A webáruházak üzemeltetői gyakran hangoztatják a „Gyorsan, kényelmesen, otthonról” érvet, főleg a hagyományos bolti kereskedelemmel történő összehasonlítás kapcsán. De az üzemeltetők abba talán bele se gondolnak, hogy vannak olyan vevők, akiknél ez az állítás többszörösen is igaz lehet. Sőt, ezen vevőknél a hagyományos bolti vásárlás sokszor nem is igazi alternatíva. Ők a fogyatékossággal, illetve a képességzavarral élő emberek.
A hagyományos bolti vásárlás egy fogyatékos ember számára – a fogyatékosságától függően – számtalan különböző akadályt rejthet. Egyeseknél már a boltba való eljutás is kihívás lehet, míg másoknál a termék megtalálása, kiválasztása, árának és egyéb tulajdonságainak megismerése, vagy akár a polcról történő levétele is az. De akadályok lehetnek az eladóval vagy a pénztárossal történő kommunikációban, illetve a fizetési folyamatban is.
Elméletileg ezek az akadályok szóba se jöhetnének a webáruházak esetén, de a gyakorlatban sokszor mégis az a tapasztalatom, hogy bizony megtalálhatók. Persze némileg más formában.
Például a felső végtag használatában akadályozott embereknek szinte kivitelezhetetlen az online vásárlás, ha a webáruház felületén lévő interaktív elemek (pl. menük, gombok, legördülő listák, stb.) kizárólag egérrel használhatók. Nekik nagyon fontos, hogy a webáruház billentyűzettel is használható legyen. De bármily meglepő, ugyanezt igénylik a vak felhasználók is, hiszen az egeret ők sem képesek használni, mivel nem látják az egérkurzort.
Egyébként a vak vásárlók számára a legkomolyabb akadály az, ha a webáruház felületén megjelenő információk kizárólag vizuálisan értelmezhetők. Ugyanis az általuk használt képernyőolvasó programok – a nevükkel ellentétben – kizárólag a weboldal kódjában definiált információkat és szöveges tartalmakat olvassák fel. Ha például egy gombon csak egy kosarat ábrázoló ikon látszik, de a kódban nincs definiálva, hogy ez a „kosárba” gomb, akkor a vak felhasználók nem fogják tudni, hogy mire szolgál. Ergo, képtelenek lesznek betenni a terméket a kosárba.
De hasonló akadályba ütköznek akkor is, ha a webáruház által kínált termékek egyes tulajdonságai csak a termékfotón látszanak, de szövegesen nem érhetők el.
Akadálymentességi vizsgálataim során találkoztam már olyan extrém esettel is, amikor a termékfotóra volt „ráégetve” a termék neve és az ára is. Talán mondanom sem kell, hogy ez a megoldás nem csak akadálymentességi problémákat vet fel, de komoly hiba a SEO szempontjából is. Nem árt tudni, hogy az akadálymentesség és a SEO számtalan ponton mutat átfedést, vagyis kölcsönösen kihathatnak egymásra.
A termékjellemzők ismertetésekor kritikus pont lehet a termék színének, illetve színválasztékának átadása is. Ha ezt ismételten csak úgy oldja meg a webáruház, hogy a választható színvariánsokat kizárólag kis színes grafikai elemek reprezentálják, akkor ez nem csak a vak, de a színvak, illetve színtévesztő vásárlók számára is akadály. Az akadálymentesség ebben az esetben is úgy biztosítható, ha a színek – a színes grafikai elemek megjelenésével párhuzamosan – szöveges formában is elérhetők.
Ha a színeknél maradunk, akkor a színtévesztők gyakran megemlítik azt is, hogy a nézőtéri jegyvásárlást biztosító oldalakon nagyon nehéz kiválasztaniuk a megfelelő ülőhelyet. Sokszor itt is kizárólag szín jelzi, hogy melyik ülőhely a szabad és melyik nem, vagy azt, hogy az adott ülőhely melyik ársávba tartozik.
A webáruházak felületén gyakran láthatunk figyelemfelkeltő mozgásokat, villogásokat, és egyéb animációs effektusokat. Ezek viszont kontraproduktívak lehetnek azon vásárlóknál, akiknél valamilyen fokú figyelemhiányos zavar, intellektuális vagy kognitív képességzavar áll fenn. Esetükben az effektusok folyamatosan elviszik a figyelmüket az érdemi tartalomról, tehát például képtelenek lesznek elolvasni a termék leírását. Számukra az jelent nagy segítséget, ha ezek az effektusok leállíthatók vagy elrejthetők.
Az említett példák természetesen csak egy részét alkotják a potenciális akadályoknak. Mindegyik elkerülhető, kiküszöbölhető, ha az akadálymentességre már a webáruház tervezésekor, fejlesztésekor, illetve később az üzemeltetése során is tudatosan odafigyelnek.
A példák talán azt is jól mutatják, hogy az akadálymentes weboldal – a téves beidegződéssel szemben – nem egy kizárólag fekete-sárga színekkel, hatalmas betűkkel, és képek nélkül megjelenő oldalmutánst jelent. Egy „trendi” designnal rendelkező webáruház is lehet integráltan akadálymentes, vagyis minden vásárlót egyformán kiszolgáló.
Sajnos sokszor hallom azt az érvet, hogy „a mi honlapunkat nem látogatják a fogyatékos emberek, tehát nekünk nem annyira lényeges szempont az akadálymentesség”. Ezzel a kijelentéssel két probléma is van.
Az egyik, hogy az akadálymentesség nem csak a fogyatékos embereket érinti, hiszen képességzavarok – még ha ideiglenesen is – mindegyikünknél jelentkezhetnek. Például begipszelt kézzel is könnyebb a billentyűzetet nyomogatni, mint bizonytalanul az egeret használni. De már a középkorú vásárlók körében is gyakoriak az olyan képességzavarok, amelyek a korukból adódnak, de messze nem nevezhetők fogyatékosságnak.
Az idézett kijelentés másik problémája, hogy statisztikailag megalapozatlan. A Google Analytics és a hasonló mérőeszközök ugyanis nem tudják megmondani, hogy a webáruház látogatói közül kik a fogyatékos felhasználók, illetve kik azok akinél valamilyen szintű képességzavar áll fenn. Így tehát az sem kimutatható, hogy vajon a visszafordulások hány százalékát okozhatja az, hogy a webáruház nem akadálymentes.
Úgyszintén butaság azzal érvelni, hogy a webáruház kínálatában lévő termékeket amúgy sem akarják vagy tudják használni bizonyos típusú fogyatékossággal élő emberek. Ne feledkezzünk el arról, hogy a fogyatékos embereknek is vannak ép családtagjaik, rokonaik, barátaik, tehát nem feltétlenül saját maguk számára vásárolnak. Még az is elképzelhető, hogy a munkahelyükön bízzák meg őket valamilyen termék beszerzésével.
Érdemes azt is mérlegelni, hogy ha egy webáruház akadálymentes, akkor annak gyorsan híre megy a fogyatékos felhasználók köreiben, közösségeiben, ami egyértelműen növelheti a márkaértéket és a lojalitást. Sőt a pozitív példának pozitív sajtóvisszhangja is lehet. Általában az is megfigyelhető, hogy a fogyatékos emberek ép családtagjai, barátai is sokkal lojálisabbak azokhoz a kereskedőkhöz, szolgáltatókhoz, amelyekről tudják, hogy odafigyelnek a fogyatékos emberek igényeire. Vagyis nem csak azzal lehet számolni, hogy potenciálisan hány fogyatékos felhasználó látogathatja meg a webáruházat, ha az akadálymentes, hanem azzal is, hogy az ismeretségeiken keresztül hányszor több potenciális vásárlót szerezhetünk.
