Az internet, amely az elmúlt két évtizedben demokratizálta a médiatartalmak elérését, az elmúlt években ezek gyártását is megkönnyítette. Ezzel elindította a médiagazdaság gyökeres átalakulását. Kétség ne legyen: a hatások az egész e-gazdaságban jelentkezni fognak.
Andy Warholnak, az 1960-as évek legendás képzőművészének tulajdonítják azt a víziót, miszerint a modern világ popkultúrájában mindenkinek lehetősége lesz arra, hogy tíz percre világhírűvé váljon. Bár valószínűleg ezt így sohasem fogalmazta meg, annyi megjegyzése volt a kultúráról és a hírnévről, hogy mondandójából végül is kihámozható ez a jóslat.
Akárhogy is van, látnoki mondatról van szó. A 2010-es és 2020-as években a valóság show-k, a közösségi média nyilvánossága, a vloggerkedés burjánzása időszakában a szemünk előtt válik valósággá az, amiről szól – írta a Business Insider üzleti magazin vezető szerkesztője, Matt Turner, a médiagazdaság átalakulásáról szóló véleménycikkében.
Az írott sajtótól kezdve a televízión át az internet videós tartalmaiig a média elképesztő demokratizálásának idejét éljük. Leomlottak a korlátok a kreatív tartalmak megjelenítése előtt, ami aláásta a média korábbi üzleti működését is. És nem csupán arról van szó, hogy az írott sajtót gyors ütemben kiszorítják az online hírszolgáltatók.
Eljött az ideje a tartalom-előállítók iszapbirkózásra vagy ketrecharcra emlékeztető túlélési harcának – jellemezte a helyzetet Henry Blodget, a Business Insider vezérigazgatója. A végeredmény a domináns médiavállalkozások teljes lecserélődése lehet.
A média folyamatosan fogyasztott áruvá vált
Az Egyesült Államok felnőtt lakói naponta átlagosan 13 órán át fogyasztanak médiaterméket – állapította meg az Insider Intelligence kutatóintézet. Ha figyelembe vesszük, hogy az embereknek aludniuk is kell, házi munkákat is végeznek és munkaidejük egy részében, például a meetingek alatt ki kell zárniuk a médiát a környezetükből, akkor ezt azt jelenti, hogy sok amerikai szinte minden ébren töltött idejében fogyaszt valamilyen médiatartalmat.
Ezt nyilvánvalóan a technológia teszi lehetővé. A Business Insider szakírója saját magát hozza fel példaként. Miközben ezt a cikket írta a laptopján, a Spotifyon hallgatta egyik kedvenc zenekara új albumát. Ezzel egyidejűleg záporoztak az e-mail-fiókjába az hírlevelek és azoknak a független szerzőknek az új írásairól, videóiról, podcastjairól szóló értesítők, akiket követ. Este megnézett egy filmet valamelyik streaming szolgáltató kínálatából. A hirdetési szünetekben az említett értesítéseket böngészte az okos telefonján.
A technológia nem csupán a sokszálú fogyasztást teszi lehetővé, hanem ma már a tömeges tartalomgyártást is. A barátok egymással megosztott fotói versenyeznek az emberek figyelméért, a többé-kevésbé profi módon előállított tartalmakkal. Hogy ez mit jelent, arra elég egy példát említeni. Csak a TikTokon 39 ezer olyan információforrás van, amelyet több mint egymillióan követnek. Meg sem lehet számolni, hogy az összes platformot figyelembe véve mennyi lehet a több százezres vagy csak több tízezres követőbázist felmutató, félprofi tartalomszolgáltató.
Végtelen tartalomáradat, végeláthatatlan piaci verseny
Amikor a Business Insider cikkírója az 1990-es években felnőtt az Egyesült Királyságban, családja öt földi tévécsatornát nézhetett. Ezután jött a kábeles tévészolgáltatás, amely egy csapásra több százra növelte ezt a számot. Ez is nevetségesnek látszik azonban ahhoz képest, amekkora kínálat zúdul az emberekre az internetnek köszönhetően a 2020-as években.
Ez nagy nyereség a fogyasztónak, hiszen minden érdeklődését kielégítheti, ám rossz hír a hagyományos nagy sajtóorgánumoknak, tévé- és rádiócsatornának, filmstúdióknak. Sőt nem csupán a nagyoknak, hanem a kisebbeknek is, amelyek a médiából akarnak megélni. Egy a gazdasági lapban megjelenő cikk egyszerre versenyez más profi hírszolgáltatók anyagaival és a megszámlálhatatlan félamatőr blogger és vlogger tartalmaival.
Ebből a versenyből a platformok tudtak kiemelkedni. A Suits show-t ugyan 2019-ben befejezték, ám a Nielsen nézettségi listáján az első helyen volt 2023 nyarán. Erre az a magyarázat, hogy a Netflix megvásárolta. Klasszikus B2B-üzlet: a műsort valaki más gyártotta, majd eladta egy másik üzleti vállalkozásnak, amely aztán hasznosította. És mivel a Netflixnek 240 millió előfizetője van, enyhén szólva meg tudta dobni a nézettségét.
Ez elég ahhoz, hogy a Netlix nyereséges legyen, de a Spotify, amelyet félmilliárd ember hallgat, egyelőre ennek ellenére nem tud kikerülni a piros elszámolási zónából a feketébe – derült ki a Wall Street Journal beszámolójából.
Mit hoz a jövő?
Az üzleti lap szakszerzője úgy gondolja konszolidációt hoz a jövő. A platformok B2B-piactérként működve becsatornázzák a kisebb-nagyobb tartalomgyártók anyagait és persze maguk is gyártatnak majd tartalmakat. Ezzel hegemóniát szereznek a piacon. Más szóval bizonyos értelemben helyre állhat a régi modell, amelyben nagy tévétársaságok és sajtóorgánumok uralták a médiát.
A tévék világában sok szakértő arra számít, hogy a Warner Bros. Discovery újabb egyesüléseket fog kezdeményezni 2024-ben, amikor elhárulnak ennek akadályai. A Paramount hasonló cipőben járhat. Még a Disney első embere Bob Iger is arról beszélt, hogy a cég eladhatja televíziós érdekeltségeit.
A fogyasztóknak rossz hír ez a perspektíva, ugyanis elkerülhetetlenül áremelkedéssel jár. A platformok az elmúlt években bővíteni akarták ügyfélbázisukat, aminek legjobb módja, ha olcsón kínálják tartalomcsomagjaikat. Amint azonban megszerzik a piaci hegemóniát erre építve emelhetik áraikat.
Figyelembe véve a költségeiket, ez nem is inkorrekt lépés a részükről.
