A közösségi értékesítés nem idei találmány, a téma már 2019-ben is megjelent a Kosárértéken, viszont évről évre más hatást gyakorol az e-kereskedelemre. A közösségi platformok is tisztában vannak ezzel, folyamatosan jelennek meg új, közösségi értékesítést célzó funkciók ezekben az alkalmazásokban.
A közösségi értékesítés nem más, mint nézőpontváltás az online eladás világában, amely szerint a felhasználót nem kell potenciális vevőként tekintetni az első pillanattól kezdve, inkább egy, a brand által kialakított közösség tagjaként, aki ezáltal fokozatosan a vásárló szerepébe is kerülhet. A közösségi értékesítés fő célja az, hogy a vásárló és a márka között egy stabil, hosszútávú kapcsolat alakuljon ki – ahogy a neve is árulkodik, ideális esetben a felhasználó a brand révén egy közösség tagjának érezheti magát.
Ez pedig azt jelenti, hogy egyre több esetben a vásárlói útvonal (buyer’s journey) is számottevő változásokon megy keresztül, emiatt pedig más, online vásárlásra ösztönző marketing eszközök bizonyulnak eredményesnek, mint korábban. Ezen a ponton két választási lehetőség áll fenn, amelyeket kombinálni nem csak lehet, hanem kifejezetten érdemes is: bizonyos eszközöket, mint például a hírleveleket át kell alakítani, valamint érdemes új, korábban esetleg nem vagy nem ilyen módon használt módszereket implementálni a brand kommunikációba.
A közösségi értékesítés sikeres használatának szemléltetésére kiváló példák a kisebb hazai divatmárkák. Bolla Viktória például – aki korábban bloggerként dolgozott, így nem áll tőle távol a tartalomgyártás világa – a ViktoriaBolla márkát szinte teljes mértékben a közösségimédia-jelenlétre alapozva hozta létre. Az ő brandje valóban a közösségről szól, és ebbe a konkrét termékek is beletartoznak: számos ruhadarabot a magyar köz-, és közösségimédia-élet meghatározó alakjainak dedikálta, velük kollaborálva készítette el.
Emellett pedig a közösségimédia-csatornáira feliratkozva a követőinek lehetősége adódik belelátni a brand tulajdonosának életébe – legyen szó a vállalkozásról, vagy a magánéletének bizonyos aspektusairól. Látni azt, hogy egy többgyermekes anyuka hogyan alakít ki egyensúlyt egy saját divatmárka fenntartása, kisgyermekek nevelése és akár még egy egészséges, kiegyensúlyozott életmód fenntartása között egyrészt igazán inspirálóan tud hatni, másrészt pedig a nyílt kommunikáció miatt valóban egy közösséget alkot. Ehhez hozzájárulnak a márkaépítéssel kapcsolatos videói is YouTube-on, mint például a lenti “Így készült”, vagy a kulisszatitkokról szóló videók, de az is, hogy Instagramon gyakran van lehetőség kérdéseket feltenni, és rövid igényfelmérésekre válaszolni.
Két külön Instagram fiókja működik egyébként – az egyik a brandnek, a másik a személyes szférának kialakítva, az előbbi esetében jelenleg több mint 43.000, az utóbbinál pedig közel 14.000 követővel.
Nem csak népszerűbbé válik, de egyben a közösséghez tartozás érzését is növeli, ha bizonyos akciókról, kedvezményekről csak az adott platformon (például Instagramon) folyik a kommunikáció, vagy itt érhető el a szükséges kuponkód a kiváltásukhoz.
Végül pedig csak hab a tortán, ha még a brandet mint közösséget bemutató sajátmárkás termékek is találhatóak a kínálatban:
Ugyan nem lehet minden márkát egy közösségimédia-platformokon ismert személy köré építeni, a fent kifejtett eszközök ugyanúgy használhatóak, és sikeresek lehetnek egy “hagyományosabb” alapokon nyugvó márka esetében is. Egy influenszer-együttműködés kifejezetten hasznos lehet, hogy a márka-vásárló kommunikációban a márka oldal rendelkezzen egy (vagy több) arccal, de ezek lehetnek szezonálisak, kampányhoz kötöttek vagy állandóak is. A hangsúly a közvetlen kommunikáción, a véleménykérésen, a betekintésnyújtáson van, egy olyan személy interpretációjával, aki hitelesen képviseli az adott márka üzenetét, céljait.
