A hírlevél közel sem haldokló műfaj, sőt! Hogyan is lehetne az, amikor ehhez kapcsolódó ötletek és újítások sorra látnak napvilágot? Olyan fejlesztések például, mint a Lingusta, amely AI segítségével alkotja meg a célcsoport számára legmegfelelőbb e-mail tárgyat, vagy mint a MailChimp újdonsága, akik a múlt év végén az okosmarketing funkcióikkal mind a hírlevél dizájnjának, mind a személyre szabott tartalmának megalkotásában határozottan technológiai szintet léptek.
A könnyített szerkesztői felület, valamint a célcsoport alapú elemzésekre épülő automatizációk egyértelműen segítenek az e-mail marketing sikerének növelésében, de önmagukban nem tűnnek elégnek. Olyan tartalomra is szükség van, amely emberi, amelyet olvasva azt érezzük, mintha egy ismerősünk írta volna kifejezetten nekünk. És meg is van a kulcsszó: „olvasva”.
Sajnos vagy nem sajnos, egy olyan világban élünk, ahol az idő az egyik legnagyobb és legritkább kincs, aki pedig megszerzi a vásárlók idejét, nagyobb valószínűséggel tud akár konverzióhoz vezető elköteleződést kialakítani. Az e-mail marketing ennek egy kiváló eszköze tud lenni, de ehhez olyan tartalommal kell megtölteni, amelyet valóban el is olvas a címzett – ez pedig köztudottan nem könnyű feladat.
A kezdő lépés a megfelelő tárgy megalkotása, hiszen ez az első dolog, ami eléri a felhasználót az e-mailből – és sajnos rossz esetben előfordul, hogy az utolsó is. Az utóbbit elkerülendő érdemes hanyagolni a direkt eladásra vonatkozó utalásokat, sokkal inkább egy érdekességet, praktikus információt kell kiemelni. Hasznos akár egy olyan kérdést megfogalmazni, amely nagy valószínűséggel foglalkoztatja a célcsoportot – a “Mit főzzek húsvétkor?” sokkal kecsegtetőbben hangzik például, mint a “Sonka akció”, nem? Annyit viszont érdemes leszögezni, hogy bármi is az, valamit mindenképp érdemes a tárgyban megfogalmazni arról, amiről a levélben szó lesz, ahogy ebben a példában is látható:
Ami még sokat tud segíteni, ha a tárgy konzisztensen kiemeli a hírlevelet az e-mail fiókban. A Wolttól kapott, emojikkal ellátott üzenet például már belépéskor szemet szúr – ehhez már csak egy olyan tartalommal kell kiegészíteni, amely kattintásra érdemessé teszi, és garantált a siker. De a ló túloldalára sem érdemes átesni – összesen 1-2 kiválasztott hangulatjel használata kiemeli, mégsem kölcsönöz zsúfolt közösségimédia-poszt hangulatot a hírlevélnek, mint az alábbi példánál:
Az aktuális témákra való reflektálás erőteljes eszköz tud lenni mind a tárgyban, mind a tartalomban – még akkor is, ha a fenti példa alapján nem pont húsvéti sonkák eladása a cél. Az aktuális kérdésekre/problémákra adott megoldási javaslat pedig még ennél is magasabb kattintási arányt eredményezhet.
És ha már itt tartunk: ne csak a tárgy, de az e-mail teljes tartalma legyen informatív vagy segítő szándékú, és ne mutasson mindegyik hírlevél termékekre vagy akciókra. Saját tapasztalat alapján ha egy adott időszakban vagy bizonyos időközönként olyan hírlevél érkezik, amelyekben nem érzem, hogy el akarnak adni nekem valamit, sőt, még akár hasznos tippekkel is gazdagodom, az kifejezetten jót tesz az adott márka iránt érzett bizalmamnak.
A DiveThru nevű app például, amely mentális segélycsomagként működik különböző élethelyzetekben, egy olyan hírlevelet hozott létre, amely napról napra néhány, közvetlen hangnemben megfogalmazott, hétköznapi életet megkönnyítő tippet, praktikát nyújt a feliratkozóinak. Ez egy tökéletes példa a konzisztenciára, az aktualitásokra való reagálásra, valamint a user-brand közötti bizalom felépítésére és megtartására, és nem utolsó sorban tényleg hasznos.
Érdemes adni egy esélyt a hírlevélsorozatok gyártásának is. Egy 5 részes minisorozat például a vitamindús étkezésről, táplálékkiegészítőkről, vagy akár a környezettudatos háztartásról aktuális lehet a vírushelyzet/home office időszakában, ráadásul keretbe foglaja a téma kifejtését, így nem tűnik esetlegesnek, random tartalomnak az e-mail. Emellett lehetőséget teremt vendégszerzők meghívására, akiket – megfelelő feltüntetéssel – szintén érdemes felkérni egy-egy e-mailszöveg megírására. A példánál maradva egy ehhez hasonló sorozat végén, a hatodik e-mailben kiküldhető egy összefoglaló az adott témához kapcsolódó termékekről.
De vannak természetesen rossz példák is. Amit érdemes elkerülni, az a hosszú, strukturálatlan, első ránézésre érthetetlen tárgy, és a személytelen, direkt eladást célzó üzenetek monotóniája, mint például ezek:
Sajnos ezek jobban hasonlítanak egy reggeli rádióműsor írásos kivonatára (reklámokkal együtt), mint egy célcsoport-specifikus, lojalitást növelő marketingeszközre.
