Egy a munka hatékonyságával foglalkozó szakértő szerint a termelékenység javításának legjobb módja, ha a munkát végző egyszerűen „jól érzi magát”. Ezt mérjék a közgazdászok, ha tudják!
A koronavírus-járvány egyik jól ismert mellékhatása, hogy tartósan megváltoztatta a főnökök és a beosztottak hozzáállását a távmunkához. A home office kezdetben megdobta a munka termelékenységét, talán azért, mert a dolgozók nem látták egymást, mint az irodában, ezért igyekeztek annyit dolgozni, hogy ne érhesse szó a ház elejét. A covid második évében azonban elapadt a lendület.
A járvány után a szellemi munkát végző, fehér galléros munkavállalók alapvető elvárásává vált, hogy munkájukat részben home office végezhessék el. Kiderült ugyanis, hogy ennek az internet korszakában semmi akadálya. A főnökök azonban ambivalensen viszonyulnak ehhez a lehetőséghez. Nem tudják, hogyan követhetnék nyomon beosztottaik hatékonyságát, ha nincsenek a szemük előtt – vezeti fel a Bloomberg a munka termelékenységének mérésével kapcsolatos elemzését.
A feladat látszólag egyszerű. A vállalat termelési értékét össze kell vetni az eléréshez szükséges munkaórák számával és/vagy a bérre fordított kiadásokkal. Valójában azonban itt kezdődnek a nehézségek – derült ki Jason Furman, a Harvard Egyetem professzora, korábbi Fehér Ház-i gazdasági tanácsadó szavaiból. A termelékenység a leghullámzóbb gazdasági mutató. Mérőszámának mindkét szintjén rendkívül hibaérzékeny adat áll. A kibocsátás és a munkával töltött órák száma hordozhat valós tartalmat, de mutathat fiktív értéket, illetve takarhat semmittevést is.
Az is kétséges, ami már megtörtént
A termelékenységet még visszatekintve is nehéz számszerűsíteni – mondta Adam Ozimek, az Economic Innovation Group kutatóintézet szakértője. Például a gazdaságtörténészek még ma is vitatkoznak arról, mi vezetett a munka hatékonyságának növekedéséhez az 1940-es években.
Egy konferencián nemrégiben egy előadó arról értekezett, hogyan hatott a gumihiány a termelékenységre a második világháború alatt. Európában egy tanulmány az eurózóna adósságválsága, illetve a Franciaországban bevezetett 35 órás munkahét és a munka hatékonyságának összefüggéseit firtatta. Az otthoni-irodai hibrid munkavégzés összezavarta a munkahelyi vezetőket, mert fogalmuk sincs, milyen arányban kellene keverniük a kettőt, hogy az a lehető legnagyobb hatékonyságot hozza ki beosztottaikból.
Emellett megjelent a munkahelyeken a mesterséges intelligencia, ami hatással lehet a termelékenységre. Csak itt is az a kérdés, hogy milyen esetekben segít javítani a hatékonyságot, és milyen munka esetén haszontalan. A Boston Consulting Group elemzése a ChatGTP használatáról arra lyukadt ki, hogy az MI hol nagyot javít a dolgozók hatékonyságán, hol nem.
Sajtóközleményeket könnyű írni vele, mert a meglévő sablonokat kell átalakítani. Előretekintő stratégiai elemzésekhez azonban már csak a korábbi döntések háttét bemutató segédeszközként szolgálhat. Egy további eleme a termelékenység problémájának már a makrogazdaság szintjére vezet. A társadalmak elöregedése mellett csak akkor tartható fenn az emberek megszokott életszínvonala, ha a kevesebb munkaerő hatékonyabban dolgozik.
Becsapósak lehetnek a mérési módszerek
A munkák egy részének eredményessége még a szellemi dolgozók esetén is viszonylag jól mérhető. Például a tanácsadóknál alkalmazható a „hasznosulás” mutató. Ennek számlálójában egy projekt bevétele és az ügyfél elégedettsége, míg nevezőjében a szakértő munkájának díja szerepel.
A programozásban létezik a KPI (key performance indicators) mutató. Ez a megtalált és kiküszöbölt szoftverhibák számát veti össze ezek munkabérköltségével. Ugyanakkor a középvezetőknél már ellentmondásosabb a helyzet. Ha például a beosztottaik számával mérjük a hasznosságukat, az arra ösztönzi őket, hogy „vattamunkásokat” keveset vagy semmit sem dolgozó embereket is felvegyenek.
A szubjektivitás nagy súlyára rámutat egy a Microsoft Corp.-nál 2022-ben végzett felmérés. Ebben tíz megkérdezett beosztottból kilenc azt mondta, hogy hatékonynak érzi magát. Vezetőik közül viszont tízből csak egy állította, hogy csapata mindent kihoz a tudásából. Ennek hátterében az lehet, hogy a két fél mást ért termelékenység alatt. A vezetők szeretik látni, hogy embereik az íróasztal mögött ülnek, míg a beosztottak az elvégzett munkával mérik hatékonyságukat függetlenül attól, hogy hol és mennyit foglalkoztak vele.
Meg kell tanulni másként dolgozni
A híres The Standford Study, amely 2010 és 2012 között készült, előre vetítette a pandémia alatt tapasztaltakat a home office-ról – idézi a kutatási eredményeket a The Hill cikke. A felmérés készítői azt várták, hogy az otthon dolgozók majd tévéznek, kávéznak vagy más módon lógatják a lábukat. A kutatás szerint azonban 13 százalékkal javult a hatékonyságuk a velük párhuzamosan az irodában maradt kontrollcsoportéhoz képest.
Az utólagos magyarázatok szerint ennek hátterében olyan tényezők álltak, mint hogy nem késtek el a munkából, nem fecsegték el az időt a kollégáikkal, rövidebb tízórai és ebédszünetet tartottak és ritkábban jelentettek beteget. Segített az is, hogy otthon csendben, háttérzaj nélkül végezhették a munkájukat.
A covid második felében tapasztalt termelékenységcsökkenést azzal magyarázzák a szakértők, hogy a vezetők az irodai munkához értettek. Nem tudták, hogyan ellenőrizzék távmunkában dolgozó beosztottaikat. A következmény az lett, hogy sok cégnél visszaszorították a home office-t. Az USA-ban a munkavállalók 66 százaléka tért vissza az irodákba – idézte az Owl Labs kutatóintézet adatát a tl;dv hírportál. A főnökök szeretik ezt azzal indokolni, hogy így hatékonyabban dolgoznak, ám állításukat semmilyen vizsgálat nem támasztja alá.
A hibrid munkavégzés lehet a nyerő
Az Owl Lab másik kutatásából kiderül, hogy a távmunkában dolgozók 90 százaléka úgy érzi, éppen olyan hatékonyan vagy még hatékonyabban tudja elvégezni a munkáját otthonról, mint az irodában. A felmérés szerint az emberek 55 százaléka otthon több órát dolgozik, mint az irodában. A Gallup vizsgálata szerint a szellemi dolgozók 54 százaléka feladná meglévő állását, ha nem dolgozhatna rugalmas távmunka-irodai munka beosztásban.
A The Hill cikke mintegy erre reflektálva arra lyukad ki, hogy a hibrid megoldás lehet a legjobb. A 100 százalékban otthoni munka gyenge negatív hatást gyakorol azok hatékonyságára, akik így dolgoznak. A vegyes beosztásban azonban érvényesülhet a dolgozók mentorálása, kialakulhat a munkahelyi kultúra, miközben a cégek kisebb irodát bérelhetnek és bevonhatnak a tevékenységükbe nagyon távolról dolgozókat is.
A termelékenység mérése körül zűrzavar és a szubjektív elemek erőssége nyomán egy szakértő nemrégiben furcsa következtetésre jutott a hatékonyság „méréséről” – vont le érdekes következtetést cikke végén a Bloomberg. Sokéves tapasztalata alapján 2023-ban megjelent könyvében azt írta, hogy a termelékenység növelésének legjobb módja egyszerűen az, hogy a munkát végző jól érezze magát a bőrében, amikor dolgozik.
Vicces, hogy olyasmivel „mérünk” valamit, ami mindenkinél másként jelentkező, teljesen szubjektív érzés – értékelte ezt a megállapítást Julia Pollak, a ZipRecruiter állásközvetítő portál vezető közgazdásza. A vállalatok sok időt és pénzt fordítanak arra, hogy javítsák munkavállalóik termelékenységét, körmönfont módszereken gondolkoznak ennek érdekében, ám egy emberként eltérő érzés pozitívan és negatívan is felülírhatja minden próbálkozásukat.
