Már jóval korábban, a kilencvenes években is akadtak kísérletek a néhány napra, vagy hétre felbukkanó átmeneti értékesítő helyként üzemelő Pop-Up boltokra, de az igazi áttörésre a 2008-as világgazdasági válság után került sor.
A különféle egyedi módszerekkel feldobott, forgalmas helyeken létesített átmeneti értékesítő helyeken az égvilágon mindenféle terméket beszerezhettek az érdeklődők, anélkül hogy az adott márkának komoly befektetést kellet volna eszközölnie egy hagyományos bolt nyitásával.
A Londonban, Los Angelesben, Tokióban és hasonló nagyvárosokban egykor a szépségápolási termékektől egészen a műszaki cikkekig, termékek hatalmas kavalkádját szerezhették be a vásárlók ilyen jellegű egységekben. Rendszerint ezek a cégek nem teljes portfóliójukkal, hanem egy erősen szűkített kínálattal állították fel ezeket a standokat, amelyeket kreatív ötletekkel és látványos belső-építészeti megoldásokkal dobtak fel, hogy megragadják az elhaladó potenciális fogyasztók figyelmét.
A három naptól három hónapig terjedő időszakban ezek a boltok legtöbbször marketing célokat szolgálnak. Termékbevezetéssel, vagy egy-egy marketing kampánnyal megtámogatott akcióval mérhetik fel a Pop-Up boltot nyitó cégek egy adott régió piacát és többnyire meglehetősen nyomott árakon kínálják egyenként eladásra portékáikat.
Csak Angliában, jelenleg ezeknek a boltoknak az éves forgalma meghaladja, a 2.3 milliárd Fontot és különösen kedvelt formája ez a típusú értékesítés a fiatal vállalkozók körében, akiknek 30 százaléka egy-egy Pop-Up Store nyitásával kezdi meg tevékenységét a szigetországban.
A koncepció lényege legtöbbször az, hogy a vállalkozás jóval kevésbé kockázatos környezetben is kipróbálhatja, hogy mennyire működik egy-egy termék vagy szolgáltatás a gyakorlatban. Kiváló lehetőség egyben arra, hogy az eladók láthassák az adott piacon való megjelenés költségeit, illetve adatokat gyűjthessenek a lehetséges célcsoportok fogyasztási szokásait illetően. Ezeket az összegyűjtött adatokat felhasználva, kvalitatív módszerekkel feldolgozva a későbbiekben jelentősen megkönnyítheti az emlékezetes vásárlási élményhez szükséges lépések összeállítását.
A legfontosabb az, hogy az átmeneti értékesítő helyiséggel és standdal mindig pontosan definiáljuk, hogy milyen célt szeretnénk elérni. Hype-ot akarunk generálni magunk körül? Egy új termékvonalat tesztelünk? Piackutatást végzünk? A lényeg az, hogy ki tűnjünk a tömegből. Megtámogathatjuk a kitelepülésünket egy-egy ingyenes termékminta osztással, törzsvásárlói program indításával.
Jó példa az Amazon két éven keresztül futó ilyen jellegű akciója, a ‘Black Friday háza’, melyet a Londoni Sohóban állítottak fel. Az akció során egy üvegkockában 100 akciós terméket állítottak ki, amelyek az egy hét múlva esedékes Fekete Pénteki akciós árakon kínáltak termékeket a betérőknek. A látogatóknak csak annyi dolguk volt, hogy beszkenneljék a termék standjánál a QR kódot, ami az Amazon applikációjában az adott termékre irányította az érdeklődőket, akik a amennyiben Prime előfizetéssel rendelkeztek (vagy a helyszínen igényeltek egyet) két órán belül át is vehették az általuk megadott helyen az árut.
További fontos tényező lehet még egy ilyen egység üzemeltetésénél, hogy gyorsan szolgáljuk ki a vásárlóinkat és a lehető legkevesebb akadályt gördítsük a tranzakció útjába. Különösen fontos lehet, hogy a szokásos rutintól eltérjünk, ha hosszú sorok alakulnának ki az általunk üzemeltetett Pop-Up bolt körül.
A frusztráló sorok elkerüléséhez hasznos lehet, ha a már meglévő adatokat is felhasználjuk a vásárlók azonosításához és az offline kiállított termékek egy-két koppintással elérhetők a webáruházunkban is. Célszerű a felhasználók beléptetése és a készletnyilvántartás rendszerbe integrálása, ha több helyszínen is fut egy adott akció.
Végül nézzünk néhány kreatív gyakorlati példát is a Pop-Up boltokról.
BirdsEye
Az Instagramon óriási népszerűségnek örvendő étel-fotó megosztásokra alapozva, a BirdsEye nevű, organikus zöldségeket árusító cég egy ideiglenes éttermet állított fel London belvárosában, ahol a vendégek egy Instagram post ellenében ingyen ehettek. Mindössze annyit kellett tenniük, hogy használják a megosztott képen a #BirdsEyeInspirations hashtaget.
Pantone Kávézó
Milyen illatuk van a színeknek? Ha valaki tudja a választ, akkor az a színskáláiról ismert Pantone. A színspecialista az utóbbi két évben Monacóban nyári kávézót nyitott, ahol a jellegzetes színekben pompázó poharakból ihatták a feketét és az üdítő italokat a vásárlók. Az Instagram selfie-ért kiáltó bódé természetesen hatalmas nyilvánosságot kapott, és bár eredeti tevékenységétől nagyon távol áll, jó példája annak, amikor egy cég képes saját területén felülemelkedve kreatív kockázatot vállalni egy-egy ilyen akcióval.
Früt
Hogyan adjunk el olcsó, csomagolt alsóneműt a luxushoz szokott vásárlóknak? Csak rakjuk fel őket egy jól megtervezett, műtárgyként ható fára és dobjunk össze egy luxus márkákat idéző arculatot. A jó minőségű pamuttermékeiről ismert „Fruit of the Loom” Früt márkanéven kezdte ilyen módszerrel árulni termékeit, amivel sikerült olyan fogyasztókat is vásárlásra csábítani, akik egyébként soha nem találkoznának a márkával.
Első hazai fecskék
A hazai placcokon is megjelentek már korábban pop-up boltok, Magyarországra az első fecske még 7 éve érkezett. A spontán hazai árusítók közötti úttörő a Nanushka volt, amely leértékelt árukkal és hatalmas kedvezményekkel várt mindenkit négy teljes napon át. Szintén ebben az évben nyitotta meg a OurStyle butikját, akik négy napon át kínálták hazai divattervezők portékáit. Magyarországon tehát a sort a divattal foglalkozó cégek kezdték meg, akik valóban arra használták ezeket az ad-hoc jelleggel pár napra megnyitott Pop-Up boltokat, hogy egy-egy márkának rövid időre felhajtást generáljanak.
Az utóbbi évek Food Truck őrületét lovagolja meg a miskolci Zip’s Brewhouse kisüzemi sörfőző bárhol bevethető ‘Zip’s Box’-a, amellyel kitelepülnek gasztro fesztiválokra és persze mindenhova, ahol igény merülhet fel frissen csapolt, minőségi sörre.
