A livestreamből történő direkt értékesítés gyakorlata eredetileg Kínából indult, de mára már a nyugati kereskedőket is elérte. A megvásárolható termékeket felvonultató élő adások lehetőséget teremtenek a kereskedők számára, hogy közvetlen kapcsolatba léphessenek a fogyasztókkal. Eközben a technológia fejlődésével egyre olcsóbbá válik a belépéshez szükséges anyagi ráfordítás is.
A nyugati kereskedők is felfigyeltek a Kínában kialakult, 2020-ra több mint 600 millió vásárlót vonzó live streaming piacra, melynek motorja az influenszerekre épített online marketing. Az ázsiai országban kialakult gyakorlat lényege, hogy úgynevezett key opinion leaderek videós termékbemutató promóciókon nagy mennyiségben értékesítenek FMCG termékeket – de mára gyakorlatilag bármit. A kínai livestream-királynő Viya például potom 5,6 millió dollárért még egy amerikai rakétát is eladott nézőinek tavaly áprilisban.
2021-re a kínai livestream piacon közel egy trillió jüan forgalmat prognosztizálnak az elemzők, amely több mint 157 milliárd dollárnak felel meg. A koronavírus-járványt követő drákói korlátozások sora pedig a már amúgy is hihetetlen lángon égő piacon csak olaj volt a tűzre. A kínai kormányzat kutatása szerint 2020 első félévében mintegy 10 millió eladási célú adást közvetítettek a kereskedők online. Az Alibaba csoport érdekeltségébe tartozó Taobao és a rivális JD.com a livestream piac meghatározó szereplői, de mindemellett ezernyi kisebb e-kereskedelmi platformon lehetséges a kereskedők számára, hogy élő videót indítsanak. Legyen szó akár ruházati termékekről, vagy elektronikai cikkekről – de akár még a mezőgazdasági szektorról is – az élő közvetítés lehetősége szinte minden vállalkozás számára adott Kínában.
A livestream kereskedelmi célra történő felhasználása egyébként nemcsak Kínában, de az egész távol-keleti gazdaságban komoly hangsúlyt kapott az utóbbi években. A régióban az online közvetítésekből bevétel 2015 és 2020 között 3,5 milliárd dollárról 17,6 milliárd dollárra nőtt, természetesen nemcsak a kereskedelmi célú adásokat értve azalatt. A növekedés éves mértéke pedig a kínai, valamint dél-koreai mellett a japán, tajvani vagy vietnami piacokat is beleértve tartósan 50 százalék körüli.
Az ázsiai mellett az amerikai és európai piacon is jelentős a livestreaming szerepe, de az ottani felhasználással ellentétben sokkal inkább a szórakoztatóipari jelleg dominál. A koronavírus-járvány első hullámának kirobbanásakor a Twitch és Youtube által dominált szektor a távol-keleti régióhoz nagyon hasonló növekedést produkált, hiszen itt is mintegy 45 százalékkal bővült az élő adások száma. A közös pont az ázsiai és nyugati livestream szokások között, hogy mindkét piacot gyakorlatilag letarolta a kínai TikTok, amely immár az Egyesült Államokban is a legnépszerűbb videómegosztó alkalmazás, és amelyet tavaly ősszel Donald Trump amerikai elnök nemes egyszerűséggel be akart tiltani. Annak, hogy a személyes adatok védelmét nem igazán megnyugtatóan garantáló applikáció végül nem lett országosan kitiltva az USA-ból valószínűleg köze lehet annak is, hogy a közösségi médiában pozíciói erősíteni kívánó Walmart áruházlánc szeptember végén 7,5 százalékot szerzett a TikTokot fejlesztő és üzemeltető ByteDance-ben.
Az élő adások kereskedelmi célú felhasználásának távol-keleti sikerei, és az otthonukba kényszerülő vásárlók livestream iránt megnövekedett igényei úgy tűnik, sikeresen áttörték a nagy amerikai kereskedelmi láncok ingerküszöbét is. A megvásárolható termékeket bemutató livestreameket már olyan nagyobb Egyesült Államokbeli márkák is elkezdték használni, mint az Ulta Beauty, az Anna Klein vagy a Walmart.
Az elsősorban mobilkészülékeken tartalmat fogyasztó vásárlók körében egyre népszerűbb ez a csatorna. A tranzakciók közel kétharmada mobiltelefonról, vagy táblagépről érkezik és nemcsak Ázsiában, de világszerte robbanásszerűen nő. A Bloomberg News által idézett Coresight Research piackutató tanulmánya szerint 2019-ben 60 milliárd dollár értékben értékesítettek termékeket világszerte, és bár ennek egyelőre csak kis része zajlott a nyugati piacokon, ez a fajta értékesítési modell izmos növekedési potenciállal bír.
Az amerikai piac egyik úttörője, a nálunk kevéssé ismert Ulta Beauty kozmetikai termékekkel foglalkozó bolthálózat például a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben mind az 1264 boltját kénytelen volt bezárni. Ekkor fordult érdeklődésük a livestream szolgáltatás felé, és a kiterjesztett valóság (AR) alkalmazásokat fejlesztő Perfect Corp. segítségével létrehozták a Beauty School csatornát. Az általuk sugárzott interaktív közvetítés során profi kozmetikusok segítségével mutatják be a termékeiket, ahol az érdeklődők közvetlenül fel is tehetika kérdéseiket, és meg is vásárolhatják ezeket.
A már említett Walmart szeptemberi TikTok akvizíciója után nem nagy meglepetésre a fiatalok körében tavaly bombaként robbanó kínai platformon kezdte meg a kereskedelmi célú közösségi értékesítést. Esetükben annyi a különbség, hogy az egy órás vásárlási streameket nem profi videókészítők gyártják, hanem maguk a kiválasztott felhasználók töltik fel ezeket a platformra, akik az eladások után részesedést kapnak a cégtől.
A nagy technológiai cégek is meglátták a potenciált az élő adások kereskedelmi célú felhasználásában. Az Amazon már két évvel ezelőtt, 2019-ben elindította az Amazon Live szolgáltatását, amely a videojátékok közvetítésére szolgáló Twitch platform technológiájára épül, és a termékek közvetlen értékesítését hivatott támogatni. Tavaly júliusban pedig a Google kezdte meg a Shoploop szolgáltatását tesztelését, de a Facebook és Instagram sem maradhatott ki a megvásárolható termékeket felvonultató élő adásokat kínáló platformok közül.
A kérdés az, hogy sikerül-e a a nyugati piacokon megközelíteni az Ázsiában már virágzó eladások számait. A tavalyi Singles’ Day alkalmából a Taobao Live-on sugárzott livestreamben az AliBaba csoportnak mintegy 7,5 milliárd dolláros forgalmat sikerült realizálni az első fél órában. Bár a nyugati kereskedők piaci részesedése a livestreamek kereskedelmi célú felhasználásában egyelőre fényévekre van ezektől a méretektől, egyre inkább úgy tűnik, hogy a kínaiak által tökélyre fejlesztett formula hamarosan utat tör magának a nyugati vásárlókhoz is. A technológia mindenesetre adott, de hogy a piac képes lesz-e kiaknázni a benne rejlő lehetőségeket, az még az elkövetkező évek kérdése marad.
