A Kosárértéken is a legolvasottabb cikkek között szerepeltek a fast fashionról és annak sötét foglalkoztatási, és környezeti hátteréről szóló cikkek. Nos, egy friss kutatási eredmény még az eddigieknél is sötétebbre festi a képet.
A világ legnagyobb divatmárkái nem követik nyomon termékeik előállítási láncának munkaügyi hátterét – idézte a CNBC a Business and Human Rights Resource Centre (BHRRC) emberjogi szervezet KnowTheChain jelentését. A kutatás a ruházati és cipőtermékeket gyártó vállalatok tevékenységét vizsgálta köztük a legnagyobb világmárkákét is.
A divatipar problémája nem újdonság. Nem túl rég a Kosárérték is foglalkozott vele: azt kutatva, miért nem törődnek többet a webáruházak vásárlói az olyan jelenségekkel, mint a kényszermunka vagy a környezetkárosítás, ami beszennyezi a virtuális polcokon lévő áruk egy részének gyártását. A válasz valószínűleg az, hogy egy jelentős árcsökkentés elhomályosíthatja a vevők látását, háttérbe szorítja a környezettudatosságot. Emellett nehéz ellenőrizni egy-egy termék hátterét.
Ebben nyújthat segítséget a felmérés, amelynek készítői 65 vállalatnál jártak utána, hogy tudomásukra jut-e egyáltalán, ha valamelyik beszállítójuk kényszermunkát is alkalmaz tevékenysége során. Ez a kereskedőknek sem mindegy mert a megfelelő ellenőrzés hiánya a gyártónál mintegy „bűnrészessé” teheti a termékeik értékesítőit is.
A kutatók az ENSZ üzleti és emberjogi iránymutatásai alapján jártak el. Az eredmény lesújtó. A divatipar legismertebb cégei is lényegében képtelenek megfelelni ezeknek a standardoknak. A 100 pontos skálán 21 pontot értek el, miközben az ilyen minősítések esetén valamivel 50 pont felett adható elégséges osztályzat.
Volna miből tisztességes bért fizetni
A húsz legnagyobb ruhaipar gyártó egyesített árbevétele 2023-ban 42 milliárd dollár volt – emelte ki a jelentésből a Vogue magazin. Eközben azoknak a munkásoknak – többségük nő –, akik a termékeiket előállítják legkevesebb 75 millió dollár bérrel maradtak adósok munkaadóik. Összesen 27,6 millió embert foglalkoztatnak kényszermunkával a világon. Jelentős részük a divatcégek beszállítói láncában dolgozik.
A KnowTheChain jelentés szerint a vizsgált vállalatok túlnyomórészt legfeljebb utólag reagálnak arra, ha kiderül, hogy beszállítói láncukban kényszermunkát alkalmaztak. Ritkán figyelnek oda arra, hogy due diligence programokkal felderítsék és megelőzzék az ilyen eseteket.
A 65 vállalat 20 százaléka öt pontot ért el a 100-as skálán, mert egyáltalán nem törődött azzal, hogy legalább az utólagos jogorvoslati lehetőségben segítse a kifosztott alkalmazottakat. A kutatás készítő szerint ez felér egy vádirattal a divatiparral szemben.
Gyenge hármast kapott a lista éllovasa
A divatipar legjobb osztályzatát a kanadai Lululemon sportruházati cég kapta, amely 63 pontot gyűjtött össze a 100-ból. Ezt annak köszönhette, hogy folyamatosan nyomon követi beszállítói tevékenységét a kényszermunka kiszűrése érdekében. A vállalat az elmúlt években a tőzsdén jegyzett kiskereskedelmi vállalatok részvényeit követő indexeknél jobb eredményt ért el. Ezenfelül 2023-ban két számjegyű tempóban növelte árbevételét és bruttó profitját 2022-höz képest. Ez azt bizonyítja, hogy a megengedhetetlen költségcsökkentések mellőzésével is lehet jó pénzügyi eredményeket elérni.
A második és harmadik helyen két német vállalat végzett. Az egyik a Puma, amely 58 pontot ért el, a másik az Adidas 55 ponttal. Sajnálatos módon ezek már csak elégséges osztályzatnak tekinthetők. Mindkét vállalat arról számolt be a CNBC-nek a vizsgálati eredményeket kommentálva, hogy külön csapat dolgozik a szervezetükön belül a társadalmi felelősségvállalásukban kitűzött céljaik elérésén.
Igaz ugyan, hogy a Puma és az Adidas teljesítménye elmarad a nagy versenytárs Nike számaitól, amely csak 48 pontot ért el 100-ból (ezzel 6. a listán), ám hosszabb távon kifizetődő lehet nagyobb érzékenységük a tevékenységükre árnyékot vető jelenségek iránt. A lista végén öt vállalat, indiai, kínai, tajvani, indonéziai és japán cégek végeztek nulla ponttal. További három vállalat mindössze egy pontot ért el. Lesújtó néhány nagyvállalat osztályzata. A világ legnagyobb luxuscikkgyártója, az LVMH hat pontot szerzett, az Amazon és a Walmart 32-32 pontot gyűjtött össze.
Elemi gyengeségek derültek ki a cégekről
A KnowTheChain egyik legfontosabb megállapítása, hogy a vállalatok nincsenek felkészülve a hamarosan megjelenő új szabályok teljesítésére a kényszermunkával kapcsolatban. Ez nem kockázatmentes. Például a készülő európai uniós szabályozás, ami 2027-től lép életbe, árbevételük öt százalékát elérő bírság lehetőségét helyezi kilátásba arra az esetre, ha kiderülne, hogy slendriánságuk miatt észrevétlen maradt a termékeik gyártása során végzett kényszermunka.
A kutatók kiemelnek egy példát is:
Miközben a vizsgált cégek 98 százaléka használ pamutot a termékeiben, csak 15 százalékuk tesz lépéseket arra, hogy legalább részleges információt szerezzen a pamutot beszállító országban előforduló kényszermunkáról.
A divatipar reprezentánsaiként közös osztályzatot is kaptak a cégek. Például a kényszermunkában megkárosítottak jogorvoslati lehetőségére mindössze hét pontot értek el. Magyarán lényegében nem segítik ezeket az embereket abban, hogy a bírósághoz forduljanak ki nem fizetett bérük megszerzése érdekében. A szakszervezetekkel és más érdekvédőkkel folytatott párbeszédre 15 pontot kaptak. Ez azt jelzi, hogy nem keresik a kapcsolatot ezekkel a szervezetekkel. A divatcégek 42 százalékának nincsenek hiteles adatai a beszállítóikról és csak 20 százalékuk tud valamit arról, hogy alapanyagaik vagy termékeik származási országa mit tesz a kényszermunka ellen.
Mindennek tükrében nem meglepő, hogy sok e-kereskedő igyekszik a saját kezébe venni a fast fashion elkerülésének lehetőségét. Korábban a Kosértéken mi is megírtuk, hogy miért jöttek divatba az online használtruha-üzletek, a cserebere lehetőségek és a garázsvásárok. A ruhatervezők egy része meglévő ruhadarabokból alkot új ruhákat, hogy csökkentse a néhány használat után a szemétbe kerülő divattermékek mennyiségét.
