Annyira nem meglepő eredményt hozott ki egy, a Retail Dive által bemutatott friss felmérés: a beszerzéssel foglalkozó dolgozók viszonylag kis hányada gondolja úgy, hogy a fenntarthatóság is a felelősségi körébe tartozik. A kifejezetten ezzel foglalkozó szakemberek körében végzett kutatásban mindössze 38 százalék nyilatkozta, az ő dolga figyelni erre is, szemben azzal a 72 százalékkal, aki a szerződések teljesítését és a költséghatékonyságot tekinti egyedül fontosnak.
Az Efficio 530 fős mintából származó eredménye szerint az adatvédelemmel kapcsolatos kihívások és a versengő prioritások közepette a vállalatvezetők mindössze 33 százaléka mondta azt, hogy „határozottan biztos” abban, hogy képes lesz elérni az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó céljait. Ez az arány körülbelül 40 százalék volt a hulladékcsökkentéssel, az erőforrás-felhasználás és a társadalmi hatások javításával kapcsolatban.
A tanulmány szerint tehát nem arról van szó, hogy egyáltalán nem érdekelnék a vállalatvezetőket és a beszerzési csapatokat a klímavédelemmel kapcsolatos kérdések, csak azt, hogy a költségcsökkentés illetve a nyereség minél nagyobb mértékű növelése jóval fontosabb szempont: az üzleti vezetők 93 százaléka jelölte nagyon fontosként a profit maximalizálását és a piaci részesedés növelését – a társadalmi hatások elérésére már csak 71 százalék gondolt így.
A cikk kiemeli, hogy máshol is megmutatkoznak a prioritásbeli eltérések: a beszállítók értékelésekor a beszerzési szakemberek 63 százaléka a partnereket pénzügyi háttér és szállítási kapacitás alapján priorizálja, és csak 31 százalékuknál fontosak bármilyen etikai szempontok. A környezettudatosságot mindössze 28 százalék emelte ki egyáltalán értékelési szempontként.
66 százalék azt válaszolta, hogy egyedül a költséghatékonyság az, amit a siker méréseként használ, 38 százalék gondolja, hogy ide tartoznak a fenntarthatósági tényezők, 28 százalékuk pedig kifejezetten fontosnak tartja a karbonsemlegességi mutatókat. Érdekes ugyanakkor, hogy a beszerzési igazgatóknak már 59 százaléka mondta azt, hogy fontos szempontnak tartják a környezetvédelmi adatokat is egy-egy beszerzésnél.
Az Efficio jelentése szerint ennek az eltérésnek az lehet az oka, hogy „a CPO-knak túlságosan a megfelelőségen alapuló mérőszámokra kell összpontosítaniuk, nem pedig azokra az alapvető problémákra és lehetőségekre, amelyeket a csapatok az árukkal és szolgáltatásokkal való napi interakcióból láthatnak.”
A fenntarthatósági célok elérése körüli nehézségek részben a beszállítóikkal kapcsolatosak. A beszerzési szakemberek több mint fele (54 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy a beszállítók sem biztosak saját karbonlábnyomuk méretében, 40 százalék arról panaszkodott, hogy nehézségekbe ütközik a széttagolt szállítási lánc nyomonkövetése, 35 százalék szerint pedig eleve hiányos adatokat osztanak meg erről a beszállítók velük.
Vannak szervezeti problémák is: 46 százalékuk számolt be egymással ellentétes beszerzési prioritásokról, amelyekben az ösztönzők nincsenek összhangban az fenntarthatósággal kapcsolatos célokkal. A válaszadók körülbelül egyharmada szerint nem sikerült beágyazni ezeket a szempontokat a szélesebb vállalati politikákba.
Azért is érdekes jelenség ez, mert közben minden jel arra mutat, hogy vásárlói oldalról egyre nagyobb az igény a fenntarthatóságra: egy decemberben bemutatott felmérés szerint az online vásárlók jelentős része anyagi és időbeli áldozatot is hajlandó hozni azért, ha kicsit környezettudatosabb körülmények között érkezik hozzá a rendelt termék.
