Írj jó posztokat! Így. Amikor 2012-ben elkezdtem nagy Facebook-oldalakat menedzselni, megkérdeztem egy nálam jártasabb kollégát, szerinte mi a titka ennek az egésznek, mármint természetesen úgy értettem: hogyan lesz sok lájk a bejegyzéseimen. Hogy mi volt a válasz? Nagyon jó posztokat kell írni! Köszi szépen, ennél azért érdemes kicsit konkrétabban beszélni a dologról.
Kollégám válasza persze igaz volt. A közösségi média algoritmusai hosszú távon mindig a jó posztot jutalmazzák, vagyis az öngerjesztő folyamat mindig a győzteseknek kedvez. Tudjuk, hogy egy üzleti oldal manapság csak lájkolói nagyjából 3-10 százalékát éri el organikusan a Facebookon. De azt is tudjuk, hogy ez a szám nem állandó, hanem attól függően változik, hogyan reagál a közönség a bejegyzésekre. Egyszerűen fogalmazva: minél több lájkot, megosztást, kommentet, kattintást kap egy poszt, annál többen látják az azt követők.
Lássuk, hogyan foglalhatók össze az alapvető szabályok.
Posztoljunk következetesen
Milyen tehát a jó poszt? Persze, sokféle. A legfontosabb ismérve talán az, hogy a célközönség számára releváns, nekik tetsző dolgot mesél el. Ahhoz persze, hogy idáig eljusson a dolog, kitartóan kell posztolni, elemezni az eredményeket, tanulni a hibákból. Következetesnek kell lenni, rá kell szoktatni a hallgatóságot a tartalomra, nem csak találomra posztolni. Léteznek sikeres oldalak, amik naponta 10 bejegyzést tesznek ki, és ugyanígy olyanok is, amelyeken csak kétnaponta 1 poszt jelenik meg, nem ez a lényeg. Hanem, hogy a hallgatóság tudja, mit várhat el az oldaltól, számíthasson rá, az igényei legyenek kielégítve.
Fogalmazzunk érthetően
Amikor azt kérjük a követőinktől, hogy tegyenek valamit értünk, nagyon fontos, hogy legyünk pontosak annak megfogalmazásában, mit várunk el tőlük. Nem tudják megadni nekünk azt, amiről nem tudják, hogy szükségünk van rá. Ha azt akarjuk, hogy a poszt alatt a kommentekben kialakuljon egy diskurzus, ne azt írjuk a szövegbe, hogy “Ti mit gondoltok a témáról?”. Írjunk inkább valami olyasmit: “Szerintetek igazam van vagy tévedek? Írjátok meg kommentben, és beszéljük meg itt és most!”. Így a felhasználó pontosan érti, mi az, amit elvárunk tőle, ráadásul a figyelmét is jobban felkeltjük.
Szórakoztatni muszáj
A Facebook és az Instagram az elsődleges felületek, amikre posztolni érdemes. Mindkettő természetéből fakadóan szórakoztató médium. Ebből adódik, hogy a professzionális szakmai hozzáállás kevés kivételtől eltekintve nem célravezető. Legyen a beszédmód és az egész hangulat laza, játékos, humoros, személyes. Lehessen érezni valamit vele kapcsolatban, viszonyulni és kapcsolódni. Szeretni és akár feldühödni rajta. Jöjjön át, hogy emberek vagyunk, akik ugyanazt érezzük át, amit a követőink.
És most nézzük konkrétan, mit és hogy érdemes posztolni
Mind egy klub tagjai vagyunk
A klubok vonzereje az exkluzivitásban van, a tagok úgy érzik, különlegesek attól, hogy a tagjai lehetnek, valami olyannak a részei, ami nagyobb náluk. Ez a cél, így kell éreznie magát a követőinknek ahhoz, hogy igazán el tudjanak köteleződni.
A legegyszerűbb módszer, hogy ezt elérjük: nevezzük el a közönséget. Nézzük csak meg a popsztárokat! Mind hívják valahogy a rajongóikat. Lady Gaga évek óta kis szörnyeknek szólítja őket (“little monsters”), Charli XCX simán angyaloknak (“angels”), ami nyilván a Charlie Angyalai miatt külön szellemes is.
Tehát elnevezzük valahogy a közönséget, amelynek tagjai egy idő után ugyanígy hivatkoznak majd magukra pl. a kommentekben, amikor egymással kapcsolatba lépnek, így megteremtődik egy közösségi identitás, a bennfentesség és a valahová tartozás érzése. Aki benne van, jól érzi magát, aki pedig még kívül van, az be akar majd kerülni.
Van persze más módszer is, amivel elérhető a klubérzés. Sok social media manager inkább azt az utat járja, hogy mintákat ismételget a posztszövegekben. Szlogeneket, állandó szókapcsolatokat, máshol nem használt kifejezéseket. Amit jó együtt kimondani, mintha jelszó lenne, rögtön megteremti kötődést. Ezek a minták szinte bármivel kapcsolatosak lehetnek, de lehessen kapcsolódni hozzájuk, vagyis az érzelmi bevonódás könnyű legyen.
Közösségi triggerek használata
Egyáltalán nem bonyolult dologról van szó: ezek azok a tartalmak, amiknek lényegileg nincs köze a márkánkhoz, a mondanivalónkhoz vagy hozzánk, de olyan dolgokat mutatnak meg, amivel a közönség szívesen lép interakcióba, csupán azért, hogy interakcióba lépjen vele. Tegyél ki egy képet a kutyádról, írd meg a posztszövegben, hogy “Ez itt Bill, a csivava. Most kapott új nyakörvet. Nektek milyen állatotok van? Megmutatjátok kommentben?”. Ennyi, árad a lájk, jön a komment, a csapból is kutyák folynak. Egyszerűen azért, mert az emberek szeretik az állataikat, és szeretnek beszélni róluk. Ha van, ami mindig működik, az ez. Olyannyira, hogy sokszor más posztok alatt is központi téma lesz majd a kis Bill, a követők kérdik majd, hogy van és miért nem látták már egy idejde.
Szintén jól működik a vizuális mintázatok bevezetése. Ez is egyszerű. Ki kell találni valamit, egy apróságot, ami jól mutat lerajzolva, majd jelentést kell adni neki. A legegyszerűbb ilyen egy kabalafigura, amit rá lehet nyomni az oldalon megjelenő fotókra, aki maga is szólhat időnként a közönséghez, amit valamilyen formában akár jutalomként is oda lehet adni a követőknek. A lényeg itt is az azonosulás és a közös tudás megteremtődése. Ehhez hasonló az is, amikor nemlétező szavakat találunk ki, és megtanítjuk azokat a követőknek, akik aztán ebből sémát alkotnak, és maguk is kitalálnak ezen logika mentén hasonló nemlétező szavakat. Így a klub tagjai számára közös szókészlet alakul ki, amit a kívülállók nem értenek.
Hass az érzelmekre!
Az elköteleződés mindig érzelmi alapú, és ez nemcsak a közösségi médiára igaz, hanem az ember pszichológiai mozgatórugóiból fakad. Nem véletlen, hogy a kommunikáció legősibb formája a történetmesélés, az érzelmekkel átszőtt mesék pedig gyakorlatilag a művészet kezdetét jelentik.
Mesélj el egy szomorú történetet, az emberek reagálni fognak rá. Hozd őket a megfelelő hangulatba egy érzelmes videóval, és a hallgatóságod azt teszi majd, amit kérsz tőle. Adománygyűjtéssel foglalkozó szervezetek mindig megrázó képsorokat mutatnak, mielőtt néhány ezer forintot kérnek tőled fontos céljaikra.
A gamifikáció lehetőségei
A gamification azt jelenti, hogy játékos elemeket hozunk be (jelen esetben) a kommunikációba, amitől az engagement növekedését várjuk. Teljes joggal, hiszen az ember játszó lény, korábban kezd játszani, mint bármi mást, és a legtöbben életünk utolsó napjaiban sem mondunk nemet a játékra. Érdemes tehát bármilyen apró játékot bevezetni az oldalon, méghozzá úgy, hogy saját márkánk témáiról szóljanak a kérdések vagy a feladatok. Lehet ez egyszerű találós kérdés, de ennél bonyolultabb kvízjátékokat is ki lehet találni. Nemrégiben az egyik ügyfelem több tízezer fős Messenger-csatornáját szinte kizárólag kvízekkel építettük fel. A felhasználók imádnak játszani, kitalálni dolgokat, próbára tenni tudásukat, ügyességüket, képességeiket. Hát még, ha valamilyen nyeremény (mondjuk az egyik termékünk) is van!
Osztozunk valamin
Nyugodtan kérjük meg a követőinket, hogy osszák meg velünk az életünket, hiszen ők is ugyanolyan emberek, amilyenek mi magunk vagyunk. És ez nemcsak influenszereknél működik, hanem bármilyen oldalon remek beszélgetéskezdeményező felhívás. Még jobb, ha az ötlet virálissá válik, és felhasználók ezrei töltik fel hasonló témájú történeteiket azzal a hashtaggel, ami a mi oldalunkról indult útjára. Ez nem kizárólag a közvetlen lájkszámok vagy a kommentek miatt éri meg, hanem azért is, mert a követőkből mélyebb érzelmi azonosulást vált ki, vagyis lojálisabb ügyfeleinkké válnak, jobban bíznak majd bennünk. Ne féljünk személyesek, közvetlenek lenni, mutassunk emberi arcot és kérjük cserébe ugyanezt.
Soha ne vess véget a beszélgetésnek!
Ha valaki kérdez valamit egy kommentben, netán csak annyit ír a kávézó új posztja alá, hogy mennyire finom volt a kapucsínó és kedves a barista, sose zárjuk gyorsan rövidre a beszélgetést. Mindig köszönjük meg, de ne álljunk meg ennyinél. Kérdezzünk vissza, hogy melyik a kedvenc kávéja és mit szeret hozzá enni. Ez nemcsak a +1 komment miatt éri meg, amit valószínűleg generál, hanem ez a felhasználó valószínűleg később is szívesen kommentel majd, hiszen pozitív visszacsatolással erősítettük meg benne, hogy számít a véleménye és érdekel, mit gondol. És persze ugyanezt látják a többiek is, akik esetleg most nem kommenteltek, de legközelebb nyugodtan megteszik majd.
Mit gondolsz arról, amit olvastál? Te hányat próbáltál már a fenti tippek közül? Kihagytunk valamit? Írd meg nekünk!
