Az elmúlt években a mesterséges intelligencia lett a digitalizáció új „svájci bicskája”: mindenki erről beszél, egyre többen kísérleteznek vele, és sok cég már napi szinten is használja - több-kevesebb sikerrel. Pedig ugyanazt a chatfelületet nyitják meg a vállalkozások, mégis nagyon különböző eredményeket érnek el, nagyon különböző üzleti értéket vesznek ki belőle. Miért van ez? Mitől lesz két felhasználó között ekkora különbség? Mitől függ, hogy az egyik cég csak szövegeket gyártat vele, míg a másik valódi versenyelőnyt épít?

A kisebb webáruházaknak komoly kihívást jelenthet a mesterséges intelligencia valamilyen modelljének alkalmazása tevékenységükben, ám ha nem is teszik ezt, akkor sem kerülhetik el, hogy szembe találkozzanak az MI-vel. Például az a veszély fenyegeti őket, hogy lemaradnak a mesterséges intelligenciával támogatott internetes keresések találati listáiról.

A folyamatosan változó mai üzleti környezetben egy dolog állandó: az ügyfelek visszajelzéseinek felbecsülhetetlen ereje. Legyen szó elismerő leveleikről vagy a sérelmeik listájáról, minden egyes visszajelzés lehetőséget ad a fejlődésre, az alkalmazkodásra és az üzleti gyarapodásra. Bill Gates szerint a legelégedetlenebb ügyfeleink a legjobb tanulási forrásaink. De valljuk be, ha csak az ilyen ügyfeleinket használjuk egyetlen információforrásként, az meglehetősen torzíthatja stratégiai gondolkodásunkat.

A mesterséges intelligencia forradalmasít(hat)ja egyes iparágak működését. A szabadúszó íróktól kezdve a grafikusokon át még az egészségügyi szakemberekre is hatással van már ez a jövőtechnológia. A Goldman Sachs nemrégiben készült jelentése szerint mintegy 300 millió munkahelyet érinthet a generatív MI, ami azt jelenti, hogy már a munkavégzés 18 százaléka automatizálódhat világszerte. Viszont tény, hogy a fejlett gazdaságokat ez erősebben érint(het)i, mint a feltörekvő piacokat.

Jó lenne, ha egy helyen megtalálhatnák mi mindent és hogyan forgathat fel a jövőben az MI a munkahelyeken, a vállalatoknál, a gazdaságban és a tágabb társadalomban? Nos, a jó hír az, hogy Martin Ford: Jövőnk a robotok korában című könyve ezekre a kérdésekre keresi és adja meg a válaszokat. De van rossz hír is. Könyvajánló következik!

A mesterséges intelligencia (MI) mint minden új technológia, kétélű fegyver az emberek kezében. Amilyen nagy segítséget kínálhat az online kereskedőknek, éppen olyan nagy kárt okozhat, ha a kiberbűnözők használják. Az idei ünnepi szezonban sajnos, a jelek szerint az utóbbi gyakorolhat nagyobb hatást az elektronikus kereskedelemben.

A mai marketing világában a mesterséges intelligencia egyszerre áldás és átok is . Elképesztő hatékonyságot és meglátásokat kínál(na), de komoly kérdéseket vet fel a hagyományos marketingszerepek jövőjével kapcsolatban is. Vajon meddig maradhat az emberi kreativitás az úr?

Olyan szintre emelkedett a mesterséges intelligencia felhasználása az elektronikus kereskedelemben, hogy akinek van chatbotja, annak arra is figyelnie kell, hogy vásárlói ne lássanak kellemetlen nagy testvért az MI-ben, ami túl sokat tud róluk. Érzékeny az egyensúly az új technológia alkalmazása és a fogyasztó lelki békéjének fenntartása között.

A mobilalkalmazások az online kereskedelem nélkülözhetetlen kommunikációs csatornáivá váltak, miközben mára felzárkózott hozzájuk a mobiltárca is. Utóbbi sokkal többet jelent egy fizetési szolgáltatásnál. Kéz a kézben alkalmazva ezeket, jó lehetőséget kínálnak a fogyasztók hűségének kialakítására.

A mesterséges intelligencia ugyan azzal kecsegteti felhasználóit, hogy minden téren jobb eredményeket érhetnek el vele, mint a hagyományos megoldásokkal, ám ismert gyengéi: tévedései és hallucinációi megkérdőjelezik, hogy teljesíteni tudja ezt az ígéretet. Az egyik példa erre az e-kereskedelmi keresők világa.