Mit kell tudnunk e-kereskedőként az EKÁER rendszeréről?

EKÁER

Hazánkban 2015. óta működik az elektronikus áruforgalmi rendszer, amelynek lényege, hogy a közúti szállítmányok adatait online kell bejelenteni, a hatóságok pedig valós időben követik azok mozgását. Tüske Péter válaszolt kérdéseinkre.

Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszert 2015-ben, az áruforgalom átláthatósága, nyomonkövethetősége és az áfával kapcsolatos visszaélések csökkentése, így a gazdaság fehérítése érdekében vezették be Magyarországon. A szisztéma lényege, hogy a magyarországi kezdő vagy végpontokkal rendelkező szállítmányok adatait a magyar adózóknak egy online rendszerben kell bejelenteniük, amely automatikusan egy 15 jegyű számsort, EKÁER-számot generál. Az EKÁER rendszert összekötötték az Elektronikus Útdíjfizetési Rendszerrel (HU-GO), illetve a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszerrel (TSM), így amennyiben egy útdíjköteles gépjármű áthalad a közúti ellenőrzőkapukon, a hatóság valós időben látja a szállítmány adatait, ezáltal nyomon tudja követni az áruk országon belüli mozgását. Az EKÁER szabályokat az áfatörvény szabályaira építették fel, így egy-egy ügylet EKÁER szempontú elemzéséhez a vonatkozó áfa szabályok ismerete is elengedhetetlen.

Általános szabályok az EKÁER-ben

A webáruház üzemeltetője közösségi beszerzés, közösségi értékesítés (vagy mindkét irányban esetlegesen egyéb cél), és első adóköteles belföldi, nem végfelhasználónak történő termékértékesítés jogcímén is kötelezett lehet. Általánosságban elmondható, hogy EKÁER bejelentési kötelezettség kizárólag a közúton fuvarozott árukat terhelheti, figyelemmel a légi/vasúti/vízi termináltól történő utófutásra is.

EKÁER szempontjából megkülönböztetünk kockázatos és nem kockázatos termékeket. A kockázatos termékek (kockázatos élelmiszerek és egyéb kockázatos termékek) listáját az 51/2014. NGM rendelet tartalmazza (élelmiszerek, építési, vegyi anyagok, ruhák, cipők stb.). Egy nem kockázatos termékekből álló szállítmány akkor EKÁER-köteles, ha útdíjköteles, vagy 3,5 tonna össztömeget meghaladó gépjárművel fuvarozzák, amennyiben egy feladótól egy címzettig egyszerre egy gépjárművel elfuvarozott termékek bruttó tömege meghaladja 2,5 tonnát, vagy nettó értéke az 5 millió forintot. Kockázatos termékek esetén a szabályt nem csak a 3,5 tonna feletti gépjárművekre kell alkalmazni, hanem bármely gépjárműre. Az értékhatárok is alacsonyabbak: 500 kg és 1 millió forint. Továbbá kockázatos termékek közösségi beszerzése és belföldi értékesítése esetén az EKÁER-bejelentésre kötelezettnek kockázati biztosítékot is nyújtania kell, amely biztosítéknak mindenkor meg kell haladnia az elmúlt 45 napban bejelentett kockázatos szállítmányok összértékének 15%-át.

Nézzük a különböző forgalmi irányokat! Először azt az alapesetet tekintjük át, amikor a webáruház az általa megvásárolt termékeket egy magyarországi raktárba tárolja be, és a megrendelőket ebből a raktárból szolgálja ki.

Belföldi értékesítés

Ennek jogcímén csak az első belföldi, nem végfelhasználónak történő, adóköteles értékesítés lehet EKÁER-köteles. Tehát az áruház összes értékesítése közül kizárhatjuk a végfelhasználóknak (magánszemélyeknek) küldött csomagokat, így csak a belföldi cégeknek történő értékesítésekre kell vizsgálnunk a tömeg- és értékhatárokat. Továbbá kizárhatjuk a nem első belföldi értékesítéseket is, azaz amikor a belföldről beszerzett árukat tárolja be a raktárába, majd értékesíti tovább belföldre a webáruház.

Fontos megjegyezni, hogy belföld-belföld viszonylatban kockázatos termékek esetén mindig az eladó, míg nem kockázatos termékek esetén a fuvarozást szervező eladó vagy vevő lesz kötelezett. Mivel általában a webáruház vállalja a házhozszállítás megszervezését is, így ő lesz kötelezett a bejelentésre. Amennyiben egy vevő két telephelyére ugyanazon autóval kerül leszállításra az áru, abban az esetben ez egy EKÁER-számot jelent két lerakodási hellyel (ugyanez a szabály érvényes a többi forgalmi irányra is).

Közösségi értékesítés

Amennyiben a webáruház más EU-tagállami vevőnek értékesít a magyar raktárból, szintén felmerül az EKÁER-kötelezettég, az általános szabályok figyelembevétele mellett, akár cég, akár magánszemély részére történik az eladás. A termékek közösségi értékesítése áfamentes jogügylet, amennyiben az adómentesség jogcímét igazolni tudjuk. A mentességi jogcím akkor teljesül, amennyiben a vevő rendelkezik érvényes közösségi adószámmal, illetve az áru elhagyja Magyarország terültét. Fontos megjegyezni, hogy ez utóbbi igazolásaként az EKÁER-bejelentést az adóhatóság nem fogadja el, függetlenül attól, hogy az adatok bejelentésével és a szállítmányok HU-GO rendszeren keresztüli nyomon követésével ez elvi szinten megvalósítható lenne. A magyarországi vámkezelést követően EU-n kívüli országba kiszállított áruk nem lesznek EKÁER-kötelesek, mivel ezen szállítmányokról a kiviteli árunyilatkozat révén van információja a vámhatóságnak.

Közösségi beszerzés

A gyakorlatban egy webáruház leggyakrabban közösségi beszerzés jogcímén lesz EKÁER-kötelezett. Egy-egy beszállító ugyanis legtöbbször nagyobb mennyiséget szállít be a webáruház részére, így az egyszerre egy eladótól, egy gépjárművön beszállított termékek össztömege vagy értéke könnyen meghaladja az értékhatárokat.

Az egyszerű közösségi beszerzésen túl azonban érdemes áttekintenünk néhány speciálisabb ügyletet is. Az EU-n kívüli országokból érkező áruk nem lesznek EKÁER-kötelesek, amennyiben azokat Magyarországon vámkezelik. Előfordulhat azonban olyan eset, amikor a harmadik országból érkező árukat az EU másik tagállamában vámkezelik – mivel az EKÁER az áfaszabályokat képezi le, ennek megfelelően a vámkezelés helyétől EKÁER-bejelentést kell tenni, közösségi beszerzés jogcímén. Előfordulhat olyan eset is, amikor a webáruház mint bizományos veszi át a termékeket, tehát az csak azt követően kerül a beszállító részéről értékesítésre, hogy a végső vevőnek történő értékesítés is megtörtént. Mivel az áfatörvény magát az értékesítési célt is értékesítésnek minősíti, így az EKÁER vonatkozásában nem lesz különbség – tehát ugyanúgy közösségi beszerzésként kell jelenteni azt az árut, amelyet a beszállító bizományba leszállít a webáruháznak.

Láncértékesítés

Nem minden webáruház rendelkezik magyarországi raktárral, vannak olyan esetek is, amikor az árut a vevői megrendelés nyomán közvetlenül rendeli meg a beszállítótól és kéri a vevőhöz történő leszállítást (dropshipping). Amennyiben minimum két országot érintő ügylet során az áru többször kerül értékesítésre, és csak egyszer kerül sor elfuvarozásra az első szereplőtől az utolsóhoz, abban az esetben láncértékesítésről beszélünk (a belföldi láncértékesítés szabályaira a későbbiekben térünk ki). Ahhoz, hogy megállapítsuk, hogy melyik fél lesz a bejelentésre kötelezett, ezúttal is az áfaszabályok oldaláról kell megvizsgálnunk az ügyletet. Tehát meg kell határoznunk a fuvarozással járó ügyletet az egyes értékesítések teljesítési helyét és az egyes szereplők adózási kötelezettségeit. A fuvarozással járó ügylet lesz áfamentes és ez lesz az EKÁER-köteles ügylet is.

Lássunk egy példát, amelyben egy francia beszállító értékesít a magyar webáruháznak, aki egy magyar cégnek adja tovább a terméket, úgy, hogy a francia beszállító közvetlenül a magyar cégnek szállítja le a terméket. Az áfaszabályok alapján megállapítható, hogy ebben az esetben a fuvarozással járó ügylet a francia beszállító-webáruház közti ügylet lesz, így az EKÁER-bejelentést a webáruháznak kell megtennie közösségi beszerzés jogcímén, úgy, hogy a lerakodási hely a végső vevő telephelye lesz. Ha a példánkban szereplő francia beszállítót egy ukrán, tehát harmadik országos beszállítóval helyettesítjük, akkor az ügylet szempontjából az fog jelentőséggel bírni, hogy az importszabadforgalomba-helyezést melyik fél, a webáruház, vagy a végső vevő intézi (és fizeti meg a termékre kiszabott vámot és az import-áfát). Amennyiben az árut a webáruház kéri szabadforgalomba helyezni és ezt követően szállíttatja le a végső vevő részére, akkor a szabadforgalomba helyezés helyétől belföldi értékesítést kell jelentenie feladóként a végső vevő, mint címzett feltüntetésével. Amennyiben a végső vevő intézi a vámkezelést, úgy nem fog felmerülni EKÁER-bejelentési kötelezettség.

Most vegyünk egy olyan láncügyletet, amikor a webáruház német eladótól veszi az árut és egy román végső vevőnek kéri közvetlenül elszállítani a terméket Németországból. Ebben az esetben a szállításnak nem lesz kezdő- vagy végpontja Magyarországon, így az tranzitárunak minősül, amely nem lesz bejelentésre kötelezett.

Ha mindhárom szereplő belföldi, abban az esetben külön EKÁER-szabályok alkalmazandók. A rendelet kimondja: ha a terméket egymást követően többször értékesítik úgy, hogy azt csak egy alkalommal fuvarozzák el közúton, akkor az EKÁER bejelentést arra az értékesítésre kell alkalmazni, amely során a terméket elfuvarozzák. Amennyiben a terméket olyan adózó fuvarozza vagy fuvaroztatja el, aki ezen értékesítések láncolatában címzett és egyúttal feladó, úgy kell tekinteni, mint aki a termék fuvarozását vagy fuvaroztatását feladóként végzi.

Új webáruház megnyitása

Új webáruház létesítése esetén érdemes az EKÁER-szabályokat is megvizsgálni annak érdekében, hogy ne az első szállítmány érkezésekor kelljen ismerkedni a feltételekkel. Az EKÁER online felületén ugyanis először regisztrálni szükséges a céget, amely regisztrációt a cég törvényes képviselője, teljeskörű meghatalmazottja tud megtenni, amennyiben rendelkezik ügyfélkapus hozzáféréssel (ő lesz az elsődleges felhasználó a rendszerben). Az elsődleges felhasználó ezt követően másodlagos felhasználók részére is tud hozzáférést adni. Ezenkívül amennyiben a cég kockázatos termékkel is kereskedni kíván, akkor a kockázati biztosíték összegét is érdemes előre kikalkulálni és a megfelelő garanciát a NAV elkülönített letéti számlájára történő befizetéssel, vagy pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás által vállalt, az NAV által nyilvántartásba vett garancia útján a hatóság részére biztosítani.

A kevésbé rutinos felhasználóknál gyakori hiba, hogy csak az árukészletmozgások bejelentési kötelezettségeit vizsgálják. Azonban ugyanúgy bejelentési kötelezettség terhelheti a webáruház beruházásait, indirekt beszerzéseit is, az általános értékhatárok és forgalmi irányok figyelembevétele mellett. Tehát az irodák és raktár létesítésénél is gondolni kell az EKÁER-szabályokra.

Veszélyek, rejtett csapdák

Az EKÁER-bejelentés elmulasztását, illetve téves vagy hiányos adatok bejelentését a hatóság az érintett szállítmány értékének 40%-áig terjedő bírsággal szankcionálhatja. Hibás bejelentésre ad okot például az adatok adminisztratív elírása, a beszállító által közölt helytelen súlyadat (tömeg és érték esetében 10%-os hibahatár engedélyezett), vagy az is, ha Magyarország területén átrakodják a szállítmányt, és ezt a bejelentés kötelezettje elmulasztja a rendszerben is átvezetni. A gyakorlatban az is előfordul, hogy a beszállító egyáltalán nem küld adatot a beérkező szállítmányhoz. Az EKÁER-bejelentéseknek mindig egyetlen kötelezettje van, akinek a bejelentést el kell készítenie, tehát a hatóság ezt a gazdálkodót fogja szankcionálni még akkor is, ha nem neki felróható a vétség. Az ilyen kockázatokat megfelelő folyamatok kialakításával, a beszállítók értesítésével, szállítmányozók rendszámváltoztatásra történő megbízásával, illetve az EKÁER-rel kapcsolatos információnyújtás szerződésben történő kikötésével lehet csökkenteni, illetve az esetleges bírságot polgári jogi úton a tájékoztatást tévesen, vagy egyáltalán nem nyújtó beszállítóra, szállítmányozóra átterhelni. Egy esetleges hatósági eljárás során pedig a kiszabásra kerülő büntetés csökkentése érdekében célszerű a hatóság előtt azt erősíteni, hogy a bejelentés kötelezettje az ügyletben a lehető legnagyobb gondossággal kívánt eljárni és nem állt szándékában adócsalást elkövetni.

Az EKÁER rendszerének működéséről és a kifejezetten az e-kereskedőkre vonatkozó szabályokról Tüske Péter senior vámszakembert, a J&J Center Kft. tulajdonos-ügyvezetőjét kérdeztük, aki többek közt 10 évig volt a Magyar Vámügyi Szövetség elnöke, 2014-ben pedig Logisztikai Magiszter címet kapott. Segítségét ezúton is köszönjük!

Egy webáruház szoftver feltelepítése vagy egy bérelt áruház elindítása technikailag csak néhány lépésből áll, de egy jogilag minden szempontból megfelelő, és üzletileg is sikeres webshop elindítása ennél jóval összetettebb feladat.

Cikksorozatunkban egy helyen megtalálsz minden olyan gyakorlati tudnivalót, ami egy webshop elindításához szükséges: Webáruház-indítás lépésről lépésre

Cikkünk célja a tájékoztatás, írásaink nem minősülnek szakmai vagy jogi tanácsadásnak, az azokban leírtak alapján hozott döntésekért és azok következményeiért felelősséget nem vállalunk. 

Minden esetben javasoljuk, hogy a konkrét esetről jogi, könyvelési, vagy egyéb szakértővel, szükség esetén a szakhatósággal konzultálj, mielőtt ténylegesen elindítod a webáruházadat.

 

mm
Zentai András

Tartalommarketing-specialista, social media tanácsadó, copywriter. A Kosárérték.hu állandó cikkszerzője.

Üzenet a szerzőnek

Kérdésed van?
Hozzászólnál?

Vedd fel a kapcsolatot a szerzővel, várjuk az üzenetedet!