A blokklánc technológia és a generatív MI készen állnak arra, hogy átalakítsák az ICT-piacot és a gazdaságot. A fejlesztések egy decentralizált, bérlésen alapuló gazdaság felé való elmozdulást jeleznek, ahol az erőforrásokhoz igény szerint férhetnek hozzá. Ez az átalakulás jelentős hatással lehet a hatékonyságra, a termelékenységre és a gazdasági növekedésre is.
A blokklánc-technológia magában hordozza a lehetőséget, hogy az ICT-világ minden aspektusát „kereskedhető árucikké” alakítsa. Hagyományosan a magánszemélyek és a vállalkozások integrált számítási és tárolási képességekkel rendelkező önálló számítógépekre támaszkodtak. A blokklánc azonban lehetővé teszi a CPU-kra, GPU-kra és tárolásra specializálódott decentralizált adatközpontok hálózatainak összevonását. Ez egy olyan globális piacot hoz(hat) létre, ahol az ügyfelek ad-hoc alapon bérelhetik ezeket az erőforrásokat, és bármikor szükség esetén egy hatalmas számítási erőforrásból meríthetnek.
Ez a modell a blokklánc elosztott jellegét használja ki a tranzakciók biztonságának, átláthatóságának és hatékonyságának biztosítása érdekében. Megszüntetve a közvetítők szükségességét, csökkentve a költségeket és növelve a hozzáférhetőséget is. A számítási erőforrások decentralizálásával a blokklánc demokratizálja a nagy teljesítményű számítástechnikai erőforrásokhoz való hozzáférést, lehetővé téve a kisebb szervezetek számára, hogy egyenlő feltételek mellett versenyezzenek a nagyobb vállalatokkal.
Generatív mesterséges intelligencia és termelékenység
A generatív MI-eszközök megjelenése tovább növel(het)i a decentralizált számítási erőforrások iránti igényt. Gyarapíthatja a termelékenységet az összetett feladatok automatizálásával, új tartalmak generálásával és a meglévő folyamatok optimalizálásával. Ezek az MI-eszközök azonban jelentős számítási teljesítményt igényelnek, ami az egyéni tulajdonlás számára megfizethetetlenül drága lehet.
A decentralizált hálózatokon keresztül biztosított aggregált számítási erőforrások hatékonyan elégítik ki ezt az igényt. A felhasználók anélkül férhetnek hozzá a nagy teljesítményű MI-képességekhez, hogy jelentős előzetes hardverberuházásokra lenne szükségük. Ez a modell nemcsak a termelékenységet növeli, hanem az innovációt is elősegíti azáltal, hogy a fejlett mesterséges intelligencia-eszközöket szélesebb közönség számára teszi elérhetővé.
Mi az a bérgazdaság?
Ez a technológiai fejlődés összhangban van a bérleti gazdaság irányába mutató szélesebb körű gazdasági trenddel. A Világgazdasági Fórum (WEF) egy olyan jövőt vizionál, ahol „nem lesz semmid, és mégis boldog leszel”. A WEF szerint nincs szükség arra, hogy minden háztartás saját autóval, mosógéppel vagy elektronikai berendezéssel rendelkezzen. Ehelyett hatékonyabb, ha ezeket a tárgyakat egyéni igények alapján lízingelik.
Ennek az elképzelésnek a hátterében a hatékonyság áll. A közös tulajdonlás csökkenti a redundanciát és maximalizálja az erőforrások kihasználását. Például egyetlen, több háztartás között megosztott autó hatékonyabban használható, mint több magántulajdonban lévő gépjármű, melyek idejük nagy részét parkolva és kihasználatlanul töltik. Ez az elv számos eszközre alkalmazható, a háztartási készülékektől kezdve a csúcstechnológiás számítástechnikai erőforrásokig.
Történelmi háttér és gazdasági növekedés
A bérleti gazdaság felé való elmozdulás azonban ellentétben áll a történelmi gazdasági növekedési modellekkel. Az 1960-as években a járművek, háztartási eszközök és elektronikai cikkek magántulajdona jelentős gazdasági növekedést eredményezett olyan országokban, mint az Egyesült Államok és egész Európa. A gépesítés és a tömeggyártási technikák lehetővé tették a széles körű tulajdonlást, ami a fogyasztási kiadások és a gazdasági bővülés motorja volt.
Most viszont éppen ezt a modellt értékelik újra, mely a múltban a gazdasági prosperitást ösztönözte. Miközben a bérleti gazdaság hatékonyságot és fenntarthatóságot ígér, kérdéseket vet fel a növekedés és az innováció jövőjével kapcsolatban.
Hatékonyság kontra tulajdonlás
A bérleti alapú gazdaságra való áttérés számos előnnyel jár, de potenciális hátrányokat is eredményezhet. A megosztott erőforrásokból származó hatékonyságnövekedés tagadhatatlan, ugyanakkor a személyes cselekvőképességre és a technológia feletti ellenőrzésre gyakorolt hatások mélyrehatóak. A tulajdonlás olyan biztonságérzetet és kontrollt eredményez, melyet maga bérlés nem feltétlenül nyújt(hat).
Emellett a megosztott erőforrásokra való támaszkodás aggályokat vethet fel a magánélet védelmével és biztonságával kapcsolatban, különösen egy decentralizált hálózatban, ahol az adatok több csomópontban vannak elosztva.
Gazdasági növekedés és innováció
Míg a magántulajdon a múltban a növekedést táplálta, a bérleti gazdaság új módon ösztönözheti ma a fejlesztéseket és technológiai reformokat. Az erőforrásokhoz való decentralizált hozzáférés demokratizálhatja az innovációt, lehetővé téve több magánszemély és kisvállalkozás számára, hogy új technológiákat és megoldásokat fejlesszenek ki. Másrészt viszont a hatalom és az irányítás azok kezében összpontosulhat, akik ezeket a decentralizált hálózatokat birtokolják és kezelik, és ez elfojt(hat)ja az igazi versenyt.
Társadalmi hatások
Nem titok, hogy ennek a változásnak jelentősek lesznek a társadalmi hatásai. A bérleti alapú gazdaság ugyanis különböző társadalmi-gazdasági csoportokat alapvetően, más és más módon érintheti. A meglévő „digitális szakadékot” áthidalhatja azáltal, hogy a fejlett technológiákat hozzáférhetőbbé teszi a társadalmi hierarchia alján lévő népességcsoportok számára. Másrészt viszont súlyosbíthatja az egyenlőtlenségeket, ha az ezekhez az erőforrásokhoz való hozzáférés továbbra is aránytalanul oszlik meg a jövőben.
A blokklánc és a mesterséges intelligencia valóban egy új bérgazdaság katalizátorai lehetnek, melyek átalakítják a technológiához való hozzáférés és kreatív felhasználásának módját. Ez az átalakulás összhangban van egy olyan jövő víziójával, ahol a hatékonyság és a közös tulajdonlás elsőbbséget élvez az egyéni birtoklással szemben. Ugyanakkor arra is ösztönöz, hogy mérlegeljük a gazdasági növekedésre, az innovációra és a társadalmi méltányosságra gyakorolt tágabb következményeit. Miközben ebbe a transzformációba belépünk, döntő fontosságú, hogy egyensúlyt teremtsünk a hatékonyság előnyei és a személyes cselekvőképesség, a biztonság és a befogadás igénye között.
