Egy év szünet után, 2022 február 17-én került sor ismét a hazai e-kereskedelem egyik legfontosabb eseményére, a budapesti Ecommerce Expóra.
A pandémia – mint sok minden mást – tavaly az e-kereskedelmi szakma egyik legnagyobb rendezvényét, az Ecommerce Expót is meghiúsította. Az idei évben azonban a szervezők úgy döntöttek, megrendezik az eseményt, mivel nagy igény mutatkozott rá a szakma részéről, és erre a járványügyi intézkedések lehetőséget adtak. Valószínűleg a február 15-én bevezetett szigorítás miatt, mely szerint a zárt helyen tartott rendezvények csak oltási igazolvánnyal látogathatók, a látogatószám némileg elmaradt a 2020-astól, de így is több mint 1600 résztvevő volt kíváncsi a rendezvényre.
Guba Vanda, az esemény fő szervezője elmondta, hogy ebben az évben rekordmennyiségű, szám szerint 72 szakmai kiállító várta a résztvevőket a helyszínen egyedi ajánlatokkal, a múltkorihoz képest kétszeres méretű, 1600 nm-es kiállítói térben. A különböző tapasztalattal, szakmai tudásszinttel rendelkező látogatók mindannyian találhattak nekik szóló előadásokat és programokat: kezdő és haladó, általános és operatív témákat felsorakoztató programelemekkel is készültek az rendezvényre.
“Célunk volt, hogy sokszínű legyen a program: legyen interaktív elem (pl. csomagoló verseny a színpadon) és olyan előadás is, amin „csak” ülnek az emberek és végighallgatják mások eredményeit, tanulságait, „wow” élményeket kapva azokból. Persze idén is volt olyan téma, ami sajnos már nem fért bele a programba, ezeket az Ecommerce Expo Podcastben dolgozzuk majd fel és készülünk már a 2023-as programra, formáljuk, alakítjuk azt, hogy a lehető legjobb élménnyel térjenek haza az Expo résztvevők jövőre is!”
A széles skálán mozgó előadások sorában – amelyekből a teljesség igénye nélkül szemlézünk – a nap elején egy átfogó elemzést hallhattunk Madar Norberttől, a GKI Digital vezető elemzőjétől, aki az e-kereskedelemben az utóbbi években végbement változásokról és a várható trendekről osztott meg rengeteg hasznos információt.
Elmondása szerint az online kiskereskedelmet eddig erősen felpörgető járványhelyzet már nem közvetlenül hat az e-kereskedelelem további növekedésére, ennek már inkább a következményei lesznek meghatározóak. Ilyenek a kialakult szállítási és ellátási nehézségek, illetve az áruhiány, amelyek miatt a költséghatékonyabb, egyszerűbb, transzparensebb online értékesítés irányába terelődik tovább a forgalom. Az elemző szerint alapvetően ezek azok a tényezők, amelyek a további növekedés motorjai lehetnek, így 2025-ig évről évre az online kiskereskedelmi értékesítés részesedésének további, nagyjából másfél százalékos erősödésére számítanak.
A jövőre vonatkozóan az előadása végén felsorolta a meghatározó kereskedői trendeket, amelyek közül a legfontosabbnak a gyorskereskedelem térnyerését tartja – ezt szerinte adott esetben még magasabb termékárak mellett is hajlandók lesznek a vásárlók igénybe venni. A közelmúltig ezek a megoldások még utópisztikusnak tűntek Magyarországon, de mostanra valós alternatívává váltak több kereskedő és logisztikai szolgáltató palettáján. Persze az 1-2 órás kiszállítási idők szerinte nem lesznek kizárólagosak, és valószínűleg továbbra is helye lesz a “hagyományos” szállítási opcióknak, de lehetőségként hamarosan szinte minden webshopnak ajánlatos lesz ezt is biztosítani.
Papp Gábor SEO szakértő ez alkalommal egy esettanulmányt hozott, amely a LazyJack márkanevű, eredetileg hajós és vitorlásoktatással foglalkozó, később más szolgáltatásokat is nyújtó, illetve hajózási kellékeket online forgalmazó céggel végzett közös munkáról szólt. A SEO praktikákon túl azt is bemutatta, hogy lehet egy jó alapötletet úgy kibővíteni, hogy az egyéb módokon is bevételt hozzon, miközben a weboldal organikus pozícióit is javítani tudja.
Az eredeti üzleti modellbe a fő irány mellé további “low touch” elemeket (letölthető digitális anyagokat, digitális képzéseket, stb.) is beépítettek, és szisztematikusan, a célokat mindig figyelembe véve építették fel a stratégiát, amellyel így egy év leforgása alatt számos releváns kulcsszóra értek el jó pozíciót a keresőben. Az alapvetően szolgáltatásra építő eredeti modellt aztán egy webshoppal is kibővítették, így “hard touch” irányba is sikerült bővülni. Gábor hangsúlyozta, ahogy az üzleti stratégiánál, az optimalizálásnál is hosszú távra, legalább egy évre előre kell tervezni, és ha például lecseréljük a webshopot vagy akár a domaint is, számos olyan technika van, amelyekkel nem veszítjük el az eddig elért pozíciónkat a keresőben.
Káli György, a Humanize Studio szakértője a sokak számára talán még újszerűnek tűnő Customer Experience szemléletről beszélt, amely a teljes ügyfélutat állítja a középpontba. Ez tulajdonképpen a UX-hez (User Experience – Felhasználói élmény) hasonló, holisztikus megközelítési mód, amely alapvetően arra koncentrál, hogy egy vásárlási folyamat során hol találhatóak azok a fájdalompontok, amelyek akár az ügyfél, akár a kereskedő számára problémát jelentenek.
Ennek feltérképezéséhez egy ún. customer journey map-et (felhasználói út térkép) készítenek, hogy a folyamatok tisztán rajzolódjanak ki, amelyhez egy tipizált vásárlói profilt (perszónát) használnak. A service design módszertanát követő munkán végigmenve így hatékonyan lehet kikerülni a fellelt fájdalompontokat, növelve ezzel a vásárlói (és kereskedői) elégedettséget, és végeredményként magasabb konverziót és ügyfélmegtartási rátákat produkálva.
Nagy nehezen sikerült Kulcsár István Róbertet, az esemény mögött álló Shoprenter vezetőjét is mikrofonvégre kapnunk, hiszen a nap folyamán tartott előadást, részt vett kerekasztal-beszélgetésen, és folyamatosan szaladt egyik teremből a másikba. A látogatószámról, amely alig maradt el a COVID előtti évekétől, alapvetően elégedetten nyilatkozott, és tapasztalatai szerint ezt a kiállítók is hasonlóan látták.
Kérdésünkre, hogy milyen visszajelzések érkeztek a rendezvénnyel kapcsolatban, elmondta, hogy akivel csak beszélt, mindenki úgy nyilatkozott, hogy nagyon erősek az előadások. Szerinte maguk az előadók is együtt fejlődtek a rendezvénnyel, és egyre hasznosabb, hitelesebb és kevésbé “sales-es” anyagokat építenek fel, vagyis valódi tudásmegosztás történik.
“Rájöttek arra az előadók, hogy a kevesebb néha több, és hitelesnek kell lenni ezeken a rendezvényeken, hitelességet pedig csak úgy tudnak adni, ha olyan tudást adnak át az embereknek, amivel nem rendelkeznek” – mondta.