A kormány tervei szerint csak figyelmeztethetné a hatóság a kis- és közepes vállalkozásokat, ha megsértik az Európai Unió most hatályba lépő általános adatvédelmi rendeletét (GDPR) – közölte Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Gulyás Gergely elmondta: helyes, hogy a nagy adatkezelőknél – például a Facebooknál – szigorú adatkezelést vezetnek be, ugyanakkor fontos, hogy a rendelet a kis- és középvállalkozói szektor működését ne nehezítse meg, számukra jelentős többletköltséget ne eredményezzen.
A miniszter tájékoztatott róla, hogy az osztrák példát szeretnék átvenni a magyar jogba történő átültetéskor, ez pedig azt jelenti, a kis- és közepes vállalkozásoknál a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság kizárólag csak figyelmeztethet, más szankciót nem alkalmazhat.
Mint arról korábban többször beszámoltunk, május 25-től válnak büntethetővé azok a cégek, amelyek nem felelnek meg a GDPR előírásainak. Ausztria nemrégiben olyan törvényt fogadott el, amely szerint büntetést csak visszaeső szabálysértők kaphatnak, és még ez alól is lesznek bizonyos kivételek.
A GDPR a személyes adatok kezelésének, feldolgozásának és védelmének új uniós elveit rögzíti. Fő célja az EU-n belüli egységes adatkezelési gyakorlat megteremtése az információ szabad áramlása és védelme érdekében. A rendelet előírásainak megszegése komoly következményekkel járhat, a kiszabható bírság akár a 20 millió eurót, vagy a cégcsoport teljes, globális forgalmának 4 százalékát is elérheti. A kettő közül a magasabb összeg a felső határ.
Szükség van a mentőövre
Az EY globális felmérése szerint a magyarországi cégek közel fele még nem áll készen arra, hogy biztosítsa a felhasználóknak a róluk tárolt információk eltávolítását.
Az 55 ország 2550 cégvezetőjének megkérdezésén alapuló kutatás megállapítja: a magyarok saját adataik kezelését tekintve mind a régiós, mind a fejlett országok átlagánál kevésbé tudatosak. Csupán a hazai válaszadók 10 százaléka töröltetné a róla tárolt személyes információkat az adatkezelővel, míg Közép-Kelet-Európában a megkérdezettek 18, a fejlett országokban pedig 19 százaléka. A döntéshozók Franciaországban (30 százalék), Lengyelországban (26 százalék) és Németországban (22 százalék) a legóvatosabbak.
A felmérésből az is kiderül: a magyar vezetők 46 százaléka gondolja úgy, hogy pontosan tisztában van a rendelet elvárásaival. A hazai válaszadók ezzel tájékozottabbak, mint közép-kelet-európai társaik (a régiós átlag 42 százalék), a nyugat-európai országokban működő cégekhez képest azonban lényegesen le vannak maradva, ahol az Egyesült Királyság (92 százalék), Németország (82 százalék) és Hollandia (82 százalék) döntéshozói érzik magukat leginkább felkészültnek az új szabályozásra.
Biró Ferenc, az EY visszaélés-kockázatkezelési szolgáltatások partnere szerint azonban nem szabad kapkodni a határidő miatt. Minden cég más típusú és mennyiségű információt kezel, ezért fontos, hogy csak a számára releváns lépéseket tegye meg, elkerülve a fölösleges költségeket.
(Forrás: MTI)
