Egy a munka hatékonyságával foglalkozó szakértő szerint a termelékenység javításának legjobb módja, ha a munkát végző egyszerűen „jól érzi magát”. Ezt mérjék a közgazdászok, ha tudják!
A koronavírus-járvány egyik jól ismert mellékhatása, hogy tartósan megváltoztatta a főnökök és a beosztottak hozzáállását a távmunkához. A home office kezdetben megdobta a munka termelékenységét, talán azért, mert a dolgozók nem látták egymást, mint az irodában, ezért igyekeztek annyit dolgozni, hogy ne érhesse szó a ház elejét. A covid második évében azonban elapadt a lendület.
A járvány után a szellemi munkát végző, fehér galléros munkavállalók alapvető elvárásává vált, hogy munkájukat részben home office végezhessék el. Kiderült ugyanis, hogy ennek az internet korszakában semmi akadálya. A főnökök azonban ambivalensen viszonyulnak ehhez a lehetőséghez. Nem tudják, hogyan követhetnék nyomon beosztottaik hatékonyságát, ha nincsenek a szemük előtt – vezeti fel a Bloomberg a munka termelékenységének mérésével kapcsolatos elemzését.
A feladat látszólag egyszerű. A vállalat termelési értékét össze kell vetni az eléréshez szükséges munkaórák számával és/vagy a bérre fordított kiadásokkal. Valójában azonban itt kezdődnek a nehézségek – derült ki Jason Furman, a Harvard Egyetem professzora, korábbi Fehér Ház-i gazdasági tanácsadó szavaiból. A termelékenység a leghullámzóbb gazdasági mutató. Mérőszámának mindkét szintjén rendkívül hibaérzékeny adat áll. A kibocsátás és a munkával töltött órák száma hordozhat valós tartalmat, de mutathat fiktív értéket, illetve takarhat semmittevést is.
Az is kétséges, ami már megtörtént
A termelékenységet még visszatekintve is nehéz számszerűsíteni – mondta Adam Ozimek, az Economic Innovation Group kutatóintézet szakértője. Például a gazdaságtörténészek még ma is vitatkoznak arról, mi vezetett a munka hatékonyságának növekedéséhez az 1940-es években.
Egy konferencián nemrégiben egy előadó arról értekezett, hogyan hatott a gumihiány a termelékenységre a második világháború alatt. Európában egy tanulmány az eurózóna adósságválsága, illetve a Franciaországban bevezetett 35 órás munkahét és a munka hatékonyságának összefüggéseit firtatta. Az otthoni-irodai hibrid munkavégzés összezavarta a munkahelyi vezetőket, mert fogalmuk sincs, milyen arányban kellene keverniük a kettőt, hogy az a lehető legnagyobb hatékonyságot hozza ki beosztottaikból.
Emellett megjelent a munkahelyeken a mesterséges intelligencia, ami hatással lehet a termelékenységre. Csak itt is az a kérdés, hogy milyen esetekben segít javítani a hatékonyságot, és milyen munka esetén haszontalan. A Boston Consulting Group elemzése a ChatGTP használatáról arra lyukadt ki, hogy az MI hol nagyot javít a dolgozók hatékonyságán, hol nem.
Sajtóközleményeket könnyű írni vele, mert a meglévő sablonokat kell átalakítani. Előretekintő stratégiai elemzésekhez azonban már csak a korábbi döntések háttét bemutató segédeszközként szolgálhat. Egy további eleme a termelékenység problémájának már a makrogazdaság szintjére vezet. A társadalmak elöregedése mellett csak akkor tartható fenn az emberek megszokott életszínvonala, ha a kevesebb munkaerő hatékonyabban dolgozik.
Becsapósak lehetnek a mérési módszerek
A munkák egy részének eredményessége még a szellemi dolgozók esetén is viszonylag jól mérhető. Például a tanácsadóknál alkalmazható a „hasznosulás” mutató. Ennek számlálójában egy projekt bevétele és az ügyfél elégedettsége, míg nevezőjében a szakértő munkájának díja szerepel.
A programozásban létezik a KPI (key performance indicators) mutató. Ez a megtalált és kiküszöbölt szoftverhibák számát veti össze ezek munkabérköltségével. Ugyanakkor a középvezetőknél már ellentmondásosabb a helyzet. Ha például a beosztottaik számával mérjük a hasznosságukat, az arra ösztönzi őket, hogy „vattamunkásokat” keveset vagy semmit sem dolgozó embereket is felvegyenek.
A szubjektivitás nagy súlyára rámutat egy a Microsoft Corp.-nál 2022-ben végzett felmérés. Ebben tíz megkérdezett beosztottból kilenc azt mondta, hogy hatékonynak érzi magát. Vezetőik közül viszont tízből csak egy állította, hogy csapata mindent kihoz a tudásából. Ennek hátterében az lehet, hogy a két fél mást ért termelékenység alatt. A vezetők szeretik látni, hogy embereik az íróasztal mögött ülnek, míg a beosztottak az elvégzett munkával mérik hatékonyságukat függetlenül attól, hogy hol és mennyit foglalkoztak vele.
Meg kell tanulni másként dolgozni
A híres The Standford Study, amely 2010 és 2012 között készült, előre vetítette a pandémia alatt tapasztaltakat a home office-ról – idézi a kutatási eredményeket a The Hill cikke. A felmérés készítői azt várták, hogy az otthon dolgozók majd tévéznek, kávéznak vagy más módon lógatják a lábukat. A kutatás szerint azonban 13 százalékkal javult a hatékonyságuk a velük párhuzamosan az irodában maradt kontrollcsoportéhoz képest.
Az utólagos magyarázatok szerint ennek hátterében olyan tényezők álltak, mint hogy nem késtek el a munkából, nem fecsegték el az időt a kollégáikkal, rövidebb tízórai és ebédszünetet tartottak és ritkábban jelentettek beteget. Segített az is, hogy otthon csendben, háttérzaj nélkül végezhették a munkájukat.
A covid második felében tapasztalt termelékenységcsökkenést azzal magyarázzák a szakértők, hogy a vezetők az irodai munkához értettek. Nem tudták, hogyan ellenőrizzék távmunkában dolgozó beosztottaikat. A következmény az lett, hogy sok cégnél visszaszorították a home office-t. Az USA-ban a munkavállalók 66 százaléka tért vissza az irodákba – idézte az Owl Labs kutatóintézet adatát a tl;dv hírportál. A főnökök szeretik ezt azzal indokolni, hogy így hatékonyabban dolgoznak, ám állításukat semmilyen vizsgálat nem támasztja alá.
A hibrid munkavégzés lehet a nyerő
Az Owl Lab másik kutatásából kiderül, hogy a távmunkában dolgozók 90 százaléka úgy érzi, éppen olyan hatékonyan vagy még hatékonyabban tudja elvégezni a munkáját otthonról, mint az irodában. A felmérés szerint az emberek 55 százaléka otthon több órát dolgozik, mint az irodában. A Gallup vizsgálata szerint a szellemi dolgozók 54 százaléka feladná meglévő állását, ha nem dolgozhatna rugalmas távmunka-irodai munka beosztásban.
A The Hill cikke mintegy erre reflektálva arra lyukad ki, hogy a hibrid megoldás lehet a legjobb. A 100 százalékban otthoni munka gyenge negatív hatást gyakorol azok hatékonyságára, akik így dolgoznak. A vegyes beosztásban azonban érvényesülhet a dolgozók mentorálása, kialakulhat a munkahelyi kultúra, miközben a cégek kisebb irodát bérelhetnek és bevonhatnak a tevékenységükbe nagyon távolról dolgozókat is.
A termelékenység mérése körül zűrzavar és a szubjektív elemek erőssége nyomán egy szakértő nemrégiben furcsa következtetésre jutott a hatékonyság „méréséről” – vont le érdekes következtetést cikke végén a Bloomberg. Sokéves tapasztalata alapján 2023-ban megjelent könyvében azt írta, hogy a termelékenység növelésének legjobb módja egyszerűen az, hogy a munkát végző jól érezze magát a bőrében, amikor dolgozik.
Vicces, hogy olyasmivel „mérünk” valamit, ami mindenkinél másként jelentkező, teljesen szubjektív érzés – értékelte ezt a megállapítást Julia Pollak, a ZipRecruiter állásközvetítő portál vezető közgazdásza. A vállalatok sok időt és pénzt fordítanak arra, hogy javítsák munkavállalóik termelékenységét, körmönfont módszereken gondolkoznak ennek érdekében, ám egy emberként eltérő érzés pozitívan és negatívan is felülírhatja minden próbálkozásukat.
kosárérték hírlevél
Fontos, használható, eladást növelő tippek, trükkök, infók, tanulmányok, arcok.
Iratkozz fel most!
