Az elmúlt években a mesterséges intelligencia lett a digitalizáció új „svájci bicskája”: mindenki erről beszél, egyre többen kísérleteznek vele, és sok cég már napi szinten is használja - több-kevesebb sikerrel. Pedig ugyanazt a chatfelületet nyitják meg a vállalkozások, mégis nagyon különböző eredményeket érnek el, nagyon különböző üzleti értéket vesznek ki belőle. Miért van ez? Mitől lesz két felhasználó között ekkora különbség? Mitől függ, hogy az egyik cég csak szövegeket gyártat vele, míg a másik valódi versenyelőnyt épít?

A hagyományoknak megfelelően, június elején az Ecommerce Hungary Egyesület megtartotta az éves nagy fórumát. Az esztergomi konferencia hordozott magában némi kockázatot, de végül minden jól alakult. A párhuzamosan, több szekcióba szervezett rendezvény-tételeknek köszönhetően a szakemberek találkozója sokkal gazdagabb volt az itt leírhatóknál, de azért tettünk egy próbát.

Felmérések szerint az emberek többsége élvezetesebbnek tartja az online vásárlást, mint a fizikai boltok felkeresését. A pszichológusok meg tudják ezt magyarázni, a marketingesek pedig meg tudják mondani azokat a technikákat, amikkel ki lehet ezt használni. Az e-kereskedőknek már csak építeniük kell a tudásra, és használniuk kell az eszközöket.

Ezer sikeres e-kereskedelmi vállalat tulajdonosa a tagja az eCommerceFuel-nek, mely vélhetően teljesen egyedi tanácsadó vállalkozásnak tekinthető. Valójában nem is vállalkozásról van szó, hanem a kollektív bölcsességre építő közösségről, amely üzleti ötleteket kínál a résztvevők problémáira. Ezek közé tartoznak azok az áprilisi napok, amelyekre marketingkampányt lehet építeni.

 A Forbes magazin amerikai száma nemrégiben közzétette a 2024-es év legjobb webdizájn vállalatait rangsoroló éves listáját. A Digital Silk nevű, teljes körű online szolgáltatásokat kínáló new yorki cég tarolt. Az ügynökségről jó tudni azt is, hogy az e-kereskedelmi díját leginkább a cég B2C és B2B területen kifejtett teljesítményéért kapta.

Idén nyáron a hazai webshopok négy százaléka kínált valamilyen terméket előfizetéses formában, azonban az adatok szerint ez az arány két-három éven belül várhatóan 23 százalékra nő. Jól mutatja a piacon zajló jelentős változásokat, hogy mintegy ötszörösére nőhet az előfizetéses vásárlást kínáló webáruházak száma. Ez is kiderült a Visa támogatásával készült friss Shoprenter kutatásból.

Az előfizetéses üzleti modell úgy tűnik, hatékonyan teljesíti az igényt: olyan szolgáltatásokat kínál, melyek tökéletesen próbálják kielégíteni ügyfelek különböző elvárásait. Ilyen modellekre szinte minden iparágban van már néhány jó példa, az étkezéstől a streaming szolgáltatásokig. Nem tagadható ugyanakkor az sem, hogy a vállalatok folyamatosan kísérleteznek új módszerekkel az ügyfélszerzés és a megtartás növelése érdekében.

Szeptember 9-10-én rendezték a Városligetben az idei AI Summitot, amin saját szekciót kapott az e-kereskedelem. Az előadók és kerekasztal résztvevők – oly sok hasonló rendezvénnyel ellentétben – nem csak általában beszéltek a mesterséges intelligencia jelentette üzleti kihívásokról és lehetőségekről, hanem saját alkalmazási tapasztalataikat is megosztották. Aki lemaradt volna: összeszedtük a legfontosabbakat az elhangzottakból.

A Shoprenter 2008 óta évente felméri a magyar webáruházak helyzetét. A Nagy Webáruház Felmérések (NWF) eredményeit és megállapításait a Kosárérték is rendszeresen közli, ez idén sem volt másként. Most például arra a kérdésre is keresték az aktuális válaszokat, hogy milyen marketing eszközöket, fizetési és szállítási módokat preferálnak a webshopok. A frissen elkészült, új kutatásból azonban sok minden más is kiderül.

Tudjuk milyen típusú csalások ellen kellene védekezni és hogyan, ám az is kihívás, hogy a vásárlótól várt óvintézkedések ne tegyék kényelmetlenné az online vásárlást.