A fejlett világ jómódú lakói hajlamosak megfeledkezni arról, hogy náluk jóval szegényebbekkel osztoznak a Föld bolygón, pedig, ha a B2C vagy B2B kereskedés kerül szóba: ők nagyon is tudják, hogy mi a jó üzlet titka.
Nigéria legnagyobb városának – egyben Kairó után Afrika második legnagyobb metropoliszának – Lagosnak is megvan a maga gigantikus bolhapiaca. Aki ismeri a budapesti Kőbányai úti kínai piacot, az tudja miről szól a Balogun Market; azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy az afrikai kereskedés alapján nem kínaiak az eladók jelentik, hanem helyiek.
Az áruk forrása azonban azonos: a végtelen mennyiségű ruhát és kacatot gyártó kínai ipar – derül ki a Rest of World internetes magazin riportjából. Az importált termékek túlnyomó része a nagy márkákat utánzó hamisítvány. Az afrikai emberek fantáziáját és nyelvük színességét dicséri, hogy saját elnevezést találtak ezekre ruhákra és egyéb árukra. Úgy hívják ezeket, hogy hamis eredetiek (angolul: fake original).
Mielőtt megszülettek a kínai elektronikus piacterek az óriási népességű afrikai országban használt dizájner termékeket hordtak az emberek. A kereskedők óriási bálákban importálták a másodkézből származó portékát főként Európából és az Egyesült Államokból, illetve részben a szomszédos országokból, például Beninből.
Korábban az utcasarkon árulták
Bár e használtcikk-kereskedés továbbra is él az afrikai országban, a legtöbb kereskedő párhuzamosan árulja a viseltes portékát a kínai hamis eredetivel. Egyébként a világ boldogabb részén sem ismeretlenek az utóbbi áruk. Az USA-ban korábban utcasarkokon árulták ezeket, míg manapság az Amazonon és az eBayen seftelnek velük.
Nagyot téved azonban az, aki azt hiszi, hogy a modern technológia nem érte el fekete Afrikát!
A hírportál cikke bemutatja az olvasóknak Deepankar Rustagit, a lagoszi OmniBiz Africa B2B e-kereskedelmi platform társalapító-vezérigazgatóját. A cégvezető elárulja, hogy a hamis eredeti termékek egy évtizeddel ezelőtt kezdtek beáramlani az országba. Az 1990-es években a nigériai kereskedők még elutaztak Kínába, hogy beszerezzék az árut, ám manapság már ez elektronikusan történik. Egészen kis pénz befektetésével bárki kisvállalkozóvá válhat a kínai áruk eladásában.
Ahogy arról korábban a Reuters is beszámolt a pekingi kormány komoly erőfeszítéseket tett a másolatok eltüntetésére a piacról, látványos megsemmisítési akciókat is szerveztek, de hiába. Ahogy az egyik internetes portál eltűnik, azonnal születik helyette egy új. Nigériában a megfelelő törvények és az azok végrehajtását ellenőrző hatóság hiányában kilátástalan a hamis eredeti áruk visszaszorítása.
100 dollárral kezdett kereskedés
A 33 éves Namang Banah 2018-ban kezdett nagykereskedelemmel foglalkozni, amikor a kínai Hunan tartományban kínaiul tanult. Akkor kezdtek a nigériaiak olyan e-kereskedelmi platformokon vásárolni, mint az AliExpress, a Taobao vagy az 1688. A nyelvi és fizetési nehézségek azonban akadályozták az üzlet bővülését, így Banah felismerte, hogy ha nyit egy irodát Kínában, azzal megfoghatja az isten lábát.
A kínai értékesítési platformok és otthoni haverjai közötti közvetítőként kezdte üzleti pályafutását 100 dollár befektetésével. A vevő – akár közvetlen, akár közvetítői szándékkal – megjelölte a kínai e-kereskedelmi portálokon az árut, amit akart. A termék ezután a Banah kínai címére érkezett, ahonnan elszállította Nigériába. Öt-tíz százalékos közvetítői díjjal dolgozott.
Hat év után hazaköltözött. A black és a Chinese szó összefonásából Blackanese Courier néven céget alapított, és továbbra is bárkinek behoz Kínából bármilyen árut, akár B2C, akár B2B üzlet a vevő célja. Az elmúlt öt évben 11 tonna kínai terméket szállított el Kínából Nigériába.
Kínaiul tanul aki okos kereskedő
Az említett bolhapiacon, a Balagun Marketen belül lévő Szivárvány Plázát talán a budapesti AsiaCenterhez lehetne hasonlítani, amennyiben egymás mellett kínálják az áruikat a kisebb-nagyobb önálló boltok. Ezek tulajdonosainak sztorijai nagyon hasonlók. Egyszerre vannak jelen a offline és az online kereskedelemben. Sokszor külön csoportokat hoznak létre törzsvevőikből a közösségi portálokon, hogy az azokhoz tartozóknak beszerezzék a legkelendőbb árukat. Ezeket gyorsan szétkapkodják a vevők, így a külön csoport nélkül jó eséllyel lemaradnának róluk.
Az icipici vállalkozókat sem kell azonban félteni. A 23 éves Oluwatobiloba Adeshinának nincs pénze arra, hogy saját boltot nyisson, ezért a WhatsAppot használja virtuális boltként – ennyi a kereskedés. Főként hamis eredeti ruhákkal, cipőkkel, táskákkal kiegészítőkkel dolgozik. Beszerzési forrásai az említett kínai e-kereskedelmi portálok.
Banah beszámol róla, hogy sok kereskedő követi a példáját: kínaiul tanul. Rájöttek ugyanis, hogy könnyebben tudnak közvetlenül a gyártóktól beszerezni árukat, ha beszélik azok nyelvét. Ő maga vissza akar térni Kínába, mert úgy véli jobban tudja menedzselni közvetítői bizniszét, ha a gyártáshoz, a nagykereskedelemhez, az újdonságokról szóló információk forrásához közel üti fel a főhadiszállását.
