A Covid-19 vírus okozta kereskedelmi változások következtében az egyik leggyorsabban és leglátványosabban meglóduló fejlesztések egyike az érintésmentes kézbesítés. A “contactless delivery” egyik napról a másikra megérkezett az e-commerce és logisztika világába, és ez alól nem kivétel hazánk sem, hiszen a magyar szolgáltatók is villámgyorsan „járványüzemmódba” váltottak.
Magyarországon a Foxpostnál már két hete elérhető a szolgáltatás, április 6-tól pedig a Magyar Posta is bevezette az érintkezés nélküli kézbesítési módokat. Mint azt múlt hét szombaton kiadott közleményükben írják: “Az eljárás lehetővé teszi, hogy a postai munkatárs és a címzett a küldemény személyes átadásakor elkerülje a közvetlen fizikai érintkezést. Az új intézkedéssel kiküszöbölhető a közvetlen fizikai érintkezés és ezzel tovább csökkenthető a fertőzésveszély kockázata.”
A “contactless delivery” ezzel egy időben beszivárgott az ételkiszállítás területére is: a Netpincér a napokban kezdett bele az online fizetést propagáló kampányába, ahol arra buzdítják az ételt rendelőket, hogy fizessenek bank- vagy SZÉP kártyájukkal. Az ajtó elé rendelés opcióval pedig lehetőség van a futárral való közvetlen érintkezés teljes elkerülésére.
Az érintésmentes kézbesítés pontosan onnan indult világ körüli hódító útjára, ahonnan a koronavírus is: Kínából. Az online kereskedelem és a logisztika fellegvárában a futárszolgálatok és ételkiszállítást végző cégek szinte azonnal reagáltak a lakóhelyeket érintő korlátozásra. Napokon belül elkezdték ugyanis az érintésmentes kiszállítást, amelyet olyannyira komolyan vettek, hogy egyes ételkiszállítással foglalkozó cégek már az előkészítés során az étellel kapcsolatba kerülő összes munkatársuk aktuális testhőmérsékletét is csatolták a számlához, a vevők megnyugtatása végett.
Alig pár héttel később a nemzetközi Domino Pizza étteremlánc kezdte meg a kapcsolat nélküli kiszállítási programját, amelyben biztosítanak mindenkit, hogy garantáltan nem találkozik a futár a címzettel. A pizzákat az ajtó előtt hagyja és elektronikusan értesíti a megrendelőt, hogy a pizzája megérkezett a címre. A példát aztán számos olyan ételkézbesítéssel foglalkozó nagyobb cég is követte, mint az Instacart, a Devlieroo vagy az Übereat, akik mind bejelentették, hogy a kiszállítás utolsó méterein mindent megtesznek, hogy elkerüljék az érintkezést, a hivatalos karanténintézkedések által sújtott területeken.
Természetesen felpörgött a “Fogd és Vidd“ elven alapú, elvitelre összekészített készételek forgalma is. A McDonald’s először Ausztráliában kezdett bele a “Contactless Order, Pay & Pick-Up” szolgáltatásába, melynek szintén az a lényege, hogy az eladó és a vevő nem érintkezik egymással. Nagy sikert könyvelhetett el az Amazon is a teljesen automatizált boltjával a járvány sújtotta Seattleben. A műszaki cikkeket árusító BestBuy áruházlánc pedig teljesen online értékesítésre állt át: csak az alkalmazottak léphetnek be az Egyesült Államokban található üzleteikbe.
A különböző szolgáltatók is próbálják minimalizálni a kliensekkel való közvetlen érintkezést a vírus terjedésének lassítása érdekében. Az Egyesült Királyságban, a Halfords autójavításokkal foglalkozó cégnél például bevezették a teljesen kapcsolatmentes garázsszerviz-szolgáltatást, melynek során a megrendelő által megválasztott helyszínen úgy végzik el a kisebb javításokat, hogy az ügyfélnek ki sem kell szállnia a kocsijából. Ausztráliában már az állatorvosok is hasonló módszerrel kezelik a kisállatokat, a gazdája nélkül, a kocsiból kiadva vizsgálják meg, és elektronikusan értesítik az ügyfeleket az esetleges egészségügyi problémákról.
Az érintés nélküli fizetést kínáló szolgáltatások is egyre inkább gyorsítják a a ‘No Touch’ kereskedelem terjedését. Ahogy a járvány hatására sokak szemében a készpénz egyre inkább “szennyezettnek” és a vírus terjedésének táptalajt biztosító forrásnak tűnik, az érintés nélküli fizetési szolgáltatók egyre nagyobb szeletet hasítanak ki maguknak a piaci tortából. Az Egyesült Királyságban a készpénzes fizetés aránya felére esett vissza az elmúlt év hasonló időszakához képest. A Walmart pedig saját alkalmazással tette lehetővé, hogy a felhasználók egy koppintással hagyják jóvá áruházbeli fizetésüket, anélkül, hogy használniuk kellene a terminálok érintőképernyőjét.
Magyarországon, ahol a nyugati piacokhoz képest még mindig különösen magas a készpénzforgalom aránya, a Magyar Nemzeti Bank javaslatára a koronavírus-járvány megfékezése érdekében egy kormányrendelettel 15 ezer forintra emelték a PIN-kód megadása nélkül végrehajtható érintéses tranzakciók általános limitjét.
Az intézkedésnek köszönhetően 15 ezer forintos vásárlásig nem kell a mások által is használt POS-terminált megérinteni, így egy újabb potenciális vírusközvetítő közeggel kapcsolatba lépniük a vásárlóknak. Ezzel a lépéssel az MNB becslései szerint a vásárlásoknak már közel 90 százaléka (összesen mintegy 670 millió darab tranzakció) bevonható abba körbe, amikor a tranzakció a POS-terminál fizikai érintése nélkül megtörténhet.
Ugyanígy jelentősen nőhet a csomagautomaták piaci részesedése a járvány következtében. A már említett Foxpost üzletfejlesztési vezetője, Szép Károly szerint a csomagküldő automatákat eleve egy felfelé futó szakaszban kapta el a járvány, és bár a vészhelyzet elején maguk is nagy visszaesést tapasztaltak a kézbesítések volumenében, mostanra a kitörés előtti szintre normalizálódott a kézbesítések volumene.
“A Foxpost a járvány kezdetetétől fogva nagy hangsúlyt fektet a WHO és az Operatív törzs által kiadott ajánlások betartására, úgy mint a kollégák közötti kötelezően előírt két méteres távolságtartás és a folyamatos fertőtlenítés, melynek során minden feltöltés után mind az automatákat, mind a kiszállítást végző az autókat fertőtleníjük.” – nyilatkozta lapunknak.
A fertőzésveszély csökkentése érdekében azonban további intézkedéseket is bevezettek.
“A csomagok állnak a raktárban, a kiszállítás alatt, majd az automatákban is, így az Egészségügyi Világszervezet szerint semleges felületen maximum két napig fertőző vírus már aligha jelent veszélyt a címzettek számára. Hogy még tovább csökkenthessük a fertőzésveszélyt, és egy úttal lehetőséget adjunk a felhasználóknak, hogy akkor intézzék csomagküldéssel kapcsolatos teendőiket, amikor bevásárolni vagy gyógyszertárba mennek, a korábbi háromról hét napra emeletük a csomagátvételre illetve a feladásra rendelkezésre álló időkeretet.“ – mondta el.
Az igazi nagy kérdés persze az, hogy hosszú távon is fennmaradnak-e a közvetlen kontaktust kiküszöbölő automatizált újítások. A megoldás egyre inkább a robotizálás lehet a kiszállításban is. Kínában a JD.com és Alibaba által közösen életre hívott Ele.me robotokra bízta a kézbesítést a koronavírus miatt karantén alá vont területeken.
Ebédszállítást végző robotfutár Kína utcáin
A jövő kétséges, de a most bevezetett fejlesztések valószínűleg egyre inkább utat nyitnak az automatizálás felé. Lehetséges, hogy a későbbiekben korántsem lesz akkora jelentőségük, mint most, a világjárvány idején, jelenleg azonban ezrek életét menthetik meg.
