A fejétől bűzlik a hal – egyetlen kis-és középvállalkozást sem lehet a cégvezető akarata ellenére digitalizálni. A vezetés kultúrája meghatározza a cégkultúrát, a vezető ambíciói, attitűdjei elsődlegesek, ezért elengedhetetlen a sikeres digitalizációhoz, hogy a cégvezető is akarja azt. Ez a Digiméter sikeres digitalizációról szóló cikksorozatának harmadik, a cégvezető kiemelt szerepéről szóló része.
A Digiméter 2023 tavaszi kutatása során a digitalizáció fogalmának végigbeszélését követően spontán módon kellett említeni a digitalizációt serkentő és gátló tényezőket az interjúalanyoknak, majd sorba rendezni azokat fontosságuk alapján. A spontán említések szerint a digitalizáció kulcsa egyértelműen a cégvezető, akinek vezetésével a cég a folyamatokat digitalizálja a támogató szervezeti kultúra és a hasonlóan gondolkodó munkatársak segítségével.
A spontán említéseket követően a nemzetközi szakirodalom alapján 16 tényezőt kellett a digitalizáció sikerére gyakorolt hatása alapján értékelni az interjúalanyoknak egy hét fokú skálán. Majd ki kellett közülük választani a számukra legfontosabb három tényezőt. Ebben az esetben is magasan a cégvezető került a legelső helyre:
„a cégvezető legyen digitálisan felkészült, a gyakorlata, attitűdje, szemlélete legyen nyitott a digitális világra”
– ez az állítás 6,61 pontot kapott egy 1-7 fokú skálán (ahol az 1 azt jelenti, hogy egyáltalán nem fontos a digitalizáció sikere szempontjából egy cég digitalizációjánál, a 7 pedig, hogy teljes mértékben fontos). A Top3-ba 11 interjúalany tette a 16 támogatott szempontból a cégvezetőt. Egyértelműen a legfontosabb tényezőről van tehát szó.
Ha mindezt közelebbről – a szóbeli indoklások alapján is – megnézzük, azt látjuk, hogy a kulcs a felsővezető akarata (belső igénye a digitalizációra). Ha azt mondja, hogy jól van ez a működés így, nem kellenek az új megoldások, akkor nem lesz érdemi változás. A cégvezetés kultúrája szabja meg ugyanis a vállalati kultúrát is. Elengedhetetlen tehát a cégvezető nyitottsága, de nem kell feltétlenül digitálisan felkészültnek is lennie, hanem inkább nyitottnak, és a megfelelő, felkészült emberekkel kell tudnia körül vennie magát.
Mindent vagy semmit?
Tipikus azonban, hogy a magyar cégvezetőket nem érdekli a digitalizáció és inkább IT problémát látnak benne, amit oldjanak meg az IT-sok. Merthogy: az az ő feladatuk és ezért az nem vezetői kérdés. De ahogy az előző, digitalizációról szóló részben láttuk, ez egy elhibázott hozzáállás, a digitalizáció rendszerszintű üzleti és szervezeti kérdés, emiatt magas szinten kell, hogy támogatást kapjon.
A másik véglet, hogy a cégvezető mindent is maga akar csinálni, azt gondolja, hogy mindenhez értenie kell és nem tudja kiengedni a kezéből a szakmai döntéseket, miközben valójában nem ért a digitalizációhoz. De nem is kell neki, mert nem ez az ő feladata, az ő feladata a céget vezetni, amiben segítenek neki a megfelelő szakemberek.
Azt kell belátni, hogy ha a vezető nem nyitott arra, hogy digitalizálják a vállalat folyamatait, vagy az üzleti modell egy részét, új piacokat nyissanak, akkor nagy eséllyel nem lesz helyette senki, aki ezt érdemben elindítsa. A jellemzően családi vállalkozásként működő kkv-k esetén ugyanis meghatározóak az ügyvezető megérzései, a tudása és a kapcsolati hálója.
Míg nagyvállalatoknál inkább van lehetőség az adatalapú döntéshozatalra, a kkv-k esetében a digitalizációt megelőzően nincsenek olyan adatok, amik felülírhatnák az ügyvezető megérzéseit. Ezért is meghatározó kezdetben a vezető személyes attitűdje, hogy mi történik a digitalizáció szintjén.
Eldönti: mi legyen aznap
Tipikus ugyanakkor sok kkv működésében, hogy az ügyvezető reggel bemegy és eldönti mi legyen aznap. De, ha másnap kap egy telefont az egyik fontos vevőjétől, akkor amiatt mindent áttervez, átszervez sokszor további megfontolás, meggondolás vagy adat alapú validálás nélkül. Egy digitalizált vállalkozás sokkal kevésbé van kitéve ilyen vezetői „szeszélyeknek”, mivel már letisztultak a folyamatok, a működésre vonatkozóan rendelkezésre állnak adatok, illetve informatikai megoldások támogatják a cég működését, amik igénylik a tervezett állandóságot és a stratégia mentén való megújulást az impulzív vezetés helyett.
Az is fontos, hogy a cégvezető kellő figyelmet (időt és prioritást) adjon a digitalizációnak.
Ha rosszak a prioritások olyankor látni, hogy a cégvezető inkább lízingel egy új menő autót súlyos milliókért, mintsem, hogy pár euróért előfizetne mondjuk egy Google alkalmazásra. A digitalizáció tehát el tud bukni a cégvezető ellenállásán meg nem értésén, ezért is fontos, hogy magáénak érezze a folyamatot. Viszont nincs egyedül ebben, a cégvezető ideális esetben a megfizethető technológia segítségével az üzleti folyamatokat digitalizálja egy támogató szervezeti kultúrában a kollégái közreműködéssel és külső (alvállalkozói) segítséggel.
A Digiméterről:
A Digiméter kutatássorozat a kkv szektor digitális versenyképességét méri évente két alkalommal: egy általános méréssel ősszel és egy speciális témájúval tavasszal. A Digiméter projekt elsősorban szponzori modellben működik, kiemelt támogatói a SimplePay by OTP Mobil és a Shoptet, támogatók a Vodafone Business, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara. A projekt anyagai szabadon elérhetők a https://digimeter.hu/ oldalon.
A kutatásról eddig két rész jelent meg: Digiméter: sikeres digitalizáció 12 tételben (1. rész) és A digitalizáció olyan, mint a csokievés: ne vidd túlzásba! (2. rész)
A Kosárérték időről-időre helyet ad vendégszerzők írásainak a hasábjain. Az ezekben kifejtett vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.
