Míg Magyarországon a hagyományos boltokkal és a külföldi versenytársakkal vív harcot az e-kereskedő, nyugaton az elektronikus piacterek algoritmusainak meglovagolása jelent kihívást. Az Amazont viszont olyan súlyos vádakkal illetik, hogy a behemót a létéért is küzd.

A NIS2 névre hallgató EU-s irányelv számos piaci szektorban megköveteli, hogy a nagy szereplők vegyék komolyan a kiberbiztonsági kockázatokat és ültessék át gyakorlatba azokat az eljárásokat, amikkel megelőzhetők és kezelhetők az efféle támadások.

Az Ecommerce Hungary rendezvényén a sötét mintázatok alkalmazásáról, a helytelen üzleti gyakorlatokról és ezek elkerüléséről volt szó.

A fogyasztóvédelem aktuális kérdései címmel rendez szakmai konferenciát a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) és a Budapesti Békéltető Testület (BBT) 2022. március 30-án 10.00 órától.

Az ITM Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkársága az Ecommerce Hungary kérdésére megerősített egy, az e-kereskedők számára kedvező jogértelmezést.

Az ITM közzétette 44 pontos programlistáját, amiből megtudható, hogy mely iparágakat és termékeket ellenőrzi idén a fogyasztóvédelmi hatóság.

A múlt heti bejelentést követően sok helyen olvashattunk a jótállással kapcsolatos jogszabályi változásokról. Siklósi Máté fogyasztóvédelmi szakértőt kérdeztük arról, hogy a változások kapcsán mire érdemes odafigyelni az e-kereskedőknek.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fogyasztóvédelmi területe is bekapcsolódott abba az uniós szintű hatósági ellenőrzéssorozatba, amelynek célja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kiszűrése az online piacról járványveszély idején.

A digitális világ fejlődésének köszönhetően január 7-én új fogyasztóvédelmi szabályok léptek életbe az Európai Unióban. Az Európai Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy haladéktalanul alkalmazzák a friss rendelkezéseket.

A tavalyi évben sokat hallhattunk rekordösszegű fogyasztóvédelmi, versenyjogi és egyéb bírságokról, főként nagyvállalatok esetében. Biztosan sokaknak eszébe jut a Facebookra kirótt 1,2 milliárd forintos, vagy a Telenort sújtó 1,8 milliárdos decemberi GVH-büntetés, de az utóbbi időben nem csak a “nagyok” kerültek a hatóságok homlokterébe. Mégis mit tehetünk, hogy elkerüljük a bírságot?