Kevesen emlékszünk már rá, de a hőskorban sok e-kereskedő még telefonon fogadta a rendeléseket, és személyesen, a postán volt kénytelen feladni az egyes csomagokat. A csomaglogiszika és a kiscsomagszállítás hatalmas fejlődéséről beszélgettünk Pajda Mariannával, a Pactic kereskedelmi igazgatójával.

Az itthoni verseny és a külföldön kínálkozó lehetőségek miatt nem csoda, hogy a „nemzetközivé válás” a világ digitális kereskedelmi vállalkozásainak egyik legfontosabb célja. De a lokalizáció holisztikus megközelítése sokkal többet jelent, mint a termékleírások és webes tartalmak egyszerű lefordítása.

Ahogy közeledik az év vége, a sajtó késztetést érez arra, hogy összefoglalja a gazdasági ágazatok trendjeit. Ami ezen belül az elektronikus kereskedelmet illeti: mindegyik összesítés a gyors és költséges technikai fejlődésről szól. Ez azt sejteti, hogy aki egy országon belüli eladásaiból megélni, annak egyre nehezebb lesz a dolga. Export nélkül egyre kevésbé megy....

Ha egy online kereskedő egyedül akar nekivágni az exportpiacoknak, akkor nyilvánvalóan minden ezzel kapcsolatban felmerülő gondot saját magának kell megoldania. Ez éppen olyan riasztó, amilyennek látszik. Ezt ismerték fel Vietnámban is, ahol az egyik elektronikus piactér új szolgáltatással bővült. És az exportügynökség, mint tevékenység, meglepően sikeres lett.

Tartottak egy webináriumot Londonban, amely egyebek mellett arra kereste a választ, hogy mi a különbség a nők és a férfiak irányítása alatt álló kis és közepes méretű vállalatok hozzáállásában az exporthoz. Emellett kiderült, hogy nem is gondolunk rá, mekkora lehetőségek rejtőznek a B2B exportban.

Új elnöke van az Ecommerce Hungary Egyesületnek, akit viszont senkinek nem kell bemutatni, hiszen Zabari István – eddig a szervezet alelnökeként – aktív szereplője volt a webáruházas világnak. Változik-e a szervezet haladási iránya, lehet-e a szervezet rugalmasabb és mi lesz a Temuval? Többek között erre kértünk választ Zabari Istvántól- két egyeztetése között.

Az e-kereskedelem elmúlt egy éve minden bizonnyal a Temu és a Shein nagy előretöréseként került be a szakma évkönyveibe, ami gyökeres változást hozott az online kereskedelemhez kapcsolódó exportban is. A csomagok légi szállítása gyakorlatilag új értelmet kapott a kínai óriások tevékenységének köszönhetően.

Első alkalommal adták át a HungarEcomm Stars Díjat, Magyarország legkiemelkedőbb, világpiacon is versenyképes e-kereskedelmi vállalkozásainak. Ezek a cégek a "legvilágpiacképesebb" webáruházaink.

Nem foglalkozol az utánvétkezeléssel? Gyenge az oldalad lokalizációja? Esetleg: nincs helyi visszaküldési címed? Bármelyikre is igen a válasz, a vevőid szerint ez hiba, és nem fogják nagyra értékelni!

A külföldi piacokon is értékesítő kiskereskedők egyik legnagyobb gondja, hogyan kezeljék a visszaküldött árut. Az ezzel kapcsolatos rossz döntések könnyen felemészthetik az értékesítésen elért nyereséget. Egy erre a feladatra szakosodott vállalat tapasztalatai bepillantást adnak abba, amivel ezen a téren szembe kerülhetnek a boltosok.

Azok az észak-amerikai székhelyű e-kereskedelmi vállalkozások, amelyek még nem terjesztették ki tevékenységüket Európára jó üzleti lehetőségekről maradnak le. Ugyanakkor az ottani cégek nehezen igazodnak el az európai piacon, így érdemes helyi partnereket keresniük. Ez az európai online kereskedőknek is jó üzleti lehetőséget kínálhat.

A Temu, az eBay vagy az Amazon mostanra a hazai webshopokhoz mérhető kiszállítási időkkel tud dolgozni – nem véletlen a térhódításuk. Vajon mi lehet a titkuk?

Külföldiként hogyan vehetjük fel a versenyt a helyi webshopokkal? Mik a nemzetközi szállítás legfőbb kihívásai, és hogyan hidalhatjuk át ezeket? A határon túli logisztikai megoldásokat kínáló Pactic vezetőjét, Colin Sneadet kérdeztük.

A XX. Elektronikus Kereskedelmi Konferencia színhelye új volt, a téma- és problémaérzékenység, az e-kereskedelmi szektort érő hatások "kibeszélési hajlandósága" azonban a régi, megszokott, nyílt sisakos.  - Bőgel György, az Ecommerce Hungary Egyesület elnökének beszámolója következik.

A GKID és Mastercard közös felmérése szerint hazánkban csupán az e-kereskedők 14 százaléka értékesít a határon túlra, így a hazai webshopok 86 százaléka egész egyszerűen kihagyja az export lehetőségét. Eközben a kínai kereskedők is egyre hatékonyabban tarolják le olcsó tömegcikkekkel a vásárlóerő csökkenése miatt minden korábbinál nyitottabbá váló európai vásárlókat.