A közelmúltban több olyan EU irányelv került be a magyar szabályozásba, amely az e-kereskedőket érinti. Cikkünkben áttekintjük, mik ezek pontosan.
Korábban beszámoltunk arról, hogy a GVH részt vett egy átfogó uniós vizsgálatban, amelyben a webshopok kereskedelmi gyakorlatát vizsgálták, különös tekintettel a termékértékelésekkel kapcsolatos, a vásárlók megtévesztésére alkalmas praktikákra. A hivatal azóta részletes ajánlásokat fogalmazott meg, és a jogszabály-módosításokat is közzétették.
Ezek közül számos változás vonatkozik az e-kereskedelem szereplőire, és az értékelésekre vonatkozó szigorításnál sokkal több területet érintenek, amelynek következtében például a webshopok ÁSZF dokumentumait is ajánlatos frissíteni.
Ezenfelül jogszabályi szinten is bevezetnek és részletesen meghatároznak olyan fogalmakat, mint az áru, a digitális szolgáltatás és az online piac.
A legfontosabb tudnivalókat és az ezekkel kapcsolatos teendőket pontról pontra soroljuk fel.
1. Fogyasztói értékelések
- Tisztességtelen gyakorlatnak minősül a fiktív vásárlói értékelések feltűntetése, vagyis ha azt állítjuk, hogy a termékértékelést olyan fogyasztók nyújtották be, akik ténylegesen használták vagy megvásárolták az árut, de ezt nem ellenőriztük megfelelően.
- Tilos a valótlan fogyasztói értékelések vagy ajánlások benyújtása, illetve ezek “megvásárlása”, és a fogyasztói értékelések vagy közösségi médiában történő ajánlások nem pontos megjelenítése.
2. Árcsökkentések, akciós árak
- Fel kell tüntetni, hogy mi volt a termék/szolgáltatás eredeti ára. Ez az akciót megelőző legalacsonyabb árat jelenti, ami az árcsökkentést megelőző 30 napos időszakban érvényben volt.
- Ha a webshop még nem forgalmazza az akciós terméket 30 napja, akkor ez az időszak minimum 15 nap.
- Ha az akció mértéke folyamatosan növekszik, akkor is az árleszállítást megelőző, árcsökkentés nélküli árat kell feltüntetni.
- A romlandó élelmiszerekre vagy a minőségüket csak kis ideig megőrző termékekre ez nem vonatkozik.
3. Tájékoztatási kötelezettségek
- Minden webshopban kötelezően fel kell tüntetni telefonos elérhetőséget.
- A digitális termékek esetén is biztosítani kell a 14 napos elállási jogot, és ennek érvényesítéséről megfelelően tájékoztatni kell az ügyfelet. Ez akkor is igaz, ha a fogyasztó ingyenes terméket tölt le (= az adataival fizet érte)
- Online piactereken meg kell jelölni, hogy cég vagy magánszemély az eladó fél, mert utóbbi esetben nem illetik meg a vásárlót a fogyasztói jogok.
4. Sötét minták és rangsorolás
- Tiltott az ún. sötét minták, vagyis az olyan eszközök alkalmazása, amik rejtett módon sarkallják a vevőket arra, hogy vásároljanak (pl. visszaszámláló, “már csak pár darab elérhető” típusú FOMO üzenetek, előre bejelölt négyzet a kapcsolódó termékhez, stb.)
- A online keresésénél vagy listázásnál világosan fel kell tüntetni, hogy a rangsort fizetett hirdetés módosította-e, és hogy az adott termék azért került magasabb vagy kiemelt pozícióba.
5. Koncertjegy-értékesítés
- Automatizált eszközökkel tilos lesz koncertjegyet vásárolni, és az így vásárolt jegyeket viszonteladóként továbbértékesíteni.
Könnyen rákerülhetünk a feketelistára
Az online vállalkozások kiemelt “figyelmet” kapnak a GVH és a NAV részéről is ebben az évben, és a fentiek megsértése hamar szankciókat vonhat maga után. A fenti felsorolás csak a leglényegesebb területeket érinti, vagyis ajánlott a webshop teljes értékesítési, rangsorolási, termékértékelési és árképzési gyakorlatát átgondolni, a megfelelő tájékoztatáshoz és a dokumentumok, szerződések aktualizálásához pedig szakember segítségét igénybe venni. Az olyan megoldások esetén, mint a VirtualJog automatikusan frissülő ÁSZF megoldása, a szerződések naprakészségével nem kell foglalkoznunk, mert azok folyamatosan frissülve követik a jogszabályi változásokat.
(Támogatott tartalom)