A nyugati világ vállalatai hosszú időn át szemet hunytak afelett, hogy egyes beszállítóik megengedhetetlen módon foglalkoztatják alkalmazottaikat és nem törődnek a környezet védelmével. Egy új európai szabályozás véget vet ennek.
A nagy európai uniós vállalatoknak ki kell deríteniük, hogy beszállítói láncukban vannak-e olyan cégek, amelyek kényszermunkát alkalmaznak és/vagy tevékenységük károsítja a környezetet. Ha ilyenre bukkannak, azt orvosolniuk kell. Az erről szóló szabályozásról február elején kezdett egyeztetéseket az Európai Parlament és az Európai bizottság – adta hírül a Business & Fashion.
A két testület ideiglenes egyezségre jutott a vállalati fenntarthatósági due diligence (corporate sustainability due dilligence, CSDDD) tartalmáról. A bizottság közleményéből az is egyértelmű, hogy a CSDDD célja az emberi jogok és a környezet védelme az EU-n belül és az egész világon.
A hasonló szabályozással már rendelkező EU-tagállamoknak sikerült elérniük, hogy a 2027-től életbe lépő új szabályok egyelőre nem vonatkoznak a pénzintézetekre. Magyarán a bankoknak nem kell átvizsgálniuk a tőlük hitelt felvevő vállalatok hátterét. A kényszermunka és a környezetvédelem kérdése ügyében csak a saját házuk táján kell söprögetniük. Az uniós testületek megállapodása szerint valamikor a következő években visszatérnek erre a kivételre.
Nem elegendők az önként vállalt célok
Az új szabályozás készítői ugyanakkor a pénzügyi szolgáltatóktól is elvárják, hogy határidőkhöz között lépéseket tegyenek a klímaváltozás enyhítése érdekében. Az új rend felül fogja írni a jelenlegi önkéntes vállalásokat a nulla szén-dioxid-kibocsátás elérésével kapcsolatban. Ezen a téren a világ országainak a párizsi klímamegállapodásban elfogadott vállalásai lesznek az irányadók.
A pénzintézetek jelenleg meglehetősen lazán kezelik a kérdést, miután tevékenységük önmagában nem terheli a természeti környezetet. A vállalatvezetők jövedelmének tükröznie kell, milyen sikerrel vagy sikertelenséggel hajtja cégük a kényszermunkával és a környezet védelmével kapcsolatos kötelezettségeit.
„A vállalatokat kötelezni fogja az új szabályozás, hogy megteremtsék a kapcsolatot e között a két dolog között„
– mondta Lara Wolters EP-képviselő, az új rendszer egyik kidolgozója. A változások elvileg nem vonatkoznak a kisebb cégekre. Ám éppen az elektronikus kereskedelemben, ahol a webáruházak nagy piactereken is megjelennek, vélhetően ezek sem ússzák meg a beszállítói láncok monitorozását.
A szabályok azokra az európai uniós vállalatokra vonatkoznak majd, amelyeknek több mint 500 alkalmazottjuk van és éves nettó világszintű forgalmuk eléri a 150 millió eurót. Az Európán kívüli cégek esetén az utóbbi küszöb 300 millió euró lesz a szabályozás életbe lépését követő három évben. A szabályok megsértése esetén a vállalatok globális árbevételének öt százalékáig terjedő bírság lesz kiszabható.
Nagyon könnyű elcsúszni egy banánhéjon
Hogy milyen rövid pórázra fogja az Európai Unió a nagyvállalatokat, azt jelzi a Sheffield Hallam University tanulmánya. A Business & Fashion egy másik cikkében idézett dokumentumból kiderül, hogy a európai ruházati áruházak tele vannak a kínai ujgur kisebbség kényszermunkával előállított termékekkel. Számos ismert márka, köztük a H&M és a Zara kínálatában találtak olyan anyagokat, amelyeket a pekingi kormány úgynevezett állami munkaerőtranszfer programjának keretein belül állítottak elő.
A kutatók négy nyugati kapcsolatokkal rendelkező, vezető kínai könnyűipari vállalat vizsgálata során találtak „jelentős kapcsolatokat” olyan leányvállalatokkal és más feldolgozóipari vállalatokkal, amelyek az Ujgur autonóm területen is tevékenykednek. Így ezeknek a cégeknek a közvetítésével juthattak el kényszermunkával készült anyagok az ismert nyugati ruházati márkák termékeibe.
Az uniós szabályozás ennek próbál véget vetni. „Először válik lehetővé, hogy a világ bármely táján élő közösségek egy átfogó jogi keretrendszer keretében jogorvoslatot kereshessenek emberi jogaik megsértésére és lakóhelyük környezetének rombolására” – derül ki a Global Witness emberjogi szervezet közleményéből, amely az eu-s tervet értékelte. Az új szabályozás kiterjed olyan vállalatokra is, amelyek központja például az Egyesült Államokban van. Több ezer cégről beszélünk. Ezek a szigorú ellenőrzés hatálya alá kerülnek azzal, hogy az Európai Unióban is üzletelnek.
A változtatás ellenzői azzal érvelnek, hogy az európai vállalatoknak eddig is kellett hasonló bevallásokat készíteniük környezetvédelmi és társadalmi felelősségvállalási tevékenységükről. A bizottság azonban azzal válaszol erre, hogy mire az új szabályozás életbe lép gondoskodnak róla, hogy ne keletkezzenek kettős jelentési kötelezettségek.
