Rédey Iván, a Shoptet magyarországi vezetője a X. Magyar Marketing Fesztiválon tartott előadást, ahol többek között a cseh és szlovák piac jellemzőiről beszélt, és arról, mik gátolják leginkább a magyar e-kereskedőket az exportban.
A Shoptet viszonylag új szereplő a hazai bérelhető webáruház rendszerek piacán, de Csehországban és Szlovákiában már 13 év tapasztalattal rendelkeznek, és számos nagy ügyfelet szolgálnak ki. Adataik alapján a cseh kereskedők 64%-a értékesít külföldön, és további 10% tervezi ezt, teljes forgalmuk pedig durván 3520 milliárd forintnak felelt meg 2021-ben – szemben a hazai e-kereskedők 1200 milliárdos összforgalmával. Rédey Ivánt a jelenlegi helyzetről, a sikeres külföldi értékesítés receptjéről és az egyes országok kereskedőinek mentalitásáról kérdeztük.
Ez is érdekelhet
- Kereskedőként az értelem és érzelem földjén, avagy: hogyan lépjünk piacra az Egyesült Királyságban?
- Egy új olasz reneszánsz jelei? – online kereskedelem Olaszországban
- Exportfejlesztési Pályázati Programot hirdet a KKM
- Eseményajánló: „E-kereskedelem: a nemzetközi piachódítás lehetőségei és kihívásai”
Ha csak az utóbbi év történéseit nézzük, mondhatjuk, hogy erősen hullámzó időszakát éli az e-kereskedelem. Tavaly év elejéhez képest milyen folyamatokat láttok jelenleg a kereskedő partnereiteknél?
Ahogy Magyarországon, a cseheknél és a szlovákoknál is csökkent a piaci forgalom. A különböző mérések miatt pontos adatot nehéz mondani, de piacméretben Csehországban összességében 10-12%-os csökkenésről beszélhetünk, viszont érdekesség, hogy a nálunk lévő 32 ezer kereskedőnél ez nem érvényesült ennyire. Ez valószínűleg annak tudható be, hogy a visszaesés elsősorban a legnagyobb, egyedi fejlesztésű webshopoknál jelentkezett, és a kisebbeknél – feltehetően az erősebb vásárlói hűség és a lokális ismertség miatt – nem volt jelentős csökkenés. Saját partnereink eredményeiből azt gondoljuk, hogy a kis- és középvállalkozók rugalmasabbak, nincsenek akkora készleteik, nincs akkora marketingbüdzséjük, tehát jobban kell alkalmazkodniuk a valósághoz. A nagyok problémája a covid után éppen abban volt, hogy rosszul terveztek, és hatalmas készleteik voltak a raktárakban, amelyek az infláció és a háború miatt bennragadtak.
Számadataink azt mutatják, hogy a covid óta a lokalizáció irányába mutató tendencia jön: az emberek kezdik jobban támogatni a kis- és helyi vállalkozásokat – mind az eladókat, mind pedig a gyártókat. Az emberek a helyi gazdaság miatt szívesebben költenek valakinél, akit esetleg ismernek, mint a nagy és gyakran túlárazott cégeknél.
A magyar piacon 2021 óta vagytok jelen. Mik a kezdeti tapasztalataitok?
2021 végén indult el az első magyar webáruház nálunk. Már korábban is voltak olyan cégek, akik rajtunk keresztül nyitottak webshopot Magyarországon, de ezek jellemzően cseh szereplők voltak. Sok olyan webáruház fut a Shopteten, amelyek a magyar piacot jó lehetőségnek tartják, és mivel nekik a platformunkon belül gyakorlatilag csak lokalizálni kellett, értelemszerűen ők jöttek először. Ezután jelentek meg az olyan, jellemzően kisebb, induló webshopok nálunk, akiknek korábban eszükbe sem jutott az online értékesítés, mint például a Homoktövis családi manufaktúra, akik Esbana márkanévvel jelentek meg a piacon. Azt gondolom, platformtól függetlenül fontos az, hogy minél többen lépjenek be a piacra, mert olyan időkben, amikor nehezebb makrokörülmények vannak, ez egyfajta kitörési pont lehet a vállalkozások számára. Ami viszont kevésbé erős itthon, az a vállalkozói kedv és az edukáció, összehasonlítva a cseh helyzettel.
A magyar ügyfelek közül van olyan, aki a platformotokon keresztül próbálkozik belépni a cseh vagy a szlovák piacra?
Igen, bár még túlságosan újak vagyunk ahhoz, hogy elmondhassam, hogy sok ilyen van. Erről mi is sokat beszélünk, mert azt gondolom, ha valakinek megvan az a piaci mérete azok az adottságai, a termékköre, amivel külföldön is sikeres lehet, akkor ezt a lépést meg kell tennie, és mi ebben igyekszünk segíteni. Ebben biztosan van jövő, és bízom abban, hogy egyre több olyan kereskedő lesz, aki meg meri ezt lépni. Arról a maroknyi magyar webáruházról, aki külföldön értékesít, ugyanúgy nem tudják a vásárlók, hogy külföldiek, mint ahogy itthon sem tudják sokan, hogy például a kifli.hu egy cseh projekt. Ha jól lokalizálsz, jó az ügyfélszolgálatod, akkor maga a felhasználói élmény az, ami miatt téged választanak. Ebben egyébként szintén kiemelkedőek a csehek – emiatt is lehet, hogy ott jóval magasabb az online kereskedelem részaránya. De ez jó hatással lehet az itthoni folyamatokra is, mert a vásárlók magasabb szintű kiszolgáláshoz szoknak hozzá, ami formálhatja a piacot.
Sokat halljuk, hogy itthon alacsony az exporthajlandóság az e-kereskedők körében, de egyáltalán exportképesek-e a magyar szereplők?
Nem gondolom, hogy nem lennének exportképesek, inkább arról van szó, hogy eddig nem volt meg bennük a hajlandóság, az igény vagy a tudás ehhez. Mondjuk 30 évvel ezelőtt, amikor még nem volt e-kereskedelem, a magyar iparból nagyon sok exporttermék származott. Az online kereskedelem megjelenésével alacsonyabb lett a belépési küszöb, rengeteg logisztikai megoldás van, ami kiküszöböli, hogy például raktárt kelljen a célországban fenntartani.
A cseheknél sokkal többen vannak, akik a webáruházukat maguk rakják össze, és utána teljesen egyedül kezelik. Ők kicsit afféle “barkácsnép”: hétvégén rengetegen mennek ki a telekre és barkácsolgatnak maguknak. Magyarországon többen igénylik, hogy mások rakják össze helyettük a webáruházakat is. Ott a fórumok nagyon aktívak, egymásnak segítenek, hihetetlen pezsgés van. 17 ezer webshop-tulajdonos van a fórumunkon, és érdekes nézni, ahogy egymást segítik mindenféle kérdésben.
Milyen értékesítési csatorna lehet egy jó kitörési pont annak, aki nekikezdene egy külpiac meghódításának? Feltétlenül kell hozzá egy lokalizált webshop, vagy el lehet indulni más fórumon is?
Nagyon sok olyan e-kereskedő van, aki piactereken kezdi el az értékesítést, mert ott alacsony a belépési küszöb, és a vevőszerzést maga a piactér oldja meg helyetted. Egy termék tesztelésére mindenképp jó megoldás egy marketplace vagy egy ár-összehasonlító. Régiós szinten vannak olyan szereplők, akik egy kézben vannak és a működési modelljük is nagyon hasonló, így viszonylag átlátható módon lehet akár egy szűkebb termékkört tesztelni rajtuk keresztül egy adott piacon. Ettől függetlenül a szállítást, a logisztikát meg kell oldani, de ez is egyszerűbb kevesebb termékkel. Mondjuk ha egy webshopnak van 2500 terméke, de úgy gondolja, hogy először csak a top 30-at vinné exportra, az logisztikai, hirdetési és sok más szempontból egyszerűbb.
Persze ezt mindig az dönti el, hogy az adott kategória mennyire kompetitív egy bizonyos piacon, de az online-ban az a nagy előny, hogy gyakorlatilag mindent megtalálsz. A termékeidet össze tudod vetni a konkurensekével, végezhetsz piackutatást viszonylag kis befektetéssel, és el tudod dönteni, hogy miben vagy versenyképes, milyen árréssel érdemes dolgozni. Komolyabb szinten viszont már érdemes bevonni helyi partnereket, piackutató cégeket, marketingügynökséget, és természetesen saját webshoppal dolgozni.
A cikkben megfogalmazott egyes állításokra a Kifli.hu Shop Kft. ügyvezetője, Gabriel Makki e-mailben reagált lapunknak. Az ügyvezető megjegyzését változtatás nélkül közöljük: “A Kifli.hu egy cseh érdekeltségű, de budapesti székhelyű, Magyarországon bejegyzett cég. Magyarországon adózunk, magyar jogszabályok szerint működünk. Ami a legfontosabb, hogy a beszállítóink több mint 85 százaléka magyar, így a kereskedelmi tevékenységünkkel jelentősen hozzájárulunk a magyar gazdaság és rengeteg kis kézműves és családi manufaktúra fenntarthatóságához. Ráadásul a lerövidült szállítási útvonal a frissességet is garantálja a vásárlóink számára.”