Az Alipay – Kína legnagyobb online fizetéseket bonyolító vállalata – a tavalyi évben 6 európai országban volt aktív, 2018 végéig azonban már 20 országra növeli jelenlétét. A terjeszkedéshez több mint 100 bankkal és 40 digitális tárca szolgáltatóval kötöttek már megállapodást.
Li Wang, az Alipay mögött álló Ant Financial EMEA régióért felelős vezetője a holland Financieel Dagblad magazinnak azt nyilatkozta, hogy úgy látják, az európai online fizetési piac igen gyorsan változik, a vásárlók pedig valami újdonságot szeretnének: „Jelentős előnyünk van a versenytársakkal szemben. Milliókat fektettünk abba, hogy kitapasztaljuk mi működik és mi nem. Oroszországban például az elmúlt időszak legnagyobb győztese az Alipay, miután a jelentősebb szupermarketek és kereskedelmi egységek már a mi fizetési megoldásainkat használják, miközben Franciaországban az olyan feltörekvő cégek, mint mi, még küzdenek a piacszerzésért.”
Arról, hogy az Alipay meg tudja-e ismételni a sikereit Európában is, megoszlanak a vélemények. James Lloyd, az EY ázsaiai területeken dolgozó fintech szakembere nem számít arra, hogy a kínai fizetési megoldás hirtelen nálunk is népszerű lesz:
„Kínában az e-kereskedelem fellendülése kéz a kézben járt az új fizetési megoldások megjelenésével, az online cégek és a bankok együtt nőttek fel a változó piacon. Ezek az együttműködések rendkívül erősek, és jelentős vásárlói bázist képesek megmozgatni. A kínai piacon rendkívül népszerű alkalmazásoknak, mint amilyen az Alipay és például a WeChat, inkább a feltörekvő piacokon, Indiában, Indonéziában, Malayziában van jó esélye.”
A terjeszkedés célja azonban nem csak az Alipay európai lakosság körében történő elterjesztése.
A FIFA labdarúgó világbajnokság kezdetéig további 4 000 helyszín vált Alipay elfogadóvá Oroszországban, a rendezvényre ugyanis több mint 40 000 jegyet váltottak elővételben a kínai szurkolók, és összesen több mint 100 000 kínai látogató érkezésére számítanak. A hálózat bővítése után nem csak további üzletekben, hanem már metróállomásokon elhelyezett jegyautomatáknál is lehet a QR kódos rendszerrel fizetni.
Egy UNTWO tanulmány szerint 2016-ban a kínai turisták 261 milliárd dollárt költöttek el külföldön, ezzel messze megelőzve a lista második helyezettjét: az amerikai utazók „mindössze” 122 milliárd dollárt költöttek kirándulásaik során.
Kínában gyakorlatilag már nem használnak készpénzt, vagy bankkártyát, mindenki csak a mobiljával fizet.
„Ezt kihasználva elhozzuk a kínai vásárlóerőt az európai kereskedőkhöz” – mondta Wang márciusban egy londoni fintech konferencián.
„A kínai utasok a költéseik nagy részét vásárlásra fordítják, és nem szállásra vagy étkezésre. Ez nagyjából a teljes költésük negyedét teszi ki, ez az arány a duplája annak, mint ami a nem kínai turisták esetén tapasztalható. Korábban a repterek duty free üzleteit és a kereskedelmi outleteket céloztuk, ma már a luxusmárkák képviselőivel tárgyalunk. Párizsban a Galleries Lafayette, Gucci, Prada üzletekbe visszük be a kínai vásárlókat.”
