2023 karácsonyán vettem meg Walter Isaacson Elon Muskról szóló monstre, 650 oldalas életrajzi kötetét. Isaacsonnak már a Steve Jobsról, illetve a számítástechnikai forradalomról szóló Innovátorok című könyvei is meghatározó olvasmányélmények voltak számomra. Bár a Musk könyv végére nem szerettem meg jobban annak főszereplőjét, kétségtelenül közelebb jutottam ahhoz, hogy megértsem: mit, miért és hogyan csinál. Szerintem ugyanis minden ilyen életrajzi írás két okból érdekes: egyrészt megérteni azokat az embereket, akik nyomot hagytak a világon, másrészt kideríteni, hogy hogyan csinálták, hátha valami megtanulható és lemásolható belőle. Ez a könyv mind a kettőre alkalmas, bár utóbbitól egyértelműen eltántorítja az épeszű olvasót – könyvismertető következik.

Hero to zero: magasról a mélybe ‘seperc alatt

Először is tegye fel a kezét, akit 2024-ben még érdekel annyira Elon Musk, hogy hajlandó lenne megvenni és képes lenne elolvasni egy több száz oldalas könyvet róla!

Nos, elsősorban nekik ajánlom Isaacson 2023-ban megjelent könyvét. Határozottan az az érzése ugyanis az egyszeri olvasónak, hogy ez a könyv, megkésett. Hogy sokkal nagyobb sikere lehetett volna, ha 2-3 évvel korábban, akkor jelenik meg, amikor az életrajz ötlete megfogant. Amikor kitalálták, Musk még az a hős volt, aki egyszer majd embert juttat a Marsra és megújítja az elektromos autózást, miközben az év emberévé választották és a legnagyobb vagyont tudhatta magáénak a világon. Mára pedig az lett, aki tönkretette a Twittert; aki duzzogva és tüntetve kivonult az OpenAI-ból, mert nem tudta átvenni a vezetését, ezért lemaradt az MI forradalomról; és aki többször is ketrecharcra hívta Mark Zuckerberget, majd gyáván megfutamodott.

A könyv szerint Musk valamikor 2018 júliusában omlott össze először, amikor a Teslánál végzett több hónapos kemény munkájának köszönhetően heti ötezer Model 3-at kezdtek gyártani és a SpaceX 56 hibátlan küldetést teljesített, amivel minden vállalatnál több hasznos terhet juttatott az űrbe. Musk ugyan pályája csúcsára ért, de mivel képtelen lazítani és „nagyon rosszul viseli a boldog és eseménytelen időszakokat” (306. oldal), pótcselekvésekbe kezdett.  Kiderült, hogy „igazi drámamágnes”, és ha nincs megoldandó vészhelyzet, akkor ő maga generál drámát. Képes ezt akár a semmiből is, egy félresikerült Twitter-bejegyzéssel, vagy keres egyet, mint a barlangban rekedt thaiföldi fiúk esetében, ahol tengeralattjárós akcióhősnek képzelte magát. 2018 óta az a megosztó személyiség, akit a legtöbben vagy utálnak, vagy bálványoznak, de a Twitter 2022-es átvételétől kezdve egyre csak hízik az előbbiek tábora.

  • Ezt is Isaacson írta

A könyvet író Walter Isaacsont a legtöbben Steve Jobs, illetve sokan Jeff Bezos életrajzírójaként ismerik. Most pedig megküzdött azzal, hogy a könyv írása közben főhőse szuperhősből antihőssé vált a közvélemény szemében. Igyekezett bemutatni ennek folyamatát, illetve az általa vélt okait. De feltett kényelmetlen kérdéseket, amik ehhez a fordulathoz vezettek és leírta annak lehetséges következményeit is. Például, hogy Musk a Starlink révén közvetlen hatással volt az orosz-ukrán háború lefolyására és saját nézetei mentén döntötte el korlátozza-e a szolgáltatást (456. oldal). Isaacson több mint száz oldalon keresztül kimerítő részletességgel dokumentálta a Twitter általa teljesen meggondolatlannak tekintett felvásárlását, majd az azt követő ámokfutást, amit testközelből nézett végig.

Miről szól a könyv?

A mintegy 650 oldalas könyv 95 rövid fejezetből áll, amik rendkívül olvasmányosak, majdnem minden fejezet első oldala fényképeken mutatja be az adott részben előkerülő főbb szereplőket. Az első pár fejezet megpróbálja megfejteni Musk gyermekkori, szocializációból fakadó fő emberi vonásait: különcségét, ahogyan nem tud közösségben kapcsolatot létesíteni az Asperger szindrómája miatt, feltételezhető bipoláris zavarát, amit nem kezeltet és amitől igazán seggfejnek tűnik sokszor, mivel képtelen udvarias lenni azokkal, akiket hülyének tart. Az erőszakos dél-afrikai közeget, ahol a verekedések mindennaposak voltak a gyerekek között.

Az erős versenyszellemet, ahogy mindenkit próbál folyamatosan legyőzni. Apja Jekyll és Hyde jellegű kedélyváltozásaiból fakadó viselkedési zavarait, apja folyamatos becsmérlését és Musk ebből fakadó megfelelési és bizonyítási kényszerét, ami felnőtt korábban is elkíséri. A könyvmolyságát, ami elvezette a szuperhősökhöz és ahhoz, hogy meg kell mentenie a világot.

  • Gyerekkori élmények

De így lelt rá a sci-fik csodálatos találmányaira is és kínzó kérdéseire (például a mesterséges intelligencia a saját vagy az emberek érdekeit fogja inkább szolgálni, illetve hogyan lehetne űrjáró fajjá tenni az embert). De az olvasás vezette el a tudományhoz, valamint az ateizmushoz is (mert mindenre van tudományos magyarázat, bár a miértekre nem mindig kapunk választ). Végül számítógép imádatát és videojáték-függőségét – már 13 évesen 500 dollárért adta el első, saját maga által írt játékát. Ezek a gyermekkori élmények magyarázzák például a Space X megalapítását; az MI és az elektronikus autózás iránti érdeklődését, de azt is, hogy miért hívta ki ketrecharcra Mark Zuckerberget.

A könyv nagy része időrendben haladó storytelling, vagyis gyermekkora után részletesen dokumentálja Musk Szilícium-völgybe való megérkezése (1994) és  a könyv kéziratának lezárása (2023 áprilisa) közötti majd’ 30 évet. A Zip2-val szerzett első millióktól kezdve a PayPal „maffián” és a SpaceX-en át a Tesláig, az Open AI-ig, a Neuralinkig, a The Boring Company-ig, valamint a Twitterig (ami újabban Musk x-mániája miatt az X nevet kapta) végül az X.AI 2023-as megalapításáig. Úgy a 300. oldaltól azonban a történet a kötet megírása előtti ellentmondásos, utolsó pár évről szól.

Mi Musk sikereinek titka?

Musk ellentmondásos személyisége révén drámát drámára halmoz, de eltökéltsége végül a világ leggazdagabb emberévé tette. De tévednénk, ha azt gondolnánk, hogy a pénz motiválta! Sokkal inkább az, hogy azokon a problémákon dolgozhasson, amiket gyerekkora óta fontosnak tartott. Ahogy első felesége fogalmazott:

Úgy volt vele, hogy vagy gazdag lesz, vagy tönkremegy, de a kettő között semmi… Csak azok a problémák érdekelték, amiket meg is akart oldani. […] Még ha úgy tűnt is, hogy képtelenségeket beszél, akkor is hitt neki az ember, mert ő hitt benne.

– 80. oldal, kiemelés az eredetiben.

Jellemző Muskra, hogy előbb rátalál a küldetésre és csak utána, idővel teszi pénzügyileg is kifizetődővé azt. Végeredményben nem pénzt akar keresni, hanem jobb hellyé tenni a világot (az univerzumot) az emberiség számára. „Musk szereti mondogatni: azért alapította meg a SpaceX-et, mert javítani akarja az emberi gondolat fennmaradásának esélyeit azáltal, hogy multiplanetáris fajjá teszi az emberiséget. A Tesla és a SolarCity nagy indítéka az volt, hogy utat mutassanak egy fenntartható energián alapuló jövő felé. Az Optimus és a Neuralink arra való, hogy az ember és a gép közötti közvetlen kapcsolattal védelmezzen bennünket a gonosz indulatú mesterséges intelligenciával szemben.” – 484. oldal

A könyv alapján a következő sikertényezőket lehet meghatározni:

  • eltökélt küldetéstudat,
  • sajátos vezetői stílus,
  • hihetetlen munkatempó (irreális ütemtervekkel és kényszerítő nyilvános bejelentésekkel),
  • termékek helyett iparágakban való gondolkodás,
  • komplex problémák gyors átlátása,
  • a prototípuson túl a hatékony gyártás kitalálása és könyörtelen kialakítása (erre saját „algoritmusa” is van – lásd lentebb),
  • a sorozatvállalkozás (képes elengedni korábbi vállalkozásait, de folyamatosan az összes zsetonnal játszik),
  • hihetetlenül magas kockázatvállalási és kockázattűrési képesség.

Ezek mindegyikére folyamatosan hozza a példákat és történeteket a könyv – ha másért nem, ezekért biztosan bármelyik hazai menedzsernek érdemes elolvasnia a könyvet. Itt most terjedelmi korlátok miatt csak a sajátos vezetési stílusára és az általa mantraként ismételgetett gyártási algoritmusára térnék ki röviden.

Nem érdekelte, hogy megsérti azokat, akikkel dolgozik

A vezetési módjáról például ezt írja egy helyütt a könyv:

„Steve Jobshoz hasonlóan a legkevésbé sem érdekelte, hogy megsérti vagy megfélemlíti azokat, akikkel együtt dolgozik, ha ezzel olyan teljesítményre készteti őket, amire nem is gondolták, hogy képesek. Nem az a dolgotok, hogy a beosztottjaitok szeressenek titeket – mondta”

– 76. oldal, kiemelés az eredetiben. E mögött saját bevallása szerint is feltehetően beteges személyisége húzódik meg: „Születésem óta kényszerbeteg vagyok. Ami érdekel, az a győzelem, és csakis az. Isten tudja, miért… talán valami nagyon nyugtalanító pszichoanalitikai fekete lyuk vagy idegrendszeri rövidzárlat okozza.” – írta kollégáinak az első X.com-nál még a 2000-es évek elején, akik elviselhetetlensége miatt felszólították, hogy mondjon le a vezérigazgatóságról – 86. oldal, kiemelés az eredetiben. Az empátiát is racionálisan akarja pótolni és azt hangsúlyozza, „hogy az ő agyának huzalozása rendkívül előnyös a jelentős teljesítményű vállalatok irányításánál.” – 185. oldal.

Vagyis, aki utána akarja csinálni, annak a pokolra kell mennie. Musknak ugyanis évtizedekig nem voltak barátai, képtelen tartós párkapcsolatra és igazi seggfej, ha munkáról van szó. Elég rossz kombináció, ha valaki nem csak sikeres akar lenni, hanem élvezni is akarja ezeket a sikereket, vagy csak megosztani valakivel.

2018-ban, amikor fel kellett pörgetni a Tesla termelését, hónapokat töltött a gyárakban (beköltözött és bent is aludt, heti 120 órákat dolgozva). Ennek eredménye lett az úgynevezett „algoritmus”, amit a saját tapasztalatai alapján fogalmazott meg:

  1. 1. Kérdőjelezz meg minden előírást!
    2. Hagyj el annyi alkatrészt és munkamozzanatot, amennyit csak lehet!
    3. Egyszerűsíts és optimalizálj!
    4. Rövidítsd le a ciklusidőt!
    5. Automatizálj!

Ez jön legutoljára.” – 302. oldal

Mit lehet Musktól még megtanulni és mit nem érdemes?

A kötet olvasása közben rengeteg jegyzetet készítettem. Arról is, hogy a közel 30 éves szakmai tapasztalata alapján mit lehet még tanulni Musk-tól:

  • egy termék idióta indexének meghatározása, mint a nem költséghatékony gyártás indikátora
  • kit (ne) tekintsünk egy vállalkozásban alapítótársnak
  • csak azokkal dolgozzunk együtt, akik hajlandóak megcsinálni a dolgokat
  • folyamatosan kérdőjelezzük meg a beszállítók árait és, ha lehet, oldjuk meg házon belül az alkatrészek előállítását
  • ne kerüld folyamatosan a kockázatokat, mert sosem készülsz el, inkább tesztelj-és-módosíts, vagyis abból tanuld meg melyik kockázat valós, hogy kipróbálod (lásd SpaceX rakéták)
  • egy termék prémium szegmensben való indítása képes lehet finanszírozni a technológia kifejlesztését, ami időt ad arra, hogy tömegtermékek gyártása is kialakítható legyen (lásd Tesla)
  • nem hisz a marketingben, szerinte a kiváló termékek-szolgáltatások hozzák magukkal a vásárlókat – bár közben ösztönösen képes nagy nyilvánosságot teremteni annak, amit csinál (néha rossz értelemben is)
  • miért ne búslakodjunk a munkahelyről távozók és felmondók miatt („Musk szerint ha az emberek a kényelmüket és a szabadidejüket fontosabbnak kezdik tartani a munkánál, akkor menniük kell.” – 390. oldal)
  • mit lehet tanulni a játékipartól
  • mi alapján léptessünk elő valakit
  • miért nem jó a távmunka és miért kell a gyártósoroknak mindig a mérnökökkel egy helyen lenniük

Van, amit inkább nem érdemes utánozni

De persze számos olyan dolog is van, amit az ő kárán lehet megtanulni, tehát nem érdemes utána csinálni:

  • például nem kedves a kollégáival, sőt, megfélemlíti őket, így aztán azok sokszor nem is merik neki elmondani az igazat, ezért késve vagy egyáltalán nem értesül fontos dolgokról.
  • „Musknak veleszületett érzéke van a műszaki dolgokhoz, de komoly gondba kerül, ha emberi érzésekkel kell bánnia – a Twitter megvásárlása körül is éppen ez okozott annyi nehézséget. Azt gondolta ugyanis, hogy technológiai vállalattal van dolga, holott az emberi érzelmeken és kapcsolaton alapuló reklámfelületnek kellett volna tekintenie.” – 565. oldal
  • amikor démoni üzemmódba kapcsol, akkor indulatból hoz döntéseket és ad ki parancsokat (bár, akik ismerik, azok tudják hogyan vészeljék át az ilyen rövid időszakokat)

Siker, seggfejség és megértés

A könyv egyik kulcs gondolata, ami újra és újra felbukkan, hogy vajon Musk sikere mennyire köszönhető seggfej voltának (Isaacson pontosan ezt a kifejezést használja), megbocsátható-e ez, ha ennek révén éri el a sikereit és ezen az áron ki lenne hajlandó megpróbálni mindezt utána csinálni. Michael Marks, a Teslát rövid ideig irányító egykori Flextronics vezér fogalmazza meg nagyon velősen a lényeget Muskkal kapcsolatban: „Valamivel nehezebben válaszol magának arra a kérdésre, hogy Musk komisz magatartása teljes egészében annak a mindent elsöprő hajtóerőnek a következménye-e, ami annyira sikeressé tette és teszi.

„Arra jutottam, hogy ugyanabba a kategóriába sorolom, amelyikbe Steve Jobst, vagyis hát vannak emberek, akik minden kétséget kizáróan seggfejek, de olyan teljesítmény áll mögöttük, hogy az ember csak hátradől, és azt mondja: úgy látszik, hogy ez így, ahogy van, egy csomag”.

És ez mentséget jelent Elon viselkedésére? – kérdezem. Hát – válaszolja –, ha ez az ár, amit a világ megfizet ezekért az eredményekért, az, hogy egy ilyen seggfej éri el őket, akkor valószínűleg megéri. Mindenesetre így gondolom. Aztán egy kis szünet után még hozzáteszi: De azért én nem szeretnék ilyen lenni.

A Muskkal évekig együtt élő és három közös gyereket vállaló „Grimes alapvető megállapítása Elonról, hogy valamiképpen máshogy van huzalozva, mint a többiek. […] Ha valaki depressziós vagy szorongós, akkor együttérzünk vele, de ha aspergeres, akkor seggfejnek tartjuk. […] Grimes megtanult eligazodni Musk személyiségének rétegeiben. Sok különböző személyisége van – mondja –, és nagyon gyorsan képes váltogatni őket. […] A rémálma […] az, amit Elon démoni üzemmódjának nevez. A démoni üzemmód, amikor elsötétül, és visszahúzódik az agyában dúló viharokba. […] A démoni üzemmód iszonyatos káoszt tud okozni – mondja –, de közben eltakarítja a szart.” – 329-330. oldal, kiemelés az eredetiben.

Szóval, hölgyeim és uraim, lehet tanulni Musktól, de csak óvatosan, ha nem akarunk magunk is seggfejjé válni.

Végül Isaacson végszava a megértésről szól, de egyúttal el is ismeri Musk komoly hibáit, bár szerinte ez a kettő egyrészt elválaszthatatlan egymástól, másrészt ez kell ahhoz, hogy elhiggye, meg tudja változtatni a világot és végül meg is tegye azt: „A nagy újítók olykor a veszélyt kereső gyerekemberek, akiket azonban szobatisztaságra nevelni képtelenség. Felelőtlenek, kellemetlenek, idegesítőek, olykor mérgezőek is. Vagy tiszta őrültek. Elég őrültek ahhoz, hogy azt higgyék, meg tudják változtatni a világot.” – 650. oldal

Kinek ajánlom a könyvet?

Alapvetően négy célcsoportot tudnék azonosítani a könyv számára, akiknek érdemes lehet elolvasni. Először is a rajongóknak, akik számára Musk a világot megmentő, de meg nem értett hős. Másodszor azoknak, akik bár nem rajonganak Muskért, mégis szeretnék megérteni miért ennyire ellentmondásos, amit csinál. Harmadszor a kemény menedzsereknek, akik nem riadnak vissza attól, hogy megpróbálják utána csinálni és ehhez tudni szeretnék mit és hogyan csinál, így a sikerért hajlandóak akár a pokolra is menni. Végül, negyedszer azoknak, akik elviselik az ilyen kemény menedzsereket, vagyis azoknak, akik igazi seggfej főnökökkel dolgoznak (nekem is volt pár az elmúlt 25 évben) és tudni szeretnék hogyan lehet ép ésszel túlélni egy ilyen munkakapcsolatot, ha nem akar vagy tud egyből felmondani az ember.

A könyv adatai:

Cím: Elon Musk
Szerző: Walter Isaacson
Kiadó: Helikon Kiadó
Kiadás éve: 2023, oldalak száma: 672
Fordító: Makovecz Benjamin

A könyv ismertetését a Libri támogatta. A kötet itt biztosan megvásárolható.