900 ezer eurós tőkebevonást tervez a svéd Klarna. A fintech cég első lendülete úgy tűnik, alábbhagyott némileg, ugyanis a Buy Now Pay Later (vásárolj most, fizess később) piacvezetőjének értéke 30 százalékkal csökkent idén, amire reagálva elbocsátásokat jelentett be a nemrég még világhódításra készülő társaság.
Komoly összegekről van szó: 2021-ben még 45,6 milliárdra értékelték a céget, idén viszont már “csak” 30 milliárdot ér. Ezzel egyébként tavaly a legértékesebb europai fintech cég lett – nyilván attól sem függetlenül, hogy a Softbank közel 600 millió euróval szállt be hozzájuk. A kirúgások a cég alkalmazottainak 10 százalékát érintik, tehát nagyjából hétszáz embert.
Háborúra ők sem számítottak
Blogbejegyzésében a Klarna vezérigazgatója és társalapítója, Sebastian Siemiatkowski azzal magyarázta a visszaesést, hogy amikor a cég tavaly üzleti terveket készített, nagyon más világ volt: “Tragikus és szükségtelen háborút látunk Ukrajnában, ami változást hozott fogyasztói hangulatban, meredeken emelkedik az infláció, kiszámíthatatlan a tőzsde és a valószínű recesszió is.” Siemiatkowski hozzátette, hogy újraértékelik szervezetük felépítését, és biztosítják, hogy továbbra is teljesítsék ambiciózus céljaikat.
Az elmúlt néhány évben a Klarna hatalmas ütemben növekedett, és gyorsan a BNPL vezető szolgáltatójává vált. Hétről hétre 150 millió ügyfelet és 400 ezer kereskedőt tud elérni a szolgáltatás, ami a hitelkártya-társaságok számára is komoly versenytárssá lépteti elő a Klarnát. Azt egyelőre nem közölték, mihez kezdenek a 900 ezer eurós plusz tőkével.
Bár a telefonos applikációval tulajdonképpen a legkisebb apróságok vásárlásánál is részletfizetési lehetőséget ajánló BNPL még viszonylag új dolog, a piacvezetői pozíció ellenére sem biztos, hogy a Klarna nem egy újabb túlfújt lufi. Bár februárban még arról érkeztek a hírek, hogy még gyorsabbá és egyszerűbbé válik általuk a fizetés, a 2021-es pénzügyi eredményeik finoman szólva is lehangolóak.
A Klarna 2020-ban még 150 millió dolláros vesztesége 2021-re 748 millió dollárra nőtt, miközben egy év alatt 46 millió új ügyfelet szereztek, és 46 országban már elérhető a szolgáltatás (Magyarország még nincs köztük). Ez azt jelenti, hogy összesen 100 millió aktív ügyféllel dolgoznak.
Célpont: az USA
Persze az nem kérdés, hol költik a pénzt: óriási összegeket fordítottak az Egyesült Államokra, ahol nagyon gyorsan megy a terjeszkedés, hiszen decemberben az applikációjukat többen töltötték le, mint a PayPalt, a YouTube-ot vagy a WhatsAppot. Ha így haladnak tovább, hamarosan a Klarna legtöbb bevétele a tengerentúlon fog termelődni.
A fintech cég visszaesése tehát valószínűleg inkább a nem várt körülményeknek köszönhető, illetve azt sem szabad elfelejteni, hogy az – akár egy farmernadrágra is részletfizetést kínáló – alkalmazás igazán akkor futott be, amikor a világ jelentős része otthon ült a COVID miatt.
Azért valószínűleg mégsem egy túlfújt lufiról beszélünk, amit jól mutat a BNPL iránti hatalmas fogyasztói érdeklődés: ahogy arról mi is írtunk, már Magyarországon is egyre többször említik valamelyik szolgáltató (Klarna, PayPal, Apple Pay Later, stb.) nevét, illetve a keresések számában is kiemelkednek. Bár itthon a legismertebb nevek még nem tűntek fel, a Mastercardnak már van működő részletfizetési megoldása, és a kifejezetten Közép- és Kelet-Európára fókuszáló Leanpay is azt ígéri, idén a magyarok számára is elérhető lesz a szolgáltatás.
Mi is az a BNPL?
Azt nézve, hogy mennyire átalakította például a német piacot, egyáltalán nem kizárt, hogy idén Magyarország is beléphet a komolyan vehető BNPL-kínálattal bíró országok közé. Ennek apropóján érdemes kicsit átvenni, miről is van szó, és mik azok a buktatók, amikre a magyaroknak is fel kell készülniük.
A szolgáltatás koncepciója viszonylag egyszerű: gyorsítani és kiterjeszteni a hitelügyintézést, és az egészet pár gombnyomássá varázsolni, unalmas szerződések nélkül. A kis összegű vásárlásokat a szolgáltatók előre meghatározott időn belüli részletfizetésekre osztják fel, átfogó hitelképességi vizsgálat és hitelkártyadíj nélkül. Tulajdonképpen ingyen hitelről van szó, aminek a felfutásához nagyban hozzájárult, hogy szemben a hagyományos vállalatokkal, a pénzügyi fintech vállalatoknak még mindig kevésbé szigorú szabályozással kell szembenézniük.
Nem teljesen veszélytelen
Európa nagy részén az eladáshelyi finanszírozásra vonatkozóan nincs szigorú hitelellenőrzés, ami – ha tényleg tömegessé válik a BNPL használat – óriási problémává nőheti ki magát. A brit pénzügyi hatóság, az FCA már meg is nevezte a fogyasztókra leselkedő főbb veszélyeket: a már említett eladósodás és a hitelképesség felmérésének felületessége mellett a megfelelő tájékoztatás hiányát emelték ki.
Ha nincs késedelem a részletekben, akkor a BNPL nem a fogyasztóra terheli a szolgáltatásainak díját, hanem a rajtuk keresztül kereskedőktől kér pénzt: a szolgáltatók nagy része minden tranzakció után csupán néhány centes alapdíjat számol fel, majd a webshoppal való szerződésének részleteitől függően 1-6 százaléknyi díjat szab ki. Ezenfelül a kereskedőnek semmilyen dolga nincs a tranzakciókkal, és pénzügyi kockázata sincs, hiszen ő maga biztosan megkapja a termékért járó összeget.
A szolgáltatás értelemszerűen a fintech megoldásokra amúgy is fogékonyabb fiatalokat, tehát a millenialokat és a Z-generációt nyűgözte le: egyszerű szabályok szerint, gyorsan vásárolhatnak általuk akár komolyabb összegben is (a szolgáltatók többségénél 500 dollár a felső limit), miközben a részletfizetésre vonatkozó feltételek is viszonylag rugalmasak.
Az viszont egyáltalán nem egyértelmű, mennyire jó ez az újdonság: bár a Klarna azt állítja, hogy az ügyletek 99 százaléka bármiféle késedelem és más probléma nélkül zajlik le, így is fennáll a veszélye, hogy a BNPL tovább fokozza a fogyasztói eladósodást, hiszen egyszerűségével erősíti az impulzusvásárlási hajlamot. Persze nem mintha ez annyira rossz lenne a kereskedőknek, hiszen ahogy írtuk, a gyorshitelért a BNPL-szolgáltatások vállalnak felelősséget.
Ez lehet a hitelmegoldások jövője?
Armageddontól persze nem kell tartani, hiszen a hitelkártyák megjelenése sem döntötte romba a világot. Viszont a régi megoldásoknak valószínűleg lőttek a BNPL megjelenésével: mivel a kiskereskedők is ezt a fizetési megoldást népszerűsítik – ráadásul már olyan, nemcsak hasznos, de fiatalos nevek is feltűntek, mint a Revolut – elképzelhető, hogy a legfiatalabb generáció már egyáltalán nem vált ki hagyományos hitelkártyát. Minek is, amikor ott a telefonjukon egy szép és jól használható applikáció?
A BNPL-modell nyugat-európai kilátásai nagymértékben függenek a következő évben hatályba lépő uniós jogszabályoktól. Ha azonban a jelenlegi formájában tovább tud működni, akkor számos növekedési lehetőséget rejt magában. Ausztráliában például már nemcsak termékeket, hanem szolgáltatásokat is kifizethetünk részletekben: az Afterpayen például már megjelent a “vacsorázzon most, fizessen később” ajánlat. Ha ez is sikeres modellé válik, akkor tényleg nincs felső határ, hiszen miért ne léphetnének kapcsolatba akár a közüzemek is a BNPL-cégekkel, hogy aztán a gázt és a vizet is csak később fizessük ki?
