Hogyan boldoguljunk az inflációban?

Sajnálatos tény, hogy mindennapjaink részévé vált az infláció. Nem csak Magyarországon, hanem szerte a nyugati világban így van, de meg kell tanulnunk igazodni ehhez az új gazdasági realitáshoz. Az infláció mindannyiunkat arra kényszerít, hogy megváltoztassuk a gondolkodásunkat gazdasági ügyekben. Az üzleti életben kiváltképp elengedhetetlen figyelembe vennünk olyan megfontolásokat, amelyek nem képzik a gondolkodásunk és a tervezésünk részét normális monetáris keretek között. Összeszedtünk néhány fontos tényt az infláció természetéről, ami segíthet jobban boldogulni e környezetben.

1. Az infláció felborítja a terveinket

Tegyük fel, hogy az amortizáció miatt a vállalkozásunknak öt évente le kell cserélni bizonyos költséges munkagépeket. Olyan gazdasági környezetben, ahol a pénz nem veszít súlyosan és gyors ütemben a vásárlóerejéből, az árak tehát viszonylag stabilak és kiszámíthatóak maradnak, egy vállalkozó könnyen bele tudja kalkulálni ezeket az ismétlődően megjelenő amortizációs költségeket az üzleti tervekbe.

Infláció idején azonban a vállalkozó azzal szembesülhet, hogy ezek az előre kiszámított költségek súlyosan megemelkedtek addigra, amire esedékessé vált a megvásárlásuk. A különböző alapanyagok vagy munkaeszközök megemelkedő árai teljesen keresztbe tehetnek az üzleti terveinknek, ha nem számolunk az infláció lehetőségével. Fel kell készülnünk arra, hogy a rendszeres, kiszámítható kiadások inflációs időben megszűnnek kiszámíthatóvá válni, és a vártnál jóval nagyobb költségeket is jelenthetnek.

2. Az infláció egyenetlen

Megkönnyítené a dolgunkat, ha az infláció azonnal és egyszerre fejtené ki a hatását az árakon: ha holnaptól egyszerre mindennek az ára mondjuk 25 százalékkal megemelkedne. Bosszankodhatnánk az árakon, de könnyebb lenne a tervezés és az üzleti tevékenység, ha elhárulna a folytonos árváltozás és a tervezés lehetetlenségének a problémája.

Az infláció azonban egyenetlenül, különböző mértékben és időben fejti ki a hatását a gazdaságban. Bizonyos termékek és szolgáltatások árai még az infláció előtti állapotokat tükrözik, míg mások már megemelkedtek. Az inflációt kedvező hatásként élhetik meg az olyan termékeket árusítók, akiknek a piacán már megtörtént az áremelkedés, míg azoktól vásárolnak, akik még nem emeltek árat.

A forint pénzinflációja 2000-2020

Figyelembe kell vennünk az inflációnak ezt az egyenetlen terjedését, amikor megalkotjuk az üzleti terveinket inflációs időkben. Készüljünk arra az eshetőségre is, hogy a piaci körülmények még nem teszik lehetővé számunkra az áremelést, amikor mások azt már rég megtették.

3. Az áremelkedés idővel elterjed minden területen

Az infláció tehát egy egyenetlen folyamat, ami végighalad a gazdaságon és – elegendő idő elteltével – látszólag egy „általános” áremelkedést eredményez. Fontos megértenünk azonban, hogy idővel mindenkit el fog érni; idővel a gazdaság minden szereplője arra kényszerül, hogy megemelje az árait, mert azzal fog szembesülni, hogy máskülönben képtelen fedezni a megnövekedett kiadásait. Hosszútávon árat fognak emelni nem csak a termékeket és a szolgáltatásokat értékesítő cégek, hanem a bérlemények tulajdonosai, az egyéni vállalkozók és a szabadúszók, valamint a bérből és fizetésből élők is.

Ezért ügyeljünk arra, hogy ne utolsóként emeljük meg az árainkat. Bár ez senkinek sem örömteli lépés – senki sem szereti közölni az ügyfelekkel és a vásárlókkal a hírt, és kevesen lelkesednek a munkahelyváltás gondolatától – saját magunkat károsítjuk a leginkább azzal, ha halogatjuk az elkerülhetetlent. Az árak nem fognak visszazuhanni és ez az emelkedés nem csupán ideiglenes. Ha nem igazodunk időben az új gazdasági körülményekhez, nem csupán a növekedési lehetőségeinket korlátozzuk, de akár végzetes veszteségeket is szenvedhetünk.

4. Az infláció megváltoztatja a fogyasztói szokásokat

A történelmi tapasztalatok szerint infláció idején a bérből és fizetésből élők „árai” – azaz a bérek és a fizetések – emelkednek legutoljára. Csak jóval azután, hogy megemelkedtek az általuk vásárolt termékek és szolgáltatások árai. Mivel azonban ez a társadalmi csoport képezi a vásárlók legnagyobb csoportját, különösen nagy hatást gyakorol a gazdasági viszonyokra, ha az infláció hatására megváltoznak a fogyasztói szokásaik.

Ilyenkor kevesebbet vásárolnak prémium termékeket, és nagyobb mértékben kezdik vásárolni az üzletláncok saját márkás és akciós termékeit; lemondanak a nyaralásról; megfontolják a használt termékek vásárlását és elhalasztják a kevésbé sürgős, nagyobb kiadásokat, mint pl. egy új autó vásárlását. Az előző gazdasági válságok adatai alapján általánosságban lecsökken a tartós javak iránti kereslet infláció idején: ilyenkor kevesebben vásárolnak pl. bútorokat és háztartási gépeket.

Figyeljük a fogyasztói preferenciák változásait és aknázzuk ki a benne rejlő lehetőségeket. Megeshet, hogy változtatnunk kell az árképzési, termék- és a marketing stratégiánkon, hogy hozzáigazodjunk az új igényekhez.

5. Az adósok nyernek, a hitelezők és a megtakarítók veszítenek az inflációval

Az infláció jelentős hatást gyakorol a hitelekre és a kölcsönökre. Annak, aki az infláció előtt felvett mondjuk egymillió forintot, az infláció lefolyása után csökkent vásárlóerejű, kisebb reálértékű pénzzel kell visszafizetnie azt az összeget. Az infláció tehát könnyít azoknak a terhén, akik tartozásokkal rendelkeznek.

Az érem másik oldalán persze az infláció károsítja a hitelezőket és a megtakarítással rendelkezőket. Ez nem csak a bankokat és a bankárokat érinti, hanem mindenkit, aki jogosult valamiféle késleltetett fizetésre. Ide tartozik mindenki, aki rendelkezik kötvényekkel, nyugdíjmegtakarítással, biztosítással, vésztartalékkal. A késleltetett kifizetések kevesebbet fognak „érni” – kevesebb terméket és szolgáltatást lehet belőlük vásárolni – mint amennyire az infláció előtt számítottunk. Vegyük figyelembe ezt a tényt is, amikor előre tervezünk.

6. Figyeljük a forgalomban levő pénzmennyiség (M2) változásait

Az inflációt mindig hatalmas mértékű politikai propaganda övezi, így különösen nehéz valós információt találni a témában. De ha szeretnénk egy megbízható forrásra támaszkodva meghozni a terveinket a jövőt illetően, kísérjük figyelemmel az M2 pénzkínálat változását. Ez tükrözi leginkább a forgalomban levő pénz és pénzhelyettesítő eszközök mennyiségét. A pénzkínálat növekedése pedig nem csupán az infláció okozója, hanem maga a jelenség. Ezt a közgazdászok egészen a 20. század közepéig inflációnak neveztek.

Az általános árinfláció, amit tapasztalunk, a pénzinflációnak – a pénzmennyiség növelésének – az eredménye; az újonnan megteremtett pénz végighalad a gazdaságon és egyenlőtlenül fellicitálja az árakat. Ezért ne a politikai nyilatkozatokon, hanem magán a pénzkínálat változásán tartsuk a szemünket, ha szeretnénk megjósolni a jövőbeli inflációt.

Konklúzió

A vállalkozó szerepe a gazdaságban: helyesen előre jelezni a jövőbeli fogyasztói igényeket. Illetve: úgy alakítani az irányítása alatt levő termelési eszközöket, hogy azzal sikeresen kielégíthetőek legyenek ezek a jövőbeli igények. Még normális monetáris keretek között is nehéz ez a feladat. Az infláció azonban hatalmas mértékben nehezít ezen azzal, hogy eltorzítja azokat a gazdasági jeleket és eszközöket, amikre a vállalkozók támaszkodnak a döntéshozatalhoz, és ezzel ellehetetleníti az üzleti számításokat. A fenti megfontolások segíthetnek abban, hogy bizonytalan gazdasági körülmények között is tisztább képet kapjunk a körülöttünk zajló folyamatokról és jobban hozzájuk igazítsuk a saját gazdasági tevékenységünket.