A figitális stratégiákról szóló cikksorozatunk legújabb részében a fizikai és digitális valóságot összekapcsoló fitnesz szolgáltatásokra fogunk fókuszálni.
Bár első hallásra úgy érezhetjük, a figitális fitnesz trendek távol állnak az e-commerce világától, ha kicsit belesünk a kulisszák mögé, láthatjuk, hogy a hagyományos webáruházak is sokat tanulhatnak sikereikből és bukásaikból.
Mi is az a Connected Fitness?
A Connected Fitness kifejezést azokra az egészséges életmódhoz kapcsolódó online szolgáltatásokra használjuk, amelyek kombinálják a digitális technológiát az otthoni fitnesz eszközökkel. A szektor szereplői azon dolgoznak, hogy ötvözzék a fizikai edzőterem és a személyi edző jelenlétének hatékonyságát az otthoni mozgás kényelmével azáltal, hogy innovatív technológiák segítségével immerzív, motiváló edzésélményt biztosítanak a felhasználók számára.
A trend setter: Peloton
2018-ban, kicsivel a pandémia előtt kerültek kereskedelmi forgalomba a Peloton kifejezetten otthoni használatra szánt spinning kerékpárjai, amelyek megteremtették a connected fitness fogalmát. A Peloton Interactive Inc-t 2015-ben azzal a céllal alapította tulajdonosa, hogy rugalmas, de mégis motiváló otthoni edzéslehetőséget biztosítson a hozzá hasonlóan egészségtudatos, ám elfoglalt embereknek. A fitness startup szolgáltatása két részből tevődik össze: egy prémium, monitorral ellátott otthoni spinning kerékpárból és a hozzá tartozó előfizetésből, amelynek segítségével a felhasználók csatlakozhatnak a valós időben streamelt edzésekhez.
A kezdeti nehézségeket követően a pandémia hatására a cég hatalmas felívelésnek indult, és 2019 szeptemberében unikornisként lépett be a tőzsdére. A járvánnyal sújtott évek alatt nemcsak a befektetők lelkesedése erősödött a Peloton iránt, de óriási, szinte kultikus jegyeket viselő közösséget sikerült építeniük a felhasználók körében is. A közösségi élmény alapja, hogy a Peloton fitneszgépekkel rendelkezők követhetik egymást a platformon, együtt vehetnek részt edzéseken, és biztathatják egymást tekerés közben. A Peloton-rajongók a közösségi médián is kiemelkedően aktívak, a hivatalos Facebook csoport mellett szinte minden szubkultúra képviselteti magát egy-egy közösségi Peloton csoporttal.
A cég sikere a pandémia miatti korlátozások megszűnésével mérséklődött, jelenleg portfólióbővítéssel és CEO váltással igyekeznek visszaszerezni intenzív röppályájukat.
Mindettől függetlenül a szektor számára elvitathatatlan jelentőségüket jelzi, hogy az elmúlt években gombamód elszaporodtak a Peloton mintájára létrehozott connected fitness startupok. Ezen felül pedig olyan óriások is beléptek a piacra, mint például az Apple, aki 2019 telén indította útjára a Peloton modelljére kísértetiesen hasonlító Apple Fitness+ szolgáltatást, amely otthoni edzéseket kínál az Apple Watch interaktív használatával.
Tükröm-tükröm
Ahogy előző cikkünkben említettük, a divatipar már előszeretettel használja a kiterjesztett valóság (AR) technológiát, amely lehetővé teszi, hogy a vásárlók a saját arcukra, testükre próbáljanak fel kiegészítőket, sminket és ruhákat. Ezt a trendet erősítik azok a connected fitness startupok is, amelyek szintén az AR technológiát hívják segítségül az otthoni edzések hatékonyabbá és motiválóbbá tételéhez, mint például a Mirror. Az okos tükrökben a felhasználók egyszerre láthatják virtuális személyi edzőjüket és saját tükörképüket, így szinte teljesen olyan élményben van részük, mintha egy valóságos trénerrel dolgoznának.
Egy hasonló startup, a Tonal a teljes edzőtermet igyekszik otthonunkba költöztetni. Ők az okos kijelzőn és virtuális tréneren kívül az edzőtermi berendezéseket is beépítették hardverbe. Szenzorok segítségével folyamatosan monitorozzák a teljesítményünket, és a rendszer ennek megfelelően alakítja az edzéstervünket.
Ha pedig tényleg szeretnénk elszakadni a valóságtól, akkor a kiterjesztett valóság helyett akár a teljes virtualitásba is menekülhetünk az olyan kezdeményezéseknek köszönhetően, mint a Supernatural. A VR-ra épülő edzésekkel egy videojáték színterén találhatjuk magunkat és testünket–lelkünket edzésbe hozhatjuk a Metaverzumra készülve.
És ami még jön
A viselhető technológiák, mint például az okosórák, valószínűleg velünk fognak maradni, azonban a jelenlegi funkciókon kívül egyre nagyobb szerepük lesz abban is, hogy az otthoni fitneszgépeinkhez és felszereléseinkhez csatlakozzanak, és valós időben segítsenek minket a hatékonyabb és személyre szabottabb edzésben. A trend erősödése magával fogja hozni a különböző niche szegmensek kiszolgálását is, így a következő években várhatóan minden népszerűbb mozgásforma figitális változata is meg fog jelenni a piacon.
A Connected Fitness legnagyobb kihívása a következő években abban rejlik, hogy mennyire sikerül pótolniuk azt a személyes élményt, amelyet egy közösségben való sportolás vagy egy személyi edzővel történő közös munka adhat a felhasználóknak. Azonban – mint minden szektorban – valószínűleg a fitnesztechnológiában is egyre magasabb lesz a digitálisan felkészült, innovációra nyitott ügyfelek nyomása, amely folyamatos fejlődésre ösztönzi majd a résztvevőket.
Mit tanulhatunk tőlük?
Ahogy egy korábbi cikkünkben már összefoglaltuk, a figitális stratégiának 3 alappillére van: az időzítés, az immerzió és az interaktivitás.
A fenti példákból jól látszik, hogy a fitnesztechnológiára alapuló startupok mennyire gyorsan és hatékonyan reagáltak a pandémia hatására megváltozott vásárlói igényekre. Nemcsak a kijárási korlátozások idején kínáltak alternatívát az edzőtermi közönségnek, de az otthoni munkavégzés elterjedésével megváltozott szokásokra is jól reagáltak. Gyors reakcióidejüknek köszönhetően pedig a vírus alatt kényszerhelyzetbe került fogyasztók piacából esélyük nyílik arra, hogy egy jókora szeletet megtartsanak maguknak a vírushelyzetet követően is.
Ezt támasztja alá a Consumer Trends 2022-es, a rendszeresen testmozgást végző szegmens körében végzett kutatása is, melyből jól látszik, hogy a túlnyomó többség a következő egy évben is az otthoni edzést fogja előnyben részesíteni az edzőtermek helyett.
Az innovatív technológiák, mint például a virtuális és kiterjesztett valóság adaptálása is példaértékű lehet a többi szektor számára. A felhasználók otthonaik kényelméből, saját időbeosztásuknak megfelelően kaphatnak szinte azonos élményt, mintha egy csoportos fitneszórára vagy személyi edzőjükhöz látogatnának el. Az immerzív figitális jelenlét mellett ráadásul interaktív közösségi élményben is részük lehet, amely még tovább erősíti elköteleződésüket a szolgáltató iránt.
Végül, de nem utolsó sorban, érdekes áttekintenünk, hogy a connected fitness szereplői hogyan építik fel üzleti modelljüket. Láthatjuk, hogy szinte minden szereplőnek van egy fizikai és egy digitális bevételi forrása is, hiszen értékesít valamilyen prémium kategóriájú hardvert, azonban emellett egy másodlagos revenue streamként havi előfizetési díjat is szed ügyfeleitől a digitális szolgáltatásokért cserébe.
