Már nem “vészhelyzeti” az új különadó

Már nem "vészhelyzeti" az új különadó

A korábban a bankrendszerre és a kiskereskedőkre kivetett vészhelyzeti különadót egy huszárvágással állandó új adóteherré teheti a kormány. A pár napja benyújtott törvényjavaslat nemcsak a nagy élelmiszerláncokat és a legnagyobb bevételű webplázákat érinti, hanem a közepes webáruházakat és a magyarországi illetőségekkel nem rendelkező külföldi e-kereskedőket is.

Mi ez a különadó, és kinek kell fizetni?

Április közepén jelent meg a Magyar Közlönyben az a május elsejétől érvényes kormányrendelet, amely különadót vet ki a kiskereskedelemre és a bankrendszerre. A rendelet nyilvánosságra kerülésekor a pénzügyminisztériumi közlemény úgy fogalmazott: a bankok és a nagyobb bevételű kereskedők “91 milliárd forinttal járulnak hozzá az államkassza bevételéhez, és ezáltal a koronavírus-járvány elleni védekezéshez, amely az egész ország közös ügye”. Közölték, a különadó a kiskereskedelmi tevékenységet végző nagyvállalatokra vonatkozik, függetlenül az értékesítés módjától, így az online kereskedőkre is kiterjed.

A Pénzügyminisztérium közleménye szerint a különadó mértékét a éves nettó árbevétel alapján kell kiszámítani, félmilliárd és harmincmilliárd forint között 0,1 százalék, harminc- és százmilliárd forint között 0,4 százalék, és százmilliárd forint felett 2,5 százalék. Az ennél kisebb bevételű vállalkozásoknak nem kell fizetni, és adminisztratív teendőjük sincsen a különadóval kapcsolatban.

Az érintetteknek havonta adóelőleget kell fizetniük, először május 31-én, az adóelőleg összegét a korábbi üzleti év nettó árbevétele alapján kell kiszámítani. Azon cégeknél, amelyeknek a forgalma legalább 40 százalékkal esett vissza, kérelmezni lehet az adóelőleg mérséklését.

A Pénzügyminisztérium számításai szerint a kiskereskedelmi ágazat a különadó révén 36 milliárd forinttal járul hozzá a Járvány Elleni Védekezési Alap bevételi oldalához. Legalábbis az április közepén nyilvánosságra hozott adatok szerint még ez volt a helyzet.

A nagy élelmiszerláncok sokat fizethetnek

A rendelet megjelenése után arról lehetett olvasni, hogy a legnagyobb mértékű adót a Tesco, a Spar fizethetik majd, ezeknek a cégeknek 500 milliárd forint feletti az éves árbevételük. A Lidl, az Auchan, a Penny Market és az Aldi szintén a legmagasabb kulccsal adózhatnak majd a 2018-as elérhető adatok szerint. A 24.hu számításai szerint a Tesco egy évre vetítve nagyjából 13 milliárdot fizethet majd, a Spar 11-et, a Lidl 9-et, és a lap matematikája szerint nem 36, hanem közel 47 milliárd bevétele keletkezhet a költségvetésnek csak a tíz legnagyobb nettó árbevételű élelmiszerlánc után. A lap szerint a legnagyobb e-kereskedőnek számító eMAG/Extreme Digital számára az új teher éves szinten 190 millió forintos adófizetést jelentene.

Állandó lesz, és a nemzetközi online rendelésekre is kivetik

Április 28-án azonban új fejlemények jöttek: törvényjavaslatként is benyújtották a tervezetet. Ebben egyrészt több konkrétumot találni, másrészt alapjaiban változik meg a javaslat jellege is. Kiderült, hogy az adót nemcsak a járványveszély ideje alatt kell fizetni, hanem állandó adóval bővül a magyar közterhek rendszere. A törvénytervezet indokolása szerint a különadó már nem is kifejezetten a járvány elleni védekezés miatt szükséges, hanem a fogyasztás bővülése miatt keletkező környezeti többletterhelés miatt. Arról egyébként nincs szó a dokumentumokban, hogy az állam a bevételt környezetvédelmi célokra fordítja-e avagy másra.

E-kereskedői szempontból kétségtelenül a legfontosabb elem, hogy azoknak a nemzetközi online kereskedőknek is adózniuk kell majd az új rendszerben, akiknek sem magyarországi leányvállalata, sem fióktelepe nincsen. Vagyis az olyan nagy külföldi webáruházak, mint a lengyel ecipo.hu vagy a cseh Bonami, amelyek külföldről csomagszállítókkal juttatják el a terméket a magyar vevőikhez, nem mentesülhetnek az adó megfizetése alól.

Már nem "vészhelyzeti" az új különadó
A népszerű lengyel e-cipőkereskedőnek nincs magyar cége, mégis fizethet majd.

Sőt, ha egy webshopon elsősorban magánszemélyek vásárolnak, de a kereskedő ugyanott viszonteladóknak is értékesít, akkor az utóbbi nagykereskedelmi tevékenységre is fizetni kell különadót. Vagyis úgy tűnik, a magyar állam akár az Alibaba és az Amazon birodalmak ellen is hadba vonulhat az új különadóval.

Már nem "vészhelyzeti" az új különadó

A cseh Bonami sem mentesülhet az új adó alól.

Jó kérdés persze, hogy melyik külföldi webáruházaknak éri majd meg ezek után Magyarországra szállítani, és hogyan érinti ez majd a hazai piaci szereplőket. Könnyen elképzelhető, hogy az olyan áruházak, mint a fentebb említett cseh és lengyel cég, simán kiskereskedelmi árat emelnek majd, de az is könnyen meglehet, hogy egyszerűen beszüntetik a magyarországi szállításokat. A magyar e-kereskedelmi piac továbbra is bővülést mutat, így akár az is lehetséges, hogy közepes méretű magyar e-kereskedők is áldozatul esnek, mivel nem a nyereség, hanem az árbevétel alapján kell adózni. A webáruházak jelentős része olyan alacsony árrésekkel dolgozik, amin bizony komolyan meglátszik akár a kisebb adókulcs okozta elvonás is.

mm
Zentai András

Tartalommarketing-specialista, social media tanácsadó, copywriter. A Kosárérték.hu állandó cikkszerzője.

Üzenet a szerzőnek

Kérdésed van?
Hozzászólnál?

Vedd fel a kapcsolatot a szerzővel, várjuk az üzenetedet!