A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) július 1-én lépett érvénybe, ami nemcsak a gyártókra, de az importőrökre, sőt, szinte minden e-kereskedőre számos anyagi és adminisztratív terhet ró.
Az Európai Unió hulladékkezelési irányelveinek megvalósítása érdekében hozott hazai rendelet értelmében változott a hulladék-újrahasznosítással kapcsolatos szabályozás. Eszerint a még 1995-ben bevezetett környezetvédelmi termékdíjat az EPR díj bizonyos termékek esetén felváltja, illetve a gyártókra, valamint a külföldön előállított termékeknél azok első hazai forgalmazóira ruházza át.
A magyar szabályok szerint az EPR szabályozás a következő, úgynevezett körforgásos termékekre terjed ki:
- az egyszer használatos műanyag termékek egy részére,
- az elektromos, elektronikai berendezésekre,
- a járművekre,
- az elemekre, akkumulátorokra,
- a sütőolajra,
- a gumiabroncsra,
- az irodai papírra,
- a reklámhordozó papírra,
- egyes textiltermékekre,
- a fabútorra,
- illetve a csomagolóanyagokra.
Ezen termékcsoportok gyártóit és importőreit tehát biztosan érinti a változás, de ennél jóval szélesebb körű a hazai cégek érintettsége, hiszen elméletileg bármilyen termék csomagolásánál jelentkezik a díjfizetési kötelezettség, amely jellemzően jóval magasabb, mint az eddig kiszabott termékdíj volt. A költségeken túl plusz adminisztrációs terhet is jelent a szabályozás, mivel a gyártó és importáló cégeknek regisztrálniuk kell magukat a MOL által működtetett koncessziós társaságnál, illetve a termékeknél is külön regisztrációs kódot kell megadni, valamint adatszolgáltatást kell végezni.
FÉSZ: az érintettek köre ennél jóval szélesebb
A Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége korábban közleményben jelezte aggályait a rendelettel kapcsolatban, és igyekeztek annak hatályba lépése előtt módosításokat javasolni, de nem tapasztalták, hogy ezek bekerültek volna a jogszabályba. A Szövetség ügyvezető igazgatója, Vörös Attila kérdésünkre elmondta, értelmezésük szerint a szabályozás nemcsak a gyártókat és importőröket, de valójában szinte minden gazdálkodó szervezetet érint, hiszen regisztrációs kötelezettségük keletkezik a koncessziós társaság felé. Fontos látni, hogy a gazdasági tevékenységek, termelés, vagy akár irodai munka során, a csomagolás vagy az alapanyagok kapcsán is előfordul az érintettség, hiszen amikor ilyet vásárol egy cég, akkor már az EPR díj fog erre rárakódni. Nagy különbség, hogy az eddigi termékdíjat a csomagolószer gyártója fizette meg, ez viszont egy másik jogi kategóriába tartozott, mint a csomagolás, amire az új díj vonatkozik. Aki ezentúl ilyet vásárol, annak figyelni kell arra, hogy a lánc következő szereplőjeként ezzel új teendői lesznek.
Arra a kérdésünkre, hogy akkor valójában minden webshop érintett-e a kérdésben, a szakember egyértelmű igennel válaszolt, mivel ezek után nem a megvásárolt kartonba vagy csomagolóanyagba lesz a termékdíj beépítve, hanem a kereskedőnek a csomagoláskor kell majd megfizetni az EPR díjat. Ez jelentős adminisztrációs többlettel jár, és mivel a csomagolóanyagokra kivetett díjak jelentősen magasabbak az eddigi termékdíjnál, költségnövekedést is okoz, amelyeket a cégek várhatóan beépítenek majd az áraikba.
Drágulás várható
A GVH a témával kapcsolatban több közleményt is kiadott, amelyek értelmében tilos az EPR díjak összehangolt beépítése az árazásba. Ám Vörös Attila aggályait fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy ha nem is összehangoltan, de már most előrevetíthető egy hasonló árnövekedés szinte minden szereplőnél, főként a többszörösen érintett élelmiszergyártó szektorban.
Az ügyvezető elmondta, hogy nagyon nagy bizonytalanságot tapasztalnak a cégek részéről: sokan nem is tudják, hogy regisztrálniuk kellene a koncessziós társasághoz, ezért fennáll annak a veszélye, hogy többen el is mulasztják ezt. Aki pedig regisztrált, annak a következő problémája az lesz, hogyan fogja tudni könyvelni a folyamatokat, hogyan kell jelentenie, mit hova tud elszámolni. Az exportáló cégeknél is felmerül kérdésként, hogy ha egy csomagolás már piacra volt helyezve belföldön, akkor vissza lehet-e igényelni az EPR díjat, ahogy a régi rendszerben is volt, hiszen a hulladékkezeléssel kapcsolatos költségeket már a célországban kell megfizetni. De a göngyölegek – raklapok, rekeszek – elszámolása is komoly technikai kérdés, jellemzően a logisztikai lánc köztes elemeiben. Itt sem egyértelmű a jogszabály azzal kapcsolatban, hogy hányszor és hogyan kell ezek után EPR díjat fizetni, vagyis hogy minden raklap minden újabb szállítási körében, vagy csak az elején terheli ezt díjfizetési kötelezettség – mondta el a szakember.
A fejleményekkel kapcsolatban több gyártó, forgalmazó, csomagolóanyag-gyártó céget megkerestünk és megkeresünk a következő hetekben. Gyűjtjük a véleményeket. Ha releváns információi, tapasztalatai vannak és ezeket meg is osztaná, a hello@kosarertek.hu címen várjuk a jelzését és az észrevételeit.
