A gyors és megbízható kiszállítás mindig is a jól bejáratott e-kereskedelmi élmény fontos része volt, és a koronavírus járvány alatt egyre több, olyan újhullámos kereskedelmi startup jelent meg a piacon, amely a lehető leggyorsabb kiszállítást tette meg szolgáltatása sarokkövének.
A többnyire leginkább q-commerce-ként (quick commerce) aposztrofált szolgáltatók körül egyelőre tolonganak a befektetők. Van köztük olyan is, amely egyenesen 10 perc alatti kiszállítási időt ígér ügyfeleinek. Az igazi kérdés persze az, hogy a kiszállításból legdrágábbnak és legkritikusabbnak számító utolsó mérföldre lehet-e üzletet építeni. A gombamód szaporodó quick commerce cégek sikere azonban egyelőre elvitathatatlan.
A q-commerce mint üzleti modell, számos más megoldáshoz hasonlóan a pandémia alatti e-kereskedelmi robbanásnak köszönheti felfutását. A változó fogyasztói szokásoknak és elvárásoknak köszönhetően a Global Data legutóbbi, q-commerce-t illető kutatásából az is kiderül, hogy még magukat a szakembereket is meglepte, milyen gyorsan és nagy arányban volt képes növekedni a szektor.
A koronavírust miatti lezárások elején a vásárlók még csak barátkoztak a rendelés gondolatával, és hajlamosak voltak akár több időt is várni egy-egy termékre. De ahogy teltek a hetek, és egyre megszokottabb lett számukra az online rendelés intézménye, úgy kezdtek el növekedni az elvárások, és lett sürgetőbb az igény a mind gyorsabb kiszállítás iránt.
A q-commerce ipar motorja a dark store, azaz egy olyan raktár, amely utcafronttal nem rendelkezik, közvetlenül nem szolgál ki vevőket. Sűrűn lakott városi területeken fekszenek, és tulajdonképpen a “sötét konyhák” megfelelői a raktárak területén. Ezekbe a sajátos raktárakba az utóbbi időben komoly befektetői pénzek érkeztek. A legutóbbi európai példa erre a spanyol Glovo esete, amelybe a Stoneweg ingatlanbefektetési társaság 100 millió eurót invesztált. A méretes befektetés nem volt persze minden előzmény nélküli, hiszen a Glovo sötét boltjai 2019-ben és 2020-ban közel háromszáz százalékkal növelték forgalmukat.
A Glovo története korántsem az egyetlen példa a Q-commerce-be áramló befeketetési pénzekre, hiszen a Pitchbook adatai szerint a gyors kiszállítású élelmiszerek piacára az elmúlt 18 hónapban mintegy 14 milliárd dollár értékben fektettek be különböző cégek. A növekedés elképesztő méreteire jellemző, hogy 2021 első negyedévében több pénzt kalapoztak össze ezek a statupok, mint 2020 során egész évben.
A legnagyobb tőkeinjekciót a Gorilla nevű brit társaság kapta, amely alig kilenc hónappal a megalakulása után már 245 millió euró tőkebevonást ért el, ezzel közel 1 milliárd eurót ér. De hasonlóan nagy összegeket fektettek a számunkra talán kevésbé ismerősen hangzó Dija, Weezy, vagy Jiffy szolgáltatókba, amelyek szintén komoly szeleteket hasítottak ki az európai e-kereskedelmi tortából a q-commerce üzleti modelljük révén.
Az igazi nagy kérdés, hogy a q-commerce hosszú távon mennyire lehet rentábilis az egyébként alacsony árréssel működő kiskereskedelmi piacon, ahol – mint már említettük – a kiszállítás utolsó mérföldje a legdrágább és legkritikusabb pont. A q-commerce éppen ezen területen kínál többletszolgáltatásokat – helyenként komoly beépített költségekkel és felárral.
Hazai példák
Mára Magyarországon is számos szolgáltató kínál q-commerce üzleti modellben élelmiszereket, elég csak a hazai piacra most belépő Foodpandára vagy a Woltra gondolni, amelyek a készétel házhozszállítás piacából fakadóan alapvetően ilyen megoldásokat kínálnak ügyfeleik részére. A cseh tulajdonban lévő kifli.hu is hasonló, amely ígéretei szerint akár 3 óra alatt házhoz szállítja ügyfeleinek az élelmiszereket. és kérdés nélkül jóváírja azoknak a termékeknek az árát, amelyekkel nem elégedett a vásárló.
Nemrégiben állt elő a magyarországi Tesco is az aznapi kiszállítás lehetőségével, meglátva a potenciált a hazai piacon. A Tesco Otthon program keretében 15000 különböző termék akár aznapi kiszállítással is megrendelhető – egyelőre még csak a budapesti vásárlók számára. Szintén nagyon hasonló szolgáltatást indított tavasszal a Rossmann is, ahol a 11 óra előtt leadott rendeléseket még aznap, délután 2-9 óra között házhoz szállítják.
A kérdés Magyarországon is az, hogy a jelenlegi hype ellenére hosszú távon fenntartható-e a modell, illetve mennyire lesznek sikeresek azok a cégek, akik rendelkeznek elég raktárkészlettel és logisztikai kapacitásokkal az ilyen jellegű igények kiszolgálására. A jelenlegi helyzetben a profit helyett sokkal inkább a piacépítés a fontos a q-commerce szereplők számára, és hogy elfogadtassák magukat a fogyasztókkal,. Ennek ellenére a piaci elemzők szinte egyöntetűen megegyeznek abban, hogy az aznapi kiszállítás intézménye a jövőben is velünk marad majd, sőt, sok helyen éppen ez lehet a döntő tényező a vásárlók kegyeiért folytatott harcban.
