Az e-kereskedelem által termelt csomagolási hulladék csökkentése a célja annak a törvénytervezetnek, amin jelenleg is dolgozik az Európai Bizottság. A tervek közt az újrafelhasználható csomagolóanyagok mennyiségének növelése, illetve a csomagoknál keletkező üres hely minimalizálása szerepel. A tervezet már kiszivárgott, és elvileg november végén már teljes pompájában elérhetővé kellene tenni.
A november 30-án publikálandó szöveget a Politico mutatta be elsőként, és ezek alapján talán véget vethetünk annak a kellemetlen érzésnek, amivel akkor szembesülünk, ha egy tenyérnyi rendelésünket hatalmas adag papír- és műanyaghulladékkal körítve kapjuk meg. Ha ugyanis átmegy a tervezet, akkor uniós szinten is hozzányúlnak a csomagolási hulladékokról szóló irányelvhez, tehát minden szempontból jobb és takarékosabb helykihasználásra lesznek ösztönözve a kereskedők.
A tervezet születését azzal indokolták, hogy egy uniós hatásvizsgálat szerint az elmúlt évtizedekben drasztikusan megnőtt a csomagolási hulladék mennyisége. A jelenség kialakulásának három fő oka van: az online értékesítés térnyerése, az egyszer használatos csomagolások elterjedése, illetve a “túlcsomagolás”. Ez utóbbi tulajdonképpen azt jelenti, hogy 3-4 réteg eldobható hulladékba csomagolnak be termékeket küldés előtt.
Kisebb csomag, kevesebb üres tér, újrafelhasználhatóság
A tervezet korlátozná a csomagolások méretét, és az online rendelés után feladott csomagokban lévő üres helyet 40 százalékban maximalizálná, de gyakorlatilag betiltaná a csomagokban lévő “dupla falakat” és a csomagolások hamis alját is. 2030-ra a csomagolások 20 százalékának újrafelhasználhatóvá kell válnia, 2040-re pedig már 80 százaléknak – bár itt megjegyzi az újság, hogy ez az arány még módosulhat a végleges verzió megjelenése előtt.
Az Ecommerce Europe szerint egyelőre azért nem született reakció, mert a tervezet szövegével még csak ismerkedik az iparág: egy megszólalójuk véleménye az, hogy nem elég egyértelmű a szöveg, és pontosítani kellene, mit jelent az “e-kereskedelmi csomagolás”. Nagyobb baj, hogy sokszor nem is a kereskedőkön múlik a túlcsomagolás, hiszen az többnyire az ellátási láncon belüli szereplők kölcsönhatásának eredménye. A kereskedők egyelőre azt remélik, hogy a többi szereplő is támogatja a csomagolási hulladék csökkentését. Reményeik szerint a törvények életbe lépése előtt velük is tárgyalnak, és számításba veszik az üzleti modellek sokfélesége mellett a logisztikai lánc okozta nehézségeket is.
A vásárlók is ezt akarják
A törvénytervezet iránya egyébként minden jel szerint összhangban van a vásárlói igényekkel is: ahogy szeptemberben mi is megírtuk, a vásárlói szokások egyre inkább arrafelé mutatnak, hogy akár többet is hajlandók fizetni az emberek azért cserébe, hogy fenntarthatóbb legyen a kiszállítás. Legtöbben nem csak az árak emelésébe mennének bele, hanem abba is, hogy például egyes rendeléseket kicsit lassabban, összevonva kapjanak meg. A tanulmányban szereplő országok közül három már egyenesen ott tart, hogy a fenntarthatóság lett az internetes vásárlás legfontosabb szempontja: Franciaországban 49, Németországban 48, Belgiumban pedig 46 százalék nyilatkozott így.
Ebben ráadásul Magyarország sem marad el: a Visa megrendelésére az Ipsos által készített felmérésből kiderült, hogy a magyarok elvárják a vállalatoktól a társadalmi felelősségvállalást, valamint az aktív szerepvállalást a fenntartható fogyasztói magatartás érdekében. A hazai lakosság negyede hajlandó jelentős vásárlási és szokásbeli változtatásokra a fenntarthatóság jegyében, 62 százalékuk fontos tényezőként jelölte meg vásárlási döntései során a társadalmilag felelős, hozzáadott értéket képviselő termékeket és szolgáltatásokat, és nagyjából ugyanennyien hajlandóak akár 5 százalékos felárat is fizetni.
