Az adminisztratív együttműködésről szóló uniós direktíva, a DAC7 értelmében a hazai piactereknek és szolgáltatásközvetítőknek is adatokat kell szolgáltatniuk partnereik tevékenységéről bizonyos tranzakciószám és bevétel felett.

  • A 2022 november 4-én kihirdetett irányelvet a magyar jogrendbe is beépítették.
  • Az adatközlést akkor kell megtenni, ha egy értékesítő partner tranzakcióinak száma meghaladja a 30-at, és értéke a 2000 €-t.
  • Még nem minden uniós ország implementálta a direktívát, az ott működő platformok haladékot kapnak.

Az adózási átláthatóság jegyében újabb adminisztratív feladat hárul a piacterekre és szolgáltatásközvetítő platformokra: 2023 jan. 1-jével kezdődően adatokat kell szolgáltatniuk a felületükön termékeket vagy bizonyos szolgáltatásokat értékesítő partnerekről, akik volumenben meghaladják a 2000 € értéket vagy a 30 tranzakciót. A termék- és szállásközvetítés mellett a rendelet kiterjed a közlekedési eszközök bérbeadásával és munkaközvetítéssel foglalkozó platformokra is.

Az irányelv a következő adatok bejelentését írja elő:

  • a partner neve, címe, adóazonosító száma, bankszámlaszáma, születési dátuma,
  • cég esetén cégnév, adószám, bankszámlaszám, nyilvántartási szám,
  • negyedéves bontásban a befolyt összeg, jutalékok, adók összege, a tranzakciók száma,
  • ingatlanközvetítő platformoknak a kiadott ingatlan címe, helyrajzi száma, kiadott napok száma.

A jelentendő partnerek alól kivételt képeznek a közigazgatási szervek, tőzsdén jegyzett részvénytársaságok és kapcsolt szervezeteik, valamint az olyan ingatlan-bérbeadók, akik számára a platformszolgáltató éves szinten több mint 2000 közvetítést végzett.

A DAC7 rendelet célja a tagállamok hatóságai közötti információcsere, és ezen keresztül az adóelkerülés visszaszorítása. A szolgáltatóknak mindig a partner adóügyi illetékessége szerinti ország adóhatósága fel kell megtenniük az adatbejelentést, amelynek a hatályba lépést követő év jan. 31-ig meg kell történnie – ennek elmulasztása 2 millió forintig terjedő bírságot vonhat maga után.

Még nem mindenhol lépett érvénybe a szabályozás

Az új rendelet ettől az évtől már hatályos, az EU-tagállamok több mint fele azonban nem tartotta be a határidőt a nemzeti jogba való átültetésre. Ez a helyzet Belgium, Horvátország, Ciprus, Észtország, Görögország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia és Spanyolország esetében – ezeknél az országoknál 2 hónappal kitolták a dátumot. Németország is csak január közepén fogadta el az erre vonatkozó jogszabályokat, így nálunk is csak később indul az adatbejelentési kötelezettség.