Bár a korona vírus járvány ideje alatt Európában és általában a nyugati piacokon is hatalmas potenciál láttak az e-kereskedők a live shopping intézményében, a várt áttörés azonban elmaradt. Bár az élő videó streames értékesítés ismertsége folyamatosan nő, elfogadottsága mégis  jóval elmarad a távol-keleti piacokétól.

A fast fashionnel foglalkozó Shein alapítója Chris Xu, egy Egyesült Államokban született SEO szakértő. Vállalkozása az elmúlt másfél évtizedben az egyik olcsó kínai ruha kereskedőből globális, kizárólag online működő divat óriássá nőtte ki magát. A Shein működésének egyik sarokköve, a logisztika, mely most - a jelek szerint - jelentős mértékben meglazult.

Graham Allison történészt az Egyesült Államok és Kína vetélkedése a történetírás atyja által jegyzett Athén és Spárta közötti konfliktusra emlékezteti. Allison könyvét, mely a Thuküdidész-csapdájának nevezett jelenségről szól, most adták ki magyarul. Pintér Róbert könyvajánlója következik.

Az elmúlt években egy különös jelenségnek lehettünk tanúi: a digitális avatárok és a mélyhamisítások (deepfake) megjelenésének az e-kereskedelemben. Nem titok, Kína volt az első ország, mely teljesen elfogadta és támogatta e technológiák fejlesztését és alkalmazását.

Az OpenAI Dall-E és a ChatGPT elindítása után 2023-ban drámaian megváltozott a globális MI-térkép. A várakozásokkal ellentétben azonban az ezt követő piaci fejlődés és az innováció nem az Egyesült Államokra vagy más nyugati országokra összpontosult. Kína a nyerő egyelőre, és az is látszik már, hogy mi lehet ennek az oka.

Aki még mindig az ezredfordulót követő nagy gazdasági menetelése alapján ítéli meg Kínát, az vélhetően – pestisesen szólva – le van maradva egy brosúrával. Vége azoknak az éveknek, amikor egymást követő fiatal generációk nyomultak be a munkaerőpiacra olcsó munkaerőt kínálva a végeláthatatlannak látszó fejlesztésekhez. És ezt a Shein in nagyon-nagyon megérzi.

Az internetes kereskedelem azzal törte meg a hagyományos áruházak uralmát, hogy minden árunál alacsonyabb árat kínált a fizikai boltokénál. Úgy tűnik, azonban, hogy miután a vásárlók jelentős része megszokta az online shoppingolást, az alacsony áraknál már többet vár. Sőt, gyanakodva fogadja, ha valamiért „túl keveset” kell fizetni.

Az egykor virágzó kínai e-kereskedelmi iparág, amelynek átlagos hétköznapjait nagy felhajtással megszervezett, hírességeket felvonultató vásárlási banzájok szakítottak meg, kénytelenek elviselni, hogy hazai piacukon a pangó gazdaság nehezíti tevékenységüket és az elektronikus platformokon vásárló fogyasztókat már nem lehet a netes vásárlás újdonságának varázsával levenni a lábukról.

Az Amazon saját pályáján próbálja megverni két óriási kínai kihívóját a Temut és a Sheint. Bevezet egy olyan értékesítési modellt, ami majdnem teljesen lemásolja a két versenytárs módszerét. A hangsúly éppen annyira van a hasonlóságon, mint a különbségen. És persze ez a lépés feladja a leckét az amerikai politikusoknak is.

A magyar fogyasztók szívesen vásárolnak online, de közülük egyre többen választják az „olcsó, színes és szagos” kínai szállítókat. Az e-kereskedelem látványosan globalizálódik: a vásárlók egyre több pénzt költenek a globális cégek felületein, akik közül jelenleg leginkább a kínaiaknak áll a zászló. Ezt a jelenséget igyekszik történelmi távlatokba helyezni Bőgel György új elemzése - remélve, hogy a múlt alapján talán jobban felmérhető a jövő.