Az augmented reality (vagy röviden csak AR, magyarul leginkább kiterjesztett valóságként terjedt el) lényege, hogy a valóságot összevegyítse nem létező dolgokkal. Működése tulajdonképpen egyszerű, a benne rejlő lehetőségek pedig határtalannak tűnnek. Az e-kereskedelem és a marketing terén is.
Aki emlékszik még az össznépi pokémonvadászatra, az tudja is, miről szól az AR. A játékban a zsebszörnyek 3D-s modelljeit előhívó markereket a valóságos térben helyezték el fejlesztők, aztán ezek a mobilapplikációban keltek életre. Amikor a játékos a megadott földrajzi helyen körülnézett a telefon kamerájával, a kijelzőn megjelent a játék szereplője: mintha a valós térben lenne. Így keveredik össze a valóság a fejlesztők által megálmodott animált elemekkel. Azóta persze más hasonló programok is megjelentek, az üzenetküldő alkalmazásban rögtön kutyanyelvet ölthetünk beszélgetőpartnerünkre, de a menő sorozat zombijai is simán megidézhetők bármelyik utcán.
Kutatások szerint a fizikai üzletek legfőbb előnye a webshopokhoz képest még mindig abban rejlik, hogy a vásárló szereti a terméket kézbe venni, jobban megszemlélni vagy felpróbálni, mielőtt kinyitná a pénztárcáját. Ezért lehet a kiterjesztett valóság igazi adu-ász az e-kereskedelemben. Gondoljuk csak át: látogatónk képes lesz virtuálisan felpróbálni a megrendelni kívánt ruhadarabot, sőt rögtön szelfit csinálhat benne, elküldheti a barátnőjének, hogy együtt mondják ki rá az ítéletet.
Képes akár arra is, hogy az árut virtuálisan elhelyezze a lakásában, így pedig könnyen eldöntheti, illik-e a reménybeli új kanapé a nappali összképébe. Az AR semlegesíti azt a félelmet, hogy a képernyőn látott termék a valóságban talán nem olyan vagy nem úgy működik, mint amire a vevő számít.
Az elmúlt öt évben a legnagyobb kereskedők jártak élen a kiterjesztett valóság e-kereskedelmi hasznosításában, az IKEA, az Ebay, az Alibaba és az Amazon már különböző módszerekkel használják a technológiát. A Digi-Capital elemzői szerint a globális AR-piac értéke 2020-ra eléri a 120 milliárd dollárt, amiből az e-kereskedelem részesedése 30 százalékra rúghat. A technológia ára azonban folyamatosan csökken, maholnap már a közepes, hamarosan pedig a kisebb webshopok is megengedhetik maguknak, hogy akár virtuális bemutatótermükben lássák vendégül a vásárlókat. Vagy ahogy a Sephora teszi: saját arcukon nézhetik meg, hogyan áll majd rajtuk az új szempillaspirál, hogyan emeli ki ajkaikat a kiszemelt rúzs.
Az online vásárlás legnagyobb előnye mindig is az volt, hogy rendkívüli kényelemmel párosul. Nem kell elbuszozni a bevásárlóközpontba, nem kell keresgélni a pultok és sorok között, nem szükséges parkolóhely után kajtatni. A kanapén ülve vásárolni sokkal egyszerűbb, ám a vevő részéről bizalmat igényel. Egy olyan e-marketingeszköz, mint a kiterjesztett valóság óriási lépés lehet, hiszen általa könnyebbé válik elnyerni a legfontosabbat: a vásárló bizalmát.
Sokan úgy vélik, hogy az augmented reality az internetes kereskedelem utolsó határait feszegeti. Az eddig csak a képernyőn látható, statikus képek egyszerre életre kelnek. A felhasználói élmény (UX) teljesen új szintre emelkedik azzal, hogy a vevő valósnak tűnő interakcióba kerül a termékkel, így pedig a személyes (sőt személyre szabott) érzékszervi tapasztalat új dimenziójával szembesül. A termékek nemcsak kiemelkednek a síkból és kimásznak a monitorból, de odaülnek a vásárló íróasztalára. Vagy akár a vállára.
