Annak, hogy a világgazdaságban elsőként a kínai gazdaság kezd magához térni, ékes bizonyítéka, hogy az Amazonra januárban regisztráló új kereskedők 75 százaléka az ázsiai országból érkezett.
2020 azonos időszakában az Amazonon értékesítésbe kezdő kínai vállalkozások aránya csak 47 százalék volt. Forgalom szempontjából az összes eladáson belüli részarányuk nem nőtt ilyen arányban: a korábbi trendeknek megfelelően továbbra is az egyes piacokon hazainak számító eladók generálják a forgalom legnagyobb részét.
Az Amazon mind a négy fő piacán, vagyis az amerikai, a brit, a német és a japán piacon is dominálnak az új kínai eladók – igaz, más-más arányban. A Marketplace Pulse piackutató adatai alapján 2021 januárjában eddig mintegy 40 000 eladói regisztráció történt a piactéren, melyekből közel 30 000 Kínából érkezett. A kisebb európai piacokon, mint a francia, spanyol vagy olasz piactéren szintén hasonló trendek figyelhetőek meg.
Különösen látványos a kínai kereskedők előretörése az amerikai piacon: két évvel ezelőtt, 2019 januárjában az újonnan regisztráló eladók csupán 28 százaléka volt kínai, de idén januárban már 63 százalékuk. Az amerikai Amazonon a koronavírus-járvány miatti korlátozások bevezetése, vagyis 2020 márciusa óta fordult először elő először, hogy a Kínából regisztráló új kereskedők aránya meghaladta az ötven százalékot.
A kínai eladók számának kiugró növekedése egyelőre még nem látszik az összeladásokon belüli arányokon: a piackutató elemzése szerint ez továbbra is 30-40 százalék. Annak ellenére, hogy míg a legtöbb kereskedő leginkább csak hazai piacokon értékesít, a Kínából érkező kereskedők globális piacon, tehát az összes ország nyílt piacterén meghirdetik portékájukat.
Korántsem egyedi ez a jelenség, vagyis nemcsak az Amazonon érhető tetten a kínai kereskedők dominanciája. Az elmúlt évtizedekben nyugati cégek számára beszállító kínai gyárak egyre inkább maguk is közvetlenül piacra viszik termékeiket. Az Amazon mellett a Wish, az AliExpress és számos más piactér bizonyította, hogy a kínai gazdaság motorjai egyre inkább képesek önállóan is megjelenni termékeikkel a nemzetközi piacon.
A globális sikere ellenére az összealadásokból származó bevételek arányában nem túl sikeresek a kínai eladók az Amazonon. Ennek oka leginkább abban keresendő hogy a rendszer támogatási eszközei és szoftverei nem igazán népszerűek a kínai felhasználók körében. A kínai-angol fordítás hiányában sokszor a kínai kereskedők már csak a leküzdendő nyelvi akadályok miatt sem képesek komoly sikereket elérni a platform nemzetközi piacterein, illetve a kínai szakembergárda is egyre inkább a hazai, rendkívül dinamikusan fejlődő piacra koncentrál a nemzetközi színtér helyett.
Ennek ellenére a nagy kínai márkáknak továbbra is rendkívül fontos az Amazon, hiszen ez a legnagyobb nemzetközi platform, amelyen közvetlenül is elérhetik a nyugati fogyasztókat. A kínai kiskereskedők számára pedig azért vált különösen vonzóvá a cég, mert az Amerikai Postai Szolgáltatók Szövetségének a tengerentúl érkező kis csomagokra kikényszerített különadója miatt csak jelentős költségnövekedéssel tudták az amerikai piacra küldött csomagjaikat célba juttatni.
Ez az áremelkedés azonban nem érintette az Amazont. Ráadásul a cég logisztikai rendszerét használva nemcsak olcsóbban, de lényegesen gyorsabban célba tudják juttatni a tengerentúli vásárlók megrendeléseit.
