„Logisztika nyugtalan időkben” – ezzel a címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést az Ecommerce Hungary május harmadikán.
A közönséggel szemben felállított asztalnál (ami valójában nem volt kerek) öt vendég ült, valamennyien a logisztikai, illetve fulfillment szektorból: Ráczné Hegedűs Klára a Magyar Posta vállalati értékesítési igazgatója, Bengyel Ádám a Foxpost alapító-vezérigazgatója, Czifrik Szabolcs, a DPD Hungary vezérigazgatója, Farkas Gergely Group Area Managing Director a GLS-től, valamint Perényi András a Webshippy vezérigazgatója. A beszélgetést Pajda Marianna logisztikai és e-commerce szakértő vezette, aki a közelmúltra visszanézve és a jövőbe kitekintve négy fontos témakörre fűzte fel a társalgást, mindegyik után utat engedve a közönség kérdéseinek és megjegyzéseinek.
A következőkben néhány gondolatot fogalmazunk meg az online kereskedelmi logisztikai és fulfillment szektor fejlődésével kapcsolatban, nagyrészt a beszélgetés tanulságai alapján, de más forrásokat is felhasználva.
Az idők valóban nyugtalanok: 2020 elején ránk tört a covid, rá két évre kirobbant az orosz-ukrán háború. A járványnak talán vége van, a háború azonban ma is tart, az eszkalálódásnak is nagy a veszélye. Mindkét esemény alaposan megrázta a világgazdaságot, változásokat hozott a fogyasztásban és a beruházásokban, felforgatta a munkaerőpiacot, megtépázta az ellátási láncokat, felpörgette az inflációt. A fogyasztás volumenének hullámzását a logisztikai és fulfillment cégek közvetlenül érzik, hiszen nem csak egy-egy részpiacra van rálátásuk, hanem kiterjedt ügyfélkörüknek köszönhetően a piac egészére is: a megrendelések és a csomagok számából, összetételéből, mozgásuk irányából sokféle dologra lehet következtetni, nem csoda – ezt az egyik vendég meg is jegyezte –, hogy egyre fontosabb szerepe lesz a szektor vezető cégeinél a modern adatelemzésnek.
Az öt meghívott cégvezető egybehangzó véleménye szerint a szektor jól vizsgázott: a járvány alatt lépést tudott tartani a látványosan megugró online kereslettel, képes volt gyorsan és rugalmasan felskálázni magát, ami fontos versenytényező sok kiszervezett szolgáltatásnál. Növekedni, gyarapodni nehéz feladat, de sokkal kedvesebb – állították egybehangzóan a vendégek –, mint a jelenlegi, részben a háború, részben más gazdasági problémák miatt bekövetkezett visszaeséshez alkalmazkodni. Bár a kerekasztal résztvevői egyáltalán nem tűntek pesszimistának, a jelenlegi helyzetet jól tükrözi a KSH friss gyorsjelentése, amely szerint 2023. márciusban a kiskereskedelem forgalmának volumene 13,1%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest, a csomagküldő és internetes kiskereskedelemé pedig 14%-kal lett kisebb. A sok éven át „egyenletesen exponenciális” növekedéshez szokott hazai online kereskedelmi szektor szereplőinek, köztük a logisztikai és fulfillment cégeknek is hullámvasútra kellett ülniük, stratégiájukat az új helyzet alapján kell átgondolniuk.
De mekkora tulajdonképpen a logisztikai és fulfillment szektor globálisan? Az amerikai-indiai piacelemző cég, a Grand View Research 2022-ben 97,33 milliárd amerikai dollára becsülte a piaci méretét, közel 14%-os évi átlagos növekedést várva a következő hét évre, vagyis ez lesz a gazdaság egyik legdinamikusabban növekvő szektora. Értékajánlata csábító: a növekvő számú online kereskedő cégek számára lehetővé teszi, hogy számos szolgáltatást, így például a raktározást, a kosarak összeállítását, a csomagolást, a cimkézést, a kiszállítást, a visszáru kezelését, az árucserét kiszervezzék, és így a gondoktól megszabadulva a klasszikus kereskedelemre, vagyis az igények azonosítására, a vevők megszerzésére és megtartására, az ügyfélkapcsolatokra, a marketingre koncentráljanak.
A logisztikai és fulfillment cégek munkájának sebességén és pontosságán nagyon sok múlik, hiszen közvetítőkként épülnek be a kiszolgálási folyamatokba, a kereskedőket kötik össze a végfelhasználókkal. Az ő futárjaik csöngetnek be a kapukon, találkoznak személyesen a vásárlókkal, hozzájuk kapcsolódik több, a vásárlási élményt meghatározó „igazság pillanata”. Kiszervező és szolgáltató egymásra vannak utalva, együtt kell fejlődniük, stratégiai szövetséget kell kötniük. Ez már csak azért sem könnyű feladat, mert – ahogy a beszélgetés egyik résztvevője megjegyezte – a járvány alatti kényszerhelyzetben számos „amatőr” kereskedő is megjelent a piacon, akiknek sokat kellene még tanulniuk, amiben a szolgáltatók szívesen segítenek.
2023 nehéz év lesz, és nem csak a kiskereskedelmi forgalom visszaesése miatt. Becslések szerint 2019 és 2021 között a globális ellátási láncokban a korábbi átlagnál háromszor több zavar történt, óriási veszteségeket okozva. Ez a covid számlájára írható, a járvány után viszont kitört az ukrajnai háború. Termékek milliói számára kellett új utakat keresni, a háborús országokon át történő szárazföldi szállítás helyett azokat a tengerek felé terelni. Rengeteg vándorló csomag tűnt el a háborús zűrzavarban. A hadiállapot kezdetét követő hónapokban megugrottak az energiaárak, ami még drágábbá tette a tartós kínai lezárások miatt amúgy is akadozó tengeri konténerforgalmat, ahol a megszokott rend máig nem állt helyre.
Optimista előrejelzők szerint az idén normalizálódhat a helyzet az ellátási láncokban, ebben azonban nem lehetünk biztosak, túl sok a kockázat, ami növeli a kereskedelmi forgalomra nehezedő nyomást. Bár Ukrajna és Oroszország részesedése a világ GDP-jéből meglehetősen csekély, a globális ellátási láncokba mélyen beépültek: több százezerre tehető azoknak az amerikai vállalatoknak a száma, amelyek ellátási láncai érintik a két háborús országot. Az invázió után nagyvállalatok százai szakították meg az üzleti kapcsolatokat Oroszországgal. Hiány, infláció, szállítási késedelmek – sok megoldandó probléma vár a termelőkre és a kereskedőkre.
Az online kereskedelemben a verseny élesebb lesz, mint valaha. Közben a vásárlási szokások is változnak: jól látható, hogy gyengül a márkahűség, felértékelődnek az olcsóbb alternatívák, a vásárlásokat a korábbiaknál alaposabb árösszehasonlítások előzik meg. Az ellátási problémákkal a vevők nagy része is tisztában van, az említett okok miatt sokan szereztek negatív tapasztalatokat, ami növeli a biztonság és a megbízhatóság fontosságát.
Zavaros és recessziós időkben a logisztikai és fulfillment szektor szereplőinek is alaposan át kell gondolniuk a növekedési stratégiájukat – a kerekasztalnál ezzel kapcsolatban is felmerültek gondolatok. A résztvevők egybehangzó véleménye szerint a hazai online szektor rosszul áll a külföldi terjeszkedésben: a hazai kereskedők nem nyomulnak rá a külföldi piacokra, miközben itthon erősödik a cseh, román, lengyel konkurencia. A maguk logikája és gazdasági törvényszerűségei szerint gondolkodó és cselekvő logisztikai cégek sokat segíthetnének a külföldre vágyó kereskedőknek, feltéve, hogy találnak ilyeneket. A külföldi terjeszkedés mellett a logisztikai és fulfillment vállalatoknak más lehetőségeik is vannak a növekedésre: ha motiváltak és meg tudják teremteni a feltételeket, bővülhetnek profilon belül (újabb kapcsolódó szolgáltatásokkal) vagy azon kívül vertikálisan (előre vagy hátra lépve az ellátási láncban), sőt akár horizontálisan is (új üzletágakba belépve). A célszerűségen és a gazdaságosságon kívül természetesen arra is vigyázniuk kell, hogy lépéseikkel ne riasszák meg, ne veszítsék el a meglévő ügyfeleiket.
A kerekasztal az innováció témájával zárult. Miközben a jelen lévő vezetők egyetértettek a digitalizálás fontosságában, a robotokról és a mesterséges intelligenciáról nem egyformán nyilatkoztak. Az újdonságokat, különösen a másutt már hadrendbe állítottakat persze mindenki árgus szemekkel figyeli, de a gyorsaságról és a beruházások sebességéről már eltérőek voltak a vélemények. Vajon mit kell csinálni ilyen recessziós és zavaros időkben: nyomni ezerrel a modernizálást a kiugrás, a versenyképesség ugrásszerű emelése érdekében, vagy óvatosan kell eljárni, megfontoltan, gondosan figyelve a megtérülési számítások mindenkori eredményeire, megvárva, hogy mit nyernek és mibe buknak bele a gyorsaság hívei? Ez bizony fogas kérdés.
