A Facebook és Deloitte nemrég tanulmányt közölt arról, hogy milyen kihívásokkal kellett megküzdenie a kis- és középvállalkozásoknak a tavalyi évben, és hogyan próbálták fenntartani a kapcsolatot a vásárlóikkal a különböző digitális platformok segítségével.
Célzott hirdetések a közösségi médiában
A 44 oldalas, több mint 30.000 kis- és középvállalkozás bevonásával készült elemzés elsősorban azt vizsgálta, milyen hasznot hajtottak az egyes márkáknak a személyre szabott hirdetések, illetve a közösségi oldalak, és arra a megállapításra jutott, hogy a megkérdezett KKV-k 74 százaléka roppant fontosnak tartja a célzott hirdetéseket az üzleti fejlődés szempontjából.
„Hasonló tendencia figyelhető meg a Facebook alkalmazásokban elérhető személyre szabott hirdetések esetén is: a válaszadók 73 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ezek a reklámok nagyban hozzájárulnak a vállalkozásuk sikeréhez. A fejlődő országokban működő kis- és középvállalkozások esetében pedig még nagyobb ez az arány: Indonéziában a megkérdezettek 88, Indiában 84, Mexikóban pedig 81 százaléka tartotta kiemelten fontosnak ezek a hirdetéseket” – írja a tanulmány.
Ezek a számok alátámasztani látszanak azt az érvelést, amellyel a Facebook hozakodott elő az Apple legutóbbi IDFA (iOS 14.5) adatkövetési frissítésével szemben. Ez a frissítés minden felhasználót figyelmeztet az applikációkon belüli adatkövetésre, és felkínálja a lehetőséget a letiltására. A Facebook képviselői szerint ez komoly károkat okozhat a kis- és középvállalkozásoknak, mivel előreláthatóan számos felhasználó él majd ezzel az opcióval, emiatt pedig a Facebookon már nem lehet a korábbihoz hasonlóan pontos célzásokat beállítani.
Ennek következtében csökkenhet a hirdetések hatékonysága, a hirdetések olyanok számára is megjelennek, akik nem a célcsoport tagjai. Ráadásul a hirdetőknek az eddiginél többet kell majd reklámokra költeniük, ami elsősorban a nagyvállalatoknál jóval alacsonyabb költségvetésből gazdálkodó, marketingkampányaik során főként a célzott hirdetésekre támaszkodó KKV-kat érinti hátrányosan.
Az IDFA frissítés a Facebook kifogásai ellenére természetesen piacra került – érdemes lesz megfigyelni, vajon beigazolódik-e a Facebook jóslata, és valóban növekedni fognak-e a közösségi oldalon közzétett hirdetések árai (és ha igen, akkor milyen mértékben), illetve, hogy végül milyen közvetett hatást gyakorol ez a kisebb márkákra.
A közösség média elérésnövelő hatása
A tanulmány azt is kimutatta, hogy az aktív közösségi jelenléttel bíró kis- és középvállalkozások kétszer akkora arányban számolnak be arról, hogy az értékesítéseik több mint 50 százalékát más kontinensről származó vevők generálják, mint az ezeken a platformokon kevésbé aktív társaik, ami jól mutatja, mekkora hatásuk van a fogyasztók elérésében a social media oldalaknak. A személyre szabott hirdetéseket alkalmazó KKV-k egyúttal lényegesen nagyobb arányban számoltak be arról is, hogy tavaly nőtt az eladásaik száma, emelkedett a forgalmuk.
A Facebook már évek óta munkálkodik egy olyan marketingplatform létrehozásán, ami nagymértékben növelné a kis- és középvállalkozások lehetőségeit. A fent ismertetett statisztikák igazolni látszanak ezt a potenciált, ami még relevánsabbá válhat most, hogy a Facebook további lépéseket tesz az e-kereskedelem irányába, és az alkalmazásain belüli in-stream vásárlásokat is lehetővé teszi.
A nemzetközi piacok felé történő nyitás mindig komoly lehetőségeket rejt magában, és minél inkább sikerül a Facebooknak leegyszerűsítenie és javítania ezt a folyamatot (például a Facebook Pay-hez hasonló univerzális fizetési rendszer vagy a Diem nevű kriptovalutája segítségével), annál inkább az értékesítési folyamat alapvető eszközének tekintik majd a vállalkozások a közösségi oldalt.
Social listening és crowdsourcing
A felmérésből az is kiderül, hogy egyre több márka folyamodik a social listening és a crowdsourcing módszeréhez, hogy az így szerzett adatok segítségével javítsa a termék- illetve márka-imázsát.
„A közösségi médiában (például a Twitteren vagy a Facebookon) zajló, informális interakciók, és a dedikált platformokon (például az OpenIDEO-n) történő, formális interakciók egyaránt hasznosak e tekintetben. A működésük kezdeti fázisában lévő kis- és középvállalkozások különösen fontosnak tartják ebből a szempontból a Facebook-alkalmazásokat (a Facebookot, az Instagramot, a WhatsApp-ot és a Messengert): a vállalkozások 64 százaléka tartja kiemelten fontosnak a Facebook-alkalmazásokat a fogyasztói visszajelzések szempontjából” – írja a tanulmány.
A közösségi médiás marketing egyik lényeges előnyét az jelenti, hogy az egyes cégek képesek a niche-ükkel kapcsolatos vásárlói vélemények alapján formálni a marketingstratégiájukat. A felhasználók által gyártott tartalmak szintén roppant hatékonyak lehetnek a márkaüzenet közvetítésében és a rajongókkal való kapcsolat kialakításában.
A közösségi média szerepe a munkaerő-toborzásban
A tanulmány adatai alapján megállapíthatjuk, hogy egyre több cég támaszkodik a digitális platformokra a munkaerő-toborzás és az e-learning esetében is. A legtöbb kis- és középvállalkozás bizonyos mértékben a közösségi platformokat is felhasználja, amikor új alkalmazottakat keres, ami azt jelenti, hogy a munkavállalók szinte biztosak lehetnek abban, hogy a HR-menedzserek a felvételi folyamat során a közösségi médiás profiljaikat is megnézik. A cégek természetesen arra is használják ezeket az oldalakat, hogy felvegyék a kapcsolatot a megfelelőnek tűnő jelöltekkel, de a folyamat egyre meghatározóbb része a jelentkezők háttérellenőrzése is.
Az angol nyelven itt található elemzés a fentieken túl bemutatja, hogyan reagáltak a felmérésben részt vevő KKV-k a világjárvány következményeire, és kitér néhány átfogóbb értelemben vett közösségi médiás marketingstratégiára, valamint arra is, hogyan alkalmazhatják sikeresen ezeket a stratégiákat a kis- és középvállalkozások.
