Még mindig veszteséges a Klarna, a BNPL-modell zászlóshajója

Még mindig veszteséges a Klarna, a BNPL-modell zászlóshajója

900 ezer eurós tőkebevonást tervez a svéd Klarna. A fintech cég első lendülete úgy tűnik, alábbhagyott némileg, ugyanis a Buy Now Pay Later (vásárolj most, fizess később) piacvezetőjének értéke 30 százalékkal csökkent idén, amire reagálva elbocsátásokat jelentett be a nemrég még világhódításra készülő társaság.

Komoly összegekről van szó: 2021-ben még 45,6 milliárdra értékelték a céget, idén viszont már “csak” 30 milliárdot ér. Ezzel egyébként tavaly a legértékesebb europai fintech cég lett – nyilván attól sem függetlenül, hogy a Softbank közel 600 millió euróval szállt be hozzájuk. A kirúgások a cég alkalmazottainak 10 százalékát érintik, tehát nagyjából hétszáz embert.

Háborúra ők sem számítottak

Blogbejegyzésében a Klarna vezérigazgatója és társalapítója, Sebastian Siemiatkowski azzal magyarázta a visszaesést, hogy amikor a cég tavaly üzleti terveket készített, nagyon más világ volt: “Tragikus és szükségtelen háborút látunk Ukrajnában, ami változást hozott fogyasztói hangulatban, meredeken emelkedik az infláció, kiszámíthatatlan a tőzsde és a valószínű recesszió is.” Siemiatkowski hozzátette, hogy újraértékelik szervezetük felépítését, és biztosítják, hogy továbbra is teljesítsék ambiciózus céljaikat.

Az elmúlt néhány évben a Klarna hatalmas ütemben növekedett, és gyorsan a BNPL vezető szolgáltatójává vált. Hétről hétre 150 millió ügyfelet és 400 ezer kereskedőt tud elérni a szolgáltatás, ami a hitelkártya-társaságok számára is komoly versenytárssá lépteti elő a Klarnát. Azt egyelőre nem közölték, mihez kezdenek a 900 ezer eurós plusz tőkével.

Bár a telefonos applikációval tulajdonképpen a legkisebb apróságok vásárlásánál is részletfizetési lehetőséget ajánló BNPL még viszonylag új dolog, a piacvezetői pozíció ellenére sem biztos, hogy a Klarna nem egy újabb túlfújt lufi. Bár februárban még arról érkeztek a hírek, hogy még gyorsabbá és egyszerűbbé válik általuk a fizetés, a 2021-es pénzügyi eredményeik finoman szólva is lehangolóak.

A Klarna 2020-ban még 150 millió dolláros vesztesége 2021-re 748 millió dollárra nőtt, miközben egy év alatt 46 millió új ügyfelet szereztek, és 46 országban már elérhető a szolgáltatás (Magyarország még nincs köztük). Ez azt jelenti, hogy összesen 100 millió aktív ügyféllel dolgoznak.

Célpont: az USA

Persze az nem kérdés, hol költik a pénzt: óriási összegeket fordítottak az Egyesült Államokra, ahol nagyon gyorsan megy a terjeszkedés, hiszen decemberben az applikációjukat többen töltötték le, mint a PayPalt, a YouTube-ot vagy a WhatsAppot. Ha így haladnak tovább, hamarosan a Klarna legtöbb bevétele a tengerentúlon fog termelődni.

A fintech cég visszaesése tehát valószínűleg inkább a nem várt körülményeknek köszönhető, illetve azt sem szabad elfelejteni, hogy az – akár egy farmernadrágra is részletfizetést kínáló – alkalmazás igazán akkor futott be, amikor a világ jelentős része otthon ült a COVID miatt.

Azért valószínűleg mégsem egy túlfújt lufiról beszélünk, amit jól mutat a BNPL iránti hatalmas fogyasztói érdeklődés: ahogy arról mi is írtunk, már Magyarországon is egyre többször említik valamelyik szolgáltató (Klarna, PayPal, Apple Pay Later, stb.) nevét, illetve a keresések számában is kiemelkednek. Bár itthon a legismertebb nevek még nem tűntek fel, a Mastercardnak már van működő részletfizetési megoldása, és a kifejezetten Közép- és Kelet-Európára fókuszáló Leanpay is azt ígéri, idén a magyarok számára is elérhető lesz a szolgáltatás.

Mi is az a BNPL?

Azt nézve, hogy mennyire átalakította például a német piacot, egyáltalán nem kizárt, hogy idén Magyarország is beléphet a komolyan vehető BNPL-kínálattal bíró országok közé. Ennek apropóján érdemes kicsit átvenni, miről is van szó, és mik azok a buktatók, amikre a magyaroknak is fel kell készülniük.

A szolgáltatás koncepciója viszonylag egyszerű: gyorsítani és kiterjeszteni a hitelügyintézést, és az egészet pár gombnyomássá varázsolni, unalmas szerződések nélkül. A kis összegű vásárlásokat a szolgáltatók előre meghatározott időn belüli részletfizetésekre osztják fel, átfogó hitelképességi vizsgálat és hitelkártyadíj nélkül. Tulajdonképpen ingyen hitelről van szó, aminek a felfutásához nagyban hozzájárult, hogy szemben a hagyományos vállalatokkal, a pénzügyi fintech vállalatoknak még mindig kevésbé szigorú szabályozással kell szembenézniük.

Nem teljesen veszélytelen

Európa nagy részén az eladáshelyi finanszírozásra vonatkozóan nincs szigorú hitelellenőrzés, ami – ha tényleg tömegessé válik a BNPL használat – óriási problémává nőheti ki magát. A brit pénzügyi hatóság, az FCA már meg is nevezte a fogyasztókra leselkedő főbb veszélyeket: a már említett eladósodás és a hitelképesség felmérésének felületessége mellett a megfelelő tájékoztatás hiányát emelték ki.

Ha nincs késedelem a részletekben, akkor a BNPL nem a fogyasztóra terheli a szolgáltatásainak díját, hanem a rajtuk keresztül kereskedőktől kér pénzt: a szolgáltatók nagy része minden tranzakció után csupán néhány centes alapdíjat számol fel, majd a webshoppal való szerződésének részleteitől függően 1-6 százaléknyi díjat szab ki. Ezenfelül a kereskedőnek semmilyen dolga nincs a tranzakciókkal, és pénzügyi kockázata sincs, hiszen ő maga biztosan megkapja a termékért járó összeget.

A szolgáltatás értelemszerűen a fintech megoldásokra amúgy is fogékonyabb fiatalokat, tehát a millenialokat és a Z-generációt nyűgözte le: egyszerű szabályok szerint, gyorsan vásárolhatnak általuk akár komolyabb összegben is (a szolgáltatók többségénél 500 dollár a felső limit), miközben a részletfizetésre vonatkozó feltételek is viszonylag rugalmasak.

Az viszont egyáltalán nem egyértelmű, mennyire jó ez az újdonság: bár a Klarna azt állítja, hogy az ügyletek 99 százaléka bármiféle késedelem és más probléma nélkül zajlik le, így is fennáll a veszélye, hogy a BNPL tovább fokozza a fogyasztói eladósodást, hiszen egyszerűségével erősíti az impulzusvásárlási hajlamot. Persze nem mintha ez annyira rossz lenne a kereskedőknek, hiszen ahogy írtuk, a gyorshitelért a BNPL-szolgáltatások vállalnak felelősséget.

Ez lehet a hitelmegoldások jövője?

Armageddontól persze nem kell tartani, hiszen a hitelkártyák megjelenése sem döntötte romba a világot. Viszont a régi megoldásoknak valószínűleg lőttek a BNPL megjelenésével: mivel a kiskereskedők is ezt a fizetési megoldást népszerűsítik – ráadásul már olyan, nemcsak hasznos, de fiatalos nevek is feltűntek, mint a Revolut – elképzelhető, hogy a legfiatalabb generáció már egyáltalán nem vált ki hagyományos hitelkártyát. Minek is, amikor ott a telefonjukon egy szép és jól használható applikáció?

A BNPL-modell nyugat-európai kilátásai nagymértékben függenek a következő évben hatályba lépő uniós jogszabályoktól. Ha azonban a jelenlegi formájában tovább tud működni, akkor számos növekedési lehetőséget rejt magában. Ausztráliában például már nemcsak termékeket, hanem szolgáltatásokat is kifizethetünk részletekben: az Afterpayen például már megjelent a “vacsorázzon most, fizessen később” ajánlat. Ha ez is sikeres modellé válik, akkor tényleg nincs felső határ, hiszen miért ne léphetnének kapcsolatba akár a közüzemek is a BNPL-cégekkel, hogy aztán a gázt és a vizet is csak később fizessük ki?

mm
Horváth Ádám

Kereskedelmi szakújságíró, a Kosárérték magazin állandó szerzője.

Üzenet a szerzőnek

Kérdésed van?
Hozzászólnál?

Vedd fel a kapcsolatot a szerzővel, várjuk az üzenetedet!