Azt gondolnánk, hogy a digitalizáció a technológiáról szól, pedig valójában az ember legalább annyira fontos. A digitalizációt sokszor a szakemberek hiánya indítja el, de van, hogy az is akasztja meg. Nem elég a cégvezető akarata. A jól definiált folyamatok, a támogató szervezeti kultúra, a kulcs munkavállalók hozzáállása a digitalizáció motorja. Ez a Digiméter cikksorozat 6. része.
Már 20 éve, hogy 2004-ben az amerikai Védelmi Minisztérium kutatási és fejlesztési ügynöksége (DARPA) megrendezte az első, önvezető járműveknek szóló versenyt a Mojave sivatagban. Akkor úgy gondolták, hogy néhány évtizeden belül az önvezető autók, kamionok és buszok átveszik a hatalmat az utakon. 2020-ra például 10 millió ilyen járművet prognosztizáltak. 2018-ban aztán az Uber teszt autója önvezető módban elgázolt egy biciklijét toló gyalogost Arizónában (az ügyben pár napja hoztak ítéletet). Ez a baleset pedig visszavetette a terület fejlődését, ahol azóta sincs érdemi áttörés. Sőt, az önvezetés jóval bonyolultabbnak tűnik, mint azt elsőre hittük.
Kiderült: még évekig szükség lehet azokra a „hamarosan feleslegessé váló” taxisokra és kamionsofőrökre. Csakhogy mindeközben már éppen kamionsofőrnek menni nem akartak elegen. 2021-ben Európában már 400 ezer teherautósofőr hiányzott az utakról és a gazdaságból. Innen nézve a kép úgy is olvasható, hogy nem is annyira a gép veszi el a sofőrök munkáját, hanem inkább a sofőrhiány miatt volna szükség az önvezető teherautókra.
A munkaerőhiány megoldása
Hasonló jelenséggel nem csak a logisztikában lehet találkozni, sok más területen is szakemberhiány van. A modern európai gazdaságokban ez az egyik legfontosabb oka a digitalizációnak. A képlet egyszerű: mivel nem találni az adott feladatra megfelelő munkaerőt, muszáj azt legalább részben automatizálni.
De meg is akaszthatja a digitalizációt a szakemberhiány, mivel nincs kivel véghez vinni a digitalizációs folyamatot. Magyarországon már több mint 40 ezer informatikus hiányzik a rendszerből, ráadásul olyan szakemberből is kevés van, aki kkv méretben vitt volna végig sikeres digitalizációs projektet.
De nem csak a szakemberhiány miatt főhet a cégvezetők feje, hanem az általános munkavállalói ellenállás miatt is. Igen, ma is az egyik legerősebb, a technológiával kapcsolatos diskurzus az, hogy „A gépek elveszik a munkánkat”. Csak magyar nyelven e témában több mint 25 ezer találatot dob fel a Google, és az állomány naponta bővül.
A munkavállaló minden munkahelyi digitalizáció kapcsán azt mérlegeli, hogy vajon az idővel majd az ő állásába kerülhet-e. Ha ennek a kockázatát látja, akkor gyakran lassítani, rosszabb esetben szabotálni fogja a folyamatot.
A Digiméter 2023 tavaszi kutatása során került elő az a történet, ahol egy vidéki gyár digitalizációja kapcsán a komplett kollektíva megfenyegette a cégvezetést. Kilátásba helyezték, hogy ha a cég a tervezett projektet megvalósítja, egyszerre felállnak. Tudták, hogy a környéken nincs elegendő, megfelelő munkaerő a pótlásukra. Ilyen helyzetben nem lehet erőből, fentről vezérelve digitalizálni. A digitalizáció csak a munkavállalók bevonásával, meggyőzésével lehet sikeres, ott, ahol sikerül megértetni, hogy a digitalizáció az ő érdekeiket is szolgálja.
Akinek nem tetszik, az mehet?
A cégvezetők számára az is dilemma, hogy megváljanak-e a digitalizációra egyáltalán nem nyitott kollégáktól, ha más területen a szervezet szempontjából elengedhetetlen szaktudással rendelkeznek. Vagy inkább igazítsák hozzájuk a digitalizáció szintjét és menetét? Nincs általánosan alkalmazható, jó megoldás erre a kérdésre. A digitalizáció folyamatos edukációt jelent mindenki (cégvezető, munkavállaló, beszállító és ügyfél) számára. Ráadásul ebben legalább annyira fontos a hozzáállás, a szemlélet, a problémamegoldásra való nyitottság, mint a kompetencia vagy a hozzáértés.
De az is gyakran előfordul, hogy az új munkaerő elvárásai indukálják a digitalizációt. Bizonyos munkakörben, iskolai végzettséggel, életkorban stb. lévő kollégák kezdeményezik, hogy a meglévő folyamatokon digitalizációval javítsanak. A Digiméter 2021 őszi kutatása szerint a magyar cégekre jellemző, hogy a munkavállalóik sokkal inkább digitálisan élik a hétköznapjaikat, mint amennyire a cégeknél integráltak az ilyen megoldások. Lehet e hétköznapi gyakorlatra is alapozni, ha a digitalizációra kerül a sor?
A Digiméterről:
A Digiméter kutatássorozat a kkv szektor digitális versenyképességét méri évente két alkalommal: egy általános méréssel ősszel és egy speciális témájúval tavasszal. A Digiméter projekt elsősorban szponzori modellben működik, kiemelt támogatói a SimplePay by OTP Mobil és a Shoptet, támogatók a Vodafone Business, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara. A projekt anyagai szabadon elérhetők a https://digimeter.hu/ oldalon.
