Kevés dolog tudja annyira gyorsan eltántorítani potenciális vevőket az online vásárlástól, mint akár egyetlen, lehúzással végződő történet az ismeretségi körből.
Elég csak megpróbálni mondjuk Martens bakancsot vásárolni, és már elénk is kerülnek az eredetinek tűnő boltok szinte lehetetlenül alacsonynak tűnő árai, aztán futhatunk a pénzünk után – már ha van hova menni. Ráadásul akkor is tévedésben élünk, ha azt gondoljuk, hogy ezeknek főleg az internet visszásságait kevéssé ismerő idősek a fő célcsoportjai. Ahogy az E-Commerce Times cikkében fogalmaz, meglepő módon a fiatal felnőttek a leginkább kaphatók arra, hogy bedőljenek az átveréseknek. Ez talán annak is köszönhető, hogy a felmérésben szereplő brit fiatalok 76 százaléka magabiztosan állítja, hogy ő nem lesz áldozata csalásnak.
Nemcsak a magabiztosságuk miatt stabil célpontok, hanem a internetes átverések csatornái miatt is: a legtöbbet aukciós fórumokon és a közösségi médiában követik el, itt pedig (leszámítva persze a lassan végleg az idősebbek fórumává vált Facebookot) főleg a fiatalok vásárolnak. Azt is érdemes tudni, hogy a vásárlókon túl sokszor a kereskedők is célpontok.
„Úgy gondolom, a fő nehézség az, hogy a csalás azonosítása és az ellene való védekezés is összetett probléma. Ha valaki a nap 24 órájában nyitva hagyja az üzlete bejárati ajtaját, akkor valószínűleg megnövekszik a lopások aránya. Nevezzük ezt a bűnlehetőségnek” – mondta az el a lapnak Jake Loveless, az Edgemesh vezérigazgatója.
Bár védettebbek a felmérés szerint csak az öregedéssel válunk, azért kortól függetlenül van pár tipp, amivel elkerülhetjük a kellemetlen pillanatokat.
Figyeljünk a manipulációra
Az átverések általában jól tervezetten hatnak az érzelmeinkre egy-egy nagyon gyanúsan olcsó ajánlattal, amire rákattintva gyorsan adathalász oldalakra, vagy nem létező termékeket megvásároltatni akaró helyekre kerülhetünk. Ezek általában a legprimitívebb trükkök, viszont nem véletlenül számítanak népszerűnek, hiszen ha sokan nem bírják megállni, hogy legalább ránézzenek a pár dollárért kapható luxusnapszemüvegre, akkor abból simán összejöhet pár valódi vásárlás is.
Érdemes következetesen nem kattintani olyan hirdetésekre, ami vegyes betűtípust használ, ugyanis ezeket általában a szövegfelismerő mechanizmusok kikerülése miatt kutyulják össze. Az is fontos, hogy el tudjunk választani egy weboldalon látott szerkesztői tartalmat a hirdetésektől (viszonylag aktuális példa Vágó Istváné – ilyet például senki ne csináljon).
A márkanevekre hajazó, de valamit hibásan tartalmazó weboldalaknál se költsön senki pénzt, ezek általában egyszerű klónozott site-ok, ahogy a gyanúsan magyartalan/angoltalan értékelések is azt szokták jelenteni, hogy soha senki nem volt még elégedett a bolttal/termékkel, csak a vásárlói bizalmat akarják növelni a csalók.
A végső megoldás persze az, ha mielőtt megadnánk az adatainkat (főleg a bankkártyánkét), megnézzük, milyen cégről van szó: ha például egyáltalán nincs azonnali elérhetősége egy boltnak, és címet sem tüntetnek fel, akkor érdemes inkább máshol elkölteni a pénzünket.
Eladóként is tehetünk ellene
Vásárlóként és eladóként is érdemes jelentenünk a csaló hirdetéseket, ebben pedig elég rosszul állnak a felhasználók: a felmérés szerint bár 56 százalék találkozott gyanús hellyel, mindössze kilenc százalék jelentette azt például a Google-nek. Pedig a hirdetéseket megjelenítő weboldalak tulajdonosai számára is fontos, hogy ne tőlük kerüljön valaki az internet sötétebb zugaiba, ezért például már előre is lehet szaladni, ha figyeljük, honnan érkeznek a látogatóink. Érdemes megpróbálni kiszűrni a botokat: ezek alapvetően álkattintásokat generálnak, ami tovább terjeszti a nem megfelelő hirdetéseket.
A cikk külön felhívja a figyelmet arra, amire talán mindenki készül: a karácsonyi szezon szinte csúcsidőszaka ezeknek a lehúzásoknak, úgyhogy érdemes mindenre fokozottan figyelni.
