalékról 53 százalékra nőtt, ahol több munkakörrel is bíró kolléga csinálja ezt, végül 18 százalékról 25 százalékra nőtt a dedikált ügyfélszolgálati munkatársat alkalmazók aránya. Vagyis, ahol megmaradt a honlap és a webáruház, ott a cégek kezdik egyre komolyabban venni ezek üzemeltetését és az ezen keresztül folyó kommunikáció profi kezelését.
Van még néhány érdekes adat
Íme, néhány további érdekes adat a kereskedelmi ágazatban tevékenykedő vállalkozások eredményeivel összefüggésben. (Ezt összevetettük az átlaggal, illetve a mezőgazdaságban, iparban vagy szolgáltatásban aktív vállalkozásokkal)
- a kereskedő cégek 44 százaléka üzemeltet saját szervert és 34 százalék tárolja felhőben (is) az adatait. Ez az egyetlen ágazat, ahol a felhőt még meghaladja a saját szerver aránya
- miközben a kereskedelmi cégekre a leginkább jellemző, hogy informatikai eszközöket használnak (74 százalék, szemben a 63 százalékos átlaggal), a távmunka elérhetősége (a kereskedők cégek kilenc százaléka teszi lehetővé) némileg alacsonyabb, mint a termelési ágazattól független átlag (12%)
- a kereskedelemben a legalacsonyabb azon cégek aránya, amelyek rendszeresen figyelemmel kísérik a vállalkozás működése során keletkező adatokat a döntéshozatal előkészítéseként. (Mindössze 59 százalék szemben a 63 százalékos átlaggal). Viszont ebben a szektorban a legmagasabb, 49 százalék a vállalatirányítási rendszert használó vállalkozások aránya, amivel magasan az országos átlag felett van (35 százalék). Tehát, ha egy kereskedő cég elkezdi figyelni a működése során keletkező adatokat, azt jóval nagyobb valószínűséggel teszi vállalatirányítási rendszer segítségével, és ebben a szektorban jellemző legkevésbé az Excelezés is (igaz, még így is 62 százalék, szemben az átlagos 69 százalékkal).
Továbbiak a Digiméter oldalán szabadon elérhető kutatási riportban és sajtóközleményben olvashatók: https://digimeter.hu/
