A “buy now pay later” (BNPL) azaz magyarul “vásárolj most, fizess később” az elmúlt hónapokban akkorát futott tőlünk kicsit nyugatabbra, hogy többek szerint nemcsak felboríthatja az eddig ismert vásárlási szokásainkat, hanem újfajta adósságcsapdába is küldheti a nem eléggé körültekintő vásárlókat.
A részletfizetés kifejezés már régóta velünk él: az emberek jelentős része így vásárol telefont, laptopot és más, nagyobb értékű terméket is. A BNPL tulajdonképpen ezt gondolja át a FinTech szolgáltatások bevezetésével, aminek a vége az lesz, hogy a hitelkártya-szolgáltatásokhoz hasonlóan akár kisebb összegű termékeket is vásárolhatunk részletre.
A BNPL többletet nyújt a hitelkártyához és a klasszikus részletfizetéshez képest is: habár cégenként eltérő a szabályozás, de általában nem számolnak fel kezelési költséget, kamatot. Van olyan szolgáltató, aki hitelképességet sem ellenőriz – de erről majd kicsit később.
Tovább is nyújtózhatunk
Tehát a BNPL szolgáltatások alapesetben mobiltelefonos applikációk segítségével, és főleg online vásárlások során vehetők igénybe: a vásárlók megrendelik az árut, és egy előre meghatározott ütemben fizethetik ki. Ez nem csak a vásárlóknak lehet jó, akik így nem maradnak le valami számukra különösen fontosról, de a kereskedők életét is megkönnyíti, ugyanis a statisztikák szerint rengeteg potenciális vevő az utolsó lépéskor áll el a vásárlástól, amikor például meg kéne adnia a kártyaadatait, vagy nem megfelelők számára a fizetési opciók.
A BNPL szolgáltatók (Afterpay, Klarna, Affirm stb.) viszont pár egyszerű lépés után megelőlegezik a felhasználónak a megvásárolt termékek árát a webshop számára, amit utána részletekben fizet nekik a vásárló. Ha nincs késedelem, nincs késedelmi díj sem. Ha van, akkor már nem lesz annyira kedvező a kaland: fizetés újraterveztetése és késés esetén rögtön elég költségessé válik a BNPL, a Quadpay esetén például az egész termék árának 25 százalékát, azaz egynegyedét számolják fel. De a lazább helyzetek is 20-24 dollárt, vagyis nagyjából hat-hétezer forintot jelentenek a meggondolatlan vásárlónak pluszban – ez főleg akkor fáj, ha tényleg csak pár új ruhát vásároltunk.
Nincs ingyen a forgalomnövekedés
Akkor ki fizet ezért? Nyilván a webshopok, akik azért cserébe, hogy az eddigi tapasztalatok alapján jelentős forgalomnövekedést könyvelhetnek el a BNPL szolgáltatók segítségével, vásárlásonként fizetnek: a szolgáltatók nagy része minden tranzakció után néhány centes alapdíjat számol fel, majd a webshoppal való szerződésének részleteitől függően 1-6 százalék díjat szab ki. Cserébe a kereskedőnek semmilyen dolga nem lesz a tranzakciókkal, és pénzügyi kockázata sincs, hiszen ő maga biztosan megkapja a termékéért járó összeget.
Hogy mekkora kosárértékünk lehet, az szolgáltatásonként változik, de általában valahol 500 dollárig, azaz 150 ezer forint környékéig nyújtózkodhatunk, a részletfizetés pedig vagy havonta, vagy kéthetente történik.
Ez sem ingyen pénz
Az egyelőre nem egyértelmű, mekkorára nőhet a BNPL népszerűsége, hiszen épp akkor robbant igazán nagyot, amikor a koronavírus okozta lezárások miatt egyrészt tovább nőtt az online vásárlások népszerűsége, másrészt sokaknak rosszabbá váltak az anyagi lehetőségeik, miközben a fogyasztási kedvük nem csökkent. Mindkettőhöz kapcsolódik a BNPL, de ez utóbbi esetén fontos magát mindenkinek emlékeztetnie, hogy ez sem ingyen pénz. A CNBC már idén augusztusban felhívta rá a figyelmet, hogy az angolszász országokban is épp a koronavírus-járvány idején nőtt meg a lehetőség népszerűsége, ami felveti az eladósodás lehetőségét is úgy, hogy közben nem egy munkahely szűnt meg.
Ha viszont mindenki figyel, nem lesz gond, és egyelőre úgy tűnik, ezt a vásárlók is érzik: 2020-ban már a világ összes e-kereskedelmi tranzakciójának 2,1 százalékát fizették ki BNPL-lel, ami 89 milliárd dollárt jelent. Leírjuk forintban is, igazán úgy jön ki, mennyire sok pénzről van szó: 25.042.720.000.000 forintról beszélünk, tehát úgy 25 ezer milliárdról.
A számítások szerint ez az arány 2024-ig megduplázódhat, amikorra 4,2 százalékot jósolnak az elemzők. Az Egyesült Államokat már szinte meg is hódította a szolgáltatás, most jön Európa.
Már a pénzügyi óriásoknak is feltűnt
Hogy már most mekkora üzletről van szó, azt jól jelzi, hogy a svédországi székhelyű Klarna 2020-ban 53 milliárdos forgalmat bonyolított le, és 11 milliárdot mutatott fel ebben a műfajban az Afterpay is, amit idén a Twitter vásárolt fel. Az ausztrál hátterű cégen keresztül az alapvetően mikroblogolásról ismert Twitter bevallottan nagy szeletet akar hasítani a digitális fizetési szolgáltatások tortájából. De nemcsak a Twitter szállt be a versenybe, a Microsoft is észrevette a lehetőségeket. Ők a Zippel kötöttek partneri szerződést, amelynek értelmében a felhasználók kamatmentesen vásárolhatnak részletre a termékeikből.
Ahogy az lenni szokott, a többieknél később, de azért kapcsolnak a jól ismert pénzügyi monstrumok is: a BNPL-re hajazó szolgáltatások már elérhetők a PayPalnál, az American Expressnél, és természetesen az Apple részéről is felmerült, hogy be kéne szállnia.
Szép lassan Magyarország is bekapcsolódik
Magyarország egyelőre még fekete folt ebben a műfajban, de ez valószínűleg nem tart sokáig: az ígéretek szerint még idén nálunk is beindul a Leanpay, amelyen keresztül főleg elektronikai cikkeket vásárolhatunk majd. Arra ugyan várni kell még, hogy a már említett FinTech cégek elérjenek hozzánk is, a hagyományos szolgáltatók viszont már elkezdték kiaknázni a lehetőségeket: a Mastercard részletfizetési opciója 20 ezer forint feletti vásárlásoknál igényelhető Erste, OTP és Cetelem hitelkártyákkal. A szolgáltatás a legtöbb olyan üzletben elérhető, ahol bankkártyás fizetést elfogadnak.
Itt ráadásul nem is csak e-kereskedelemről van szó: konkrétan a terminálnál is dönthetünk úgy, hogy nem egyszerre akarjuk kifizetni az összeget, valamint azt is kiválaszthatjuk, hány részletben tervezünk fizetni. Értelemszerűen online vásárlásoknál is dönthetünk úgy, hogy igényeljük ezt az opciót.
Az igazi verseny persze akkor fog elindulni, ha tényleg megérkeznek a FinTech cégek is, hamarosan valószínűleg egy új farmernél is elgondolkodhatunk rajta, hogy érdemes-e azonnal, egy összegben kifizetni.
